Eger - hetilap, 1886

1886-06-29 / 26. szám

208 — Dr. Hóman Ottó, bpest-tankerületi kir. főigazgató, f. hó 24-én az esti vonattal Jászberényből városunkba érkezett, s más­nap, f. hó 25-én, az egri cist.-r. fő-gymnásiumban, elnöklete alatt megnyitotta az érettségi szóbeli vizsgálatokat. A vizsgálatok teg­nap, f. hó 28-án délben értek véget a következő eredménynyel: szóbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott 27 jelölt. Ezek közöl jelesen érettnek nyilvánitatott 2 , jól ér e 11 n e k 6; elég­ségesen érettnek 13; javító érettségi vizsgálatra utaltatott 5, az érettségi vizsgálat újból való letételére utasittatott 2, összesen 27. — Dr. Hóman Ottó kir. főigazgató ő nsga nemcsak szakadatlan éber figyelemmel kisérte a vizsgálatok folyamát, mi közben ma­ga is igen gyakran intézettt kérdéseket az ifjakhoz, hanem rit­ka tapintatos eljárásának, s az ifjúság iránt való atyai nemes indulatainak mindannyiszor tanúságát adta, valahányszor erre al­kalma nyílt. Végül, a vizsgálatok teljes befejezte után, a megvizs­gált ifjakhoz megható intelmi beszédet intézett, amelyben kifeje­zett atyai jó tanácsai- s kivánataiért elébb, a tanári kar s az if­júság nevében, ft. lovag Szvorényi József intézeti igazgató, majd, a pályatársak nevében. Andrascsik Endre pályavégzett növendék mondottak szívből fakadt hálás köszönetét, s bucsű- „Isten hozzád“-ot kir. főigazgató ő nsgának, ki tegnap a délutáni vonattal távozott körünkből. — Az egri cist. r. kath. főgymnasiumban a lefolyt 1885/6-iki isk. év holnap, szerdán, f. hó 30-án regg. 8 órakor az intézet templomában tartandó ünnepi nagy mise- s „Te Deum“-mal, utána az intézet termében záró ünneppel nyer befejezést, mely ünnepre íölhivjuk az intézet iránt érdeklődő t. közönség figyelmét. — Dalkörünk mai előadására a főszékesegyházban regg. 9 órakor tartandó káptalani mise alatt, újból fölhívjuk a magasabb egyházi zene iránt érdeklődő müveit közönségünk figyelmét. Be­tétül, Gröber Berta urhölgy fog előadni egy magánéneket, („Ad te domine“) Pokorny János dalegyleti karnagy szerzeményét. *** Az angolkisasszonyok egri intézetében az ez évi iskolai vizsgálatok Begovcsevich Róbet. prépost-kanonok ur ő nagy­sága tapintatos elnöklete s bölcs vezetése mellett, a nagyszá­mú tantárgyakból, a külső iskolákban junius-hó 21, 22 és 23-án, — a benső növendékeknél pedig: junius-hó 25. és 26-án, mindig számos szülőből és meghívott érdeklődőből álló diszes kö­zönség jelenlétében, a szokászos fényes s meglepő szép eredmény nyel folyt le. Nem tudta a jelenlevő, hogy a ki­tűnő képzettségű tanárnők kiváló képességét, gyöngéd, szeretet­teljes, magas műveltségű, finom, s mindenkit megnyerő, feled- hetlen kedves modorát, vagy a növendékek mindvégig páratla­nul éber figyelmét, mintaszerű maguk viseletét, s a legmagasabb igényt is teljesen kielégítő kitűnő feleleteiket csodálja-e. Meglepő szépek s különösen a benső növendékeknél kiváló diszszel és ma­gas eleganciával kiállítottak voltak a közszemlére helyezett szép- és helyes-irási-gyakorlatok, rajzok s női munkák is. De kitűntek a növendékek a kor színvonalán álló rendes tantárgyakon kívül, a magyar-, német-, franezia-nyelv- és énekben, valamint a zongo­rajátékban is, — úgy, hogy méltán és h á 1 a t e 11 s z i v b ő 1 mond­hatjuk el az intézet szakavatott, tudós vezetője- s jeles tanárnőire mit Sándor József az erdélyrészi magyar közmüvelődési- egyesület nagyérdemű titkára a kultúr-egylet czéljaira Eger isko­láiból befolyt adományra, t. i. hogy: „Köszönet, forró, köszönet nőgyermekeink oktatása vezetőinek, e jól eső képért! Áldja meg őket érte minden áldásával a mindenható Isten! — Az egri angolkisasszonyok külső iskolájában 7 év óta fönálló iskolai takarékpénztár a lefolyt 1885/6. isk. év­ben a következő eredményt tünteti föl: az I. osztályban 59 növendék megtakarított a II. a III. a IV. az V. a VI. 57 48 40 40 35 atanitónöképzőben 17 „ „ a Sz. Gyermekség müvére raegtakarittatott 423 frt. 76 krt. 224 55 72 55 227 55 79 55 202 55 67 55 679 5? 40 55 346 51 37 55 200 55 57 55 46 55 30 55 2371 frt. 69 krt. A betett pénzekből kivett a folyó évben 126 növendék összesen: 2841 frt. 21 krt. Tehát a f. évi kivétel 469 frt. 52 krral halad­ja a f. évi betéteit. De ezt az összeget túlnyomó részben nem a f. évi betéteiből, hanem a 5—6 éves betételeikből vették ki leg­inkább azon növendékek, kik az I. osztálytól kezdve gyakorol­ván a takarékosságot, most a VI. oszt. bevégeztével távoztak az intézetből. Az összes betétek a Heves megyei takarékpénztárban 4 és Vs kamatot hoznak A nevelés, s ennek körében a takaré­kosság nemes erényéhez való szoktatás is, mind a szülői háznak, mind az iskolának kötelessége lévén, örülünk, hogy e lefolyt hét év alatt mind a két tényezőnek ily alkalmas, czélhoz vezető eszközt nyújthattunk e kötelesség teljesítésére isk. takarékpénz­tárunkban. Most már, a pósta-takarékpénztárak felállításával, melyek országszerte nagy népszerűségnek örvendenek, — nyu- godtabb lélekkel tekinthetünk a jövőbe. Mert ha a könnyen fel­merülhető akadályok folytán, bármikor is oly helyzetbe jutnánk, hogy isk. takarékpénztárunk íentartása lehetetlenné válnék: a szülői ház is, az iskola is ott fogja találni a czél elérésének ezen másik helyes eszközét, és minden megszakítás nélkül foly­tathatja a megkezdett, nagy fontosságú munkát. Isten áldása le­gyen velünk és jóakaratu törekvéseinken! Eger, 1886. junius 23-án. Az isk. tpztár kezelői. — Hevesvármegye monográfiája tárgyában, a megye által kiküldött bizottság legutóbbi ülésében a nevezett munka szerkesz­tésére Balássy Ferencz akadémiai tagot, jeles történészünket és Szederkényi Nándor, Eger város orsz. képviselőjét kérte föl. — Elismerést az érdemnek! A belvárosi lóm. kath. elemi iskolákban az évi záróvizsgálatok f. hó közepén tartattak meg. tébe került, mig a védők közűi 30 elesett s ugyan ennyi meg­sebesült. Ezalatt a királyszék felőli oldalról a törökök, titokban ve­zetett nagy munkával, a vár aláaknázását is megkezdték, de ezt Stella Kristóf a vár régi építésze és Cogerano észrevevén, ellen­aknákat ásattak s midőn a török saját aknáit fellobbantotta, ezek ugyan ügyetlen szerkezetük miatt a vár falaiban kárt nem okoz­tak, azonban Stella többed magával itt lelte halálát. Okt. 5-én Ibrahim, ismét felhívást intézett a várőrséghez saját élete megmentése végett a vár feladása iránt, különben a hatvaninál véresebb mészárlással fenyegetőzött, — azonban siker­telenül. Ugyan e napon érkezett Trczkitól Miksa fóherczeghez újabb sürgős levél, hogy ha a felmentés még késik, az őrség a várat tovább nem tarthatja, mert a török azt éjjel-nappal löve­ti, reá folyvást rohamokat intéz, sőt falait alávájt aknákkal is veszélