Eger - hetilap, 1886
1886-09-07 / 36. szám
288 ny. r. jogtanár Egerben. Harmadik kiadás, — nagyrészben átdolgozva s a legújabb törvényekkel bővítve. Eger, érs. lyceumi nyomda. 1886. — 596-j-XII. lap. Ára 3 frt. Közjogi irodalmunk nemcsak napjainkban, hanem már jelentékeny idő óta sajnos stagnátióban szenved, növelőinek száma a minimumra szállott, és ezek munkálkodásának eredménye is ke- vésbbé önálló müvekben, mint inkább a hírlapok czikkeiben található fel. Ennek okául legalább némileg azon örvendetes jelenség szolgálhat, hogy az államtudományi irodalom egyéb, a legújabb időkig úgyszólván teljesen elhanyagolt miivel se is nagyobb lendületnek indult, de okát képezi másrészt leginkább azon körülmény, hogy eléhaladott közjogi eszmerendszerünk mellett, igen kevés egyén búja azon széles örü apparátust, azon sokoldalú előtanulmányt, melyet manap közjogi kérdések megbeszélése feltételez, közjogi institútiók kritikája megkíván. Pedig hazánk bel- terjesebb consolidáíiója, közjogának nagy részbeni átalakulása, az Ausztriával való viszonyunk, főleg a közös ügyeknek törvényes megállapítása s közelebbi meghatározása, uj, egykor Magyarországhoz tartozott területeknek a birodalomhoz való csatolása s azok közjogi helyzetének megvitatása stb. stb. a közjog tudományának feladatkörébe az uj és fontos kérdéseknek, s xnegbe.-z lést igénylő institutióknak egész sorát ültette be, minek komoly tárgyalása, s tudományos fejtegetése nemcsak rendki vilii szükséges volna, hanem országos érdeket is költené maga iránt. Már az említett okoknál fogva is őszintén üdvözöljük hazai közjogi irodalmunk legújabb termékét, d r. Kiss István, egri érseki jogtanárnak avatott tollából csak a imént megjelent, s harmadik kiadást ért Magyar Közjog-át. De teszsziik azt továbbá még azért is, mivel e mii közjogi irodalmunknak, a tudományos kritika által is kellőleg méltányolt és kiemelt kiváló termékét képezi, s végül, mivel e vaskos mii városunk jóhirii jogi főtan- intézetének egy országos nevű tudós tanárjában tiszteli megteremtőjét. Szerző müvében hazánk közjogának egész tere és rendszere feldolgozva találtatok ; ki annak minden kérdését mély tudományosságnál tárgyalja és criticailag fejtegeti. Mint a mii kiváló előnyei kiemelendók, hogy szerzője közjogi fejlődésmenetünk legújabb intézményeit is behatóan bonczolgatja, főleg pedig, hogy a legújabb időkig megjelent közjogi müveink, több és igen lényeges hibáira utalván, azokat helyreigazítja. Tárgyát szerző 12. részre osztja, — még pedig a bevezetés után áttér a magyar alkotmány tört. fejlődésére, Magyarország uralkodási- és kormányalkatára, alaptörvényeire s az alkotni. biztosítékaira, kiterjeszkedik továbbá Magyarország területi viszonyaira, s az egyes alkatrészek államjogi kapcsolatára, — vázolja hazánk önállóságát, függetlenségét s nemzetközi jogsedéssel, melyek meg is tevék hatásukat a fogékony lelkű hallgatókra. Az alkony kezdő kibontani homályos sátorát a vidék felett, midőn a társaság asztalhoz szólittatott. Helyet foglaltunk, s a gondos házi gazda, kinek éber figyelme a legapróbb részletekre is kiterjedt, minden asztalnál megtekintő még egyszer a társaságot, ha minden kellő rendben van-e. Majd kezdetét vette a lucullusi lakoma, mely véget alig érő bőségében mutatá be a magyar konyhaművészet igazi remekeit. Hát még a borok, Tokaj hegyalja, és Eger fejedelmi gyermekei, s a püspöki pincze valódi kincsei! No de ékesebben beszélnek a tettek minden Demosthenesuél, s a logméltóbb elismerés részünkről az, hogy a productiv nemzetgazdasági nagy tényező ellenlábasa itt teljes érvényre jutván, e téren is derekasan meg lett oldva a nehéz (?) feladat. Második fogás után a házi úr emelt poharat, történelmi visz- szaemlékezéssel a múltra, ékes szavakkal ecseteié a nap jelentőségét hazánk, s a kereszténység történetében, Buda vár visszafoglalásának két százados évfordulóján. Végre élteté a dalkört, mely templomi előadásával, szinte hozzá járult a nap megünnepléséhez. A remek és megható szónoklat után, a dalkör elnöke dr. Danilovich Pál mondott meleg köszönetét az egyesület nevében, s szónoki hévvel tartott toasztjában