Eger - hetilap, 1886
1886-08-10 / 32. szám
257 féle szintársulat egyik első rendű énekesnőjének jutalomjátéka holnap szerdán f. hó 11-én lesz, mely alkalommal Konti „Eleven ördög“ czimii kedvelt operettje czimszerepében fog föllépni. Fratta Vilma, szép csengésű, jól iskolázott, fülbemászó hangjával, kedves színpadi megjelenésével, s ügyes, eleven játékával rövid idő alatt fokozatosan már is annyira megnyerte müveit közönségünk tetszését, hogy — azt hiszszük, — kedvencze ju- talomjátékát fölösleges színházlátogató közönségünk pártoló figyelmébe tüzetesebben ajánlanunk. — Színházi hírek. Úgy a helybeli, mint a vidéki közönség tájékozására közöljük a szegedi színtársulat által előadandó darabok sorozatát a jövő hétről: Ma kedden a franczia sziniroda- lom egyik legjobb színmüve adatik: „Fedora“ Sardoutól. Szerdán lesz a szintársulat fiatal primadonnájának Fratta Vilma kedvelt énekesnőnek jutalomjátéka „Az eleven ördög“, a budapesti közönség egyik legkedveltebb operetteje. Csütörtökön egy igen mulatságos vígjáték „Aszalai uram leányai.“ Pénteken újdonság „Zil ah her ez eg“ franczia színmű. Szombaton ismét újdonság, és pedig a legérdekesebbek egyike „Hoffman meséi“ fantasztikus zenéjü. mely inkább opera mint operettének nevezhető, Offenbachnak egyik legsikerültebb műve. Vasárnap „A falu rossza“ pályanyertes mű, a legszebb népszínmű és még ma is legkedveltebb. Hétfőn ismételve előadatik „A fekete gyémántok“, Jókai regényes színműve, díszes kiállítású díszletekkel. Atalában a játékrend élénk és változatos; a színpadi kiállítás pedig egész nagyvárosias és bármely állandó színháznak is díszére válnék, az előadások pedig összevágó kerekdedséggel folynak. — A pécsi orsz. daláriinnepély programmja a következő: I. aug. 11-én d. u. 4 órakor megérkezés, ünnepélyes bevonulás és fogadtatás. Este ismerkedési estély a nemzeti kaszinó-egylet és Hattyú vendéglő helyiségében. II. aug. 12-én a dalegyletek első versenye, az igazgató választmány által e czélra kitűzött magyar münégyesel. III. aug. 13-án. A dalegyletek második versenye, szabadon választott magyar műnégyessel; IV. aug. 14. Összelőadás az igazgató választmány által kijelölt magyar és világzeneirodalmi műdarabokkal. Este a pécsi nemzeti kaszinó által a dalárok tiszteletére rendezendő fényes tánczvigalom. V. aug. 15-én, délelőtt, 9 órakor a városi plébánia-templomban mise, melyen az egri dalkör énekel. Mise végeztével a dalcsarnokban közgyűlés, hol a pécsi dalárda 25 éves jubileuma ünnepeltetik. Este a pécsi dalárda 25 éves jubileuma emlékére díszhangverseny, melyen a pécsi dalárdán kivül országos hírű művészek működnek közre, — köztük gr. Zichy G-éza, ki az ünnepély rendező bizottsága által felkéretvén, szives készséggel ígérte meg közreműködését. Dalkörünk kedden 10-én a délutáni 4 órai vonattal fog indulni, a részvevő pártoló tagokkal mintegy ö t - vénén. — Néh. Szakkay József, a kassai gépész-iskola közelebbről — Tetszett hallani ? Meg tetszett érteni ? — Nagyon derekasan van Flóris; igen szép volt. — Meg tetszett érteni, hogy mit kiabált a kürt szertesz éjjel ? — A ménkű érti! Kérdezd meg a kópéktól, azok beszélgettek bele, majd azok megmondják. — Azok értik, azoknak nem kell magyarázni, de iszen azok nagyon jól tudják, hogy mit beszél a kürtszó. — Nos hát mit beszél? — Pedig meg lehetne azt érteni, csak kicsikét gondolkozni kellene felette. — Hát magyarázd meg, hadd tanuljam meg én is. Erre a czigány újra bele fútt a kürtbe, ismét szerteszét üvöltött az érezhang, újólag visszaadta azt a bérez, völgy és orom, és ismételve felrázta minden idegemet annak kiáltó szózata, melyhez a 12 kopó szomorú, csüggedt hangú kisérő üvöltése csak növelte a leverő benyomást. — Beszélj hát, ne a kürtön keresztül, hadd már megérteni valahára. A czigány levette szája szegletéről a kürtöt s énekhangon' haagoztatá: — Hol vagy? Merre vagy?! Hol vagy? Merre vagy? Ittvárunk, siess! Ha élsz, adj jelt! Várunkf! Vár ifink, Várunk! Ez a csodás énekhang annyira hasonlított a kürt-hang üvöltő hanglejtéseihez, hogy azon csodálkoztam, mikép nem voltam képes ezt önmagámtól, minden magyarázat nélkül megérteni. elhunyt igazgatója, nemcsak mint kitűnő szakember, s mint a magyar tanárkar egyik kiváló tagja érdemli meg, hogy róla kegyelettel emlékezzünk meg, hanem azért is, mert a boldogultat gyermekkori viszonyai, családi összeköttetései oly szorosan kap- csalták városukhoz, hogy szinte a mienknek vala nevezhető. Szakkay József ugyanis, mint az itteni Plank-család közel rokona, gyermekkorától fogva Egerben növeltetett, itt végezte a középiskolákat, s az l488/9-iki szabadságharcz után, melyben, mint derék honvéd, tevékeny részt vett, — a technikai tanulmányokra adta magát, melyeket fényes sükerrel fejezett be a karlsru- hei egyetemen, hol akkor a leghíresebb európai tanárok működtek, kik a szép tehetségű s ritka szorgalmú magyar ifjú iránt mindenkor nagy figyelmet tanúsítottak. Az egyetemi tanfolyam befejezése után hosszabb tanulmányutat tett Belgiumban, Franczia és Angolországban, mely után ismét kedvelt nevelő városába, Egerbe tette lakását, s itt a polgárságnak azzal mutatta be magát, hogy a kath. legény-egylet helyiségeiben a természettan köréből népszerű szabad előadásokat tartott. A következő iskolai évben a zirc. cist. rend egri fögymnasiumákoz volt tanárúi kiszemelve, de ez állást alig foglalta el, midőn Eötvös közokt.-minister a kassai reáliskolához nevezte ki rendes tanárul Szak- kayt. E minőségében terjesztette be a ministernek nagy szabású remek tervezetét egy gépész-ipariskola fölállítása iránt, melyet Eötvös nagy örömmel fogadott, s létrehozását meg is ígérte, mihelyt a — fináncziális körülmények megengedik. Ekkor Szakkay, első befektetésül saját vagyonát ajánlotta föl kölcsönképen a ministernek, ki azt elfogadta, s igy egyenesen SzakkayJózsefáldozatkész- s é g é n e k köszönhető, hogy akassai gépész ipa risko la létrejött, saz ő fáradhatatlan buzgalmának, szakértő s tapintatos igazgatásának, hogy ez egyetlen e nemű intézetünk évről évre magasabb lendületet vön, nagyobb virágzásnak örvendett, s a tanítványok száma egyre gyarapodott,’ kik közé immár nemcsak polgárosztálybeli, hanem magasabb állású családok sem röstelik fiaikat beadni, s kikből évenkint számos derék gépész kerül ki, s oszlik szét hazánkba, holott azelőtt e tisztességes állásra idegenből kellett importálni az alkalmas embereket. Sőt ma már ez intézet, Szakkay ügyes vezetése mellett, oda emelkedett, hogy gépgyári készítményei által nemcsak az intézet jut, költségeinek födözésére jelentékeny jövedelmi forráshoz, de maguk az intézeti növendékek, a mellett, hogy tanulnak, saját gyártmányaik árából, még igen tisztességes keresetre is tesznek szert. Szóval: a Szakkay József által teremtett kassai gépész-ipariskola ma egyike hazánk legderekabb s legpraktikusabb szakiskoláinak, mely létrehozójának, a mi Szakka y n k u ak nevét örök emlékűvé teszi hazai közoktatásunk történetében. B. e. Szakkay József a 60-as évek elején nősült ugyancsak Egerből, házastársul véve Bökli Anna — Érti-e most már ? Én fejemmel bólintottam. És ő nem adott jelt, hogy él, de a fák, melyek közt született, nevelkedett és élt, jelt adtak, — hogy kidőlt, mint az ő erős társok kidőlt az élők sorából örökre. Most már hallottuk a jeleket, de lássuk a mi látható a jelekből. A czigány megindult s megállott a vihar által kidöntött f a- r o m előtt, mely óriási nagyságában mint egy dűlt torony feküdt végig a havas talajon, gályái pedig egy száz karú esdeklő kéz gyanánt nyújtózva, kulcsolva a zivataros ég felé. A czigány itt újra zokogni, jajveszékelni kezdett, majd sírva végig és körönyös-körül járva a pusztulás helyét, szepegve állott meg előttem. — Tetszik látni ezt a rengeteg omlás-fát? — Olyan nagy volt ez a többi között, erős, egészséges, sem nem rothadt, sem nem korhadt, sem gyökere, sem galylya. Itt körülötte számtalan nem tűzre való odvas fa áll, — melyek nem sokáig fognak már élni, és ezeket nem bántotta a szélvész. Miért kellett épen ennek az egynek eldőlni ennek az erős, egészséges fatoronynak épen akkor, azon perezben, midőn Dónát kürtjén át Csányi Pestát hívogatta a tanya felé? — Nos hát miért, én nem is sejtem, hogy miféle csoda lehet ebben ? (Folyt, köv.)