mindnyájunk érzelmeit tolmácsolva, ürített poharat a házi úr, mint a dalkör nagylelkű pártfogójának egészségére. Az egész társaság lelkes „éljen“-e volt a refrain a jó kívánságra, s künn a csillagos ég alatt mozsár-dörgés vegyült a természet apró zenészeinek esteli harmóniájába. Végűi Kapácsy Dezső barátunk köszöntő fel költői nyelven állását, elősorolja az állampolgári jogokat és kötelességeket. Fejtegeti a törvényhozó-, végrehajtó- és a bírói hatalom viszonyait hazánkban, szól a véderőről, végül pedig a társországok különös alkotmányjogának külön fejezetet szentel. E mü tehát mint a fentebbiekből kitetszik, nemcsak a tanuló ifjúság számára van Írva ; hasznát veheti annak a jogász, törvényhozó, biró, államférfin, sőt tekintve napjainkban a közviszonyok és társadalmi érdekek rendkívüli bonyodalmasságát, minden állampolgár, ha köz- és hivatásszerű feladataival megismerkedni akar. Miért e művet az érdeklődök figyelmébe legmelegebben ajánljuk. X. Az „Aurora“ magyar keresztény írók könyvkiadó szövetkezete kiadásában most jelent meg az „Aurora“ kis könyvtárának első füzete: Budavár ostromai. Irta Dr. Sziklay János. Ára 12 kr. - E népies és valóban közérdekű vállalat folytatólagos füzetei a következők lesznek: 2. fűz. Kolozsvár hős bírája. Tört. elbeszélés Balázs Sándortól. 3 fiiz. Hogy teremtsünk pénzt? Nézetek a hasznos mezei gazdálkodásról. Szeitz Tivadartól. 4 fűz. Krónikás adomák. Vén Bikancsostól 5. fűz. Hogy éljünk sokáig ? Ebeczky Bélától. 6. fiiz. Egy régi jó magyar város (Kecskemét) az alföldön. Győry Vilmostól. 7. fűz. Hogy tehetjük nagygyá a huni ipart? Mudrony Páltól 8. fűz. A czigányok Magyarországon. Kadnai Rezsőtől. 9. fűz. Tiszta kezüek. Két elbeszélés Ga- bányi Árpádtól. 10. fűz. Magyarország Mátyás király korában. Ara egy-egy füzetnek 12 kr. 10 füzetre előfizethetni 1 írttal az „Aurora“ magyar keresztény irók könyvkiadó szövetkezeténél Budapesten, IV., Koronaherczeg-utcza 16. sz. a., valamint minden hazai könyvkereskedés utján. Ajánljuk e pártolásra érdemes vállalatot olvasóink szives figyelmébe. „Kis lexikon,“ egyetemes ismerettár ; szerk. dr. Wekerle László; 12-ik (utolsó) füzet. Ára 30 kr. Az „Olvasó kör“, szépírod. regényfolyóirat Bruhl G. „A gályarab mennyasszonya“ ez. regényét kezdi meg. Egy fűz. ára 25 kr. Kiadja Fülöp Gy. Bpest Stáczió-utcza 31 sz. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, szept. 7. ■— Ek. Regina sziiz — Prot. Regina. — G.-o. (a g. 26.) Adrián, és Nat. — Napkel. 5 ó. 26 p. — Napnyiig. 6 ó. 29 p. Szerda, .izr/it. 8. — Ek. Kisasszony napja. — Pr. Kisasszony. — G.-o. (aug. 27.) Poemen. Csílt'irtök, szept. 9. — Rk. Gorgon vt. — Prot. Gorgon. — G.-o. (aug. 28. ) Míz-s rém. Péntek, szept. 10. — Ek. Tolos. Miklós. — Pr. Jidok. — G.-o. (aug. 29. ) Szent István lefej. ünnepe. Szombat, szept. 11. — Ek. Jácint. — Pr. Protus. — G.-o. (aug. 10.) Sándor pk. a ház urát, mint az egyházi irodalom, és költészet nagyérdemű, veterán bajnokát, s fennkölt szellemű művelőjét. A fényes lakoma, a késő esteli órákban ért véget, a mikor a társaság derült kedélyhangúlatban a villa előtti szabad téren felállított máglya hatalmas tüzvilágánál élvezte egy gyönyörű nyári est minden kellemét. Csakhamar rázendítő a dalkör, az est méla csendjében, a Liszt Ferenczkez irt versenydarabot, és a többi szebbnél szebb dalait, s dalolt meghatón és elragadón, mig a közeledő éj indú- lásra nem intett. Örömtől, s hálától telt kebellel, de a válás szorongó érzetének vegyülékével is vettünk búcsút a ház urától, azon férfiútól, kinek szellemi nagysága, páratlan egyéni tulajdonai mindnyájunkat meghódítottak, s a ki nemes alakjával sziveinkbe vésve, feledheti enné tévé a körében töltött röpke perczek emlékét. Még egy visszapillantás a völgyből, s a „Merengő“ csábos alakja az éj homályába tűnt el. y. r. A czigány peezér. — Elbeszélés a mátrai vadász-életből. — Irta: Biró Mátyás. (Folytatás.) Rám nézett kérdöleg. Én nem nagyon biztatóan tekintettem vissza, mi őt még csüggedtebbé tette. — De hát absolute nem találtál semmit, a mi nyomra vezethetne ? Semmi vezér-fonal? Jel, nyom. ami a tetteseket kideríthetné, felfödözhetné ?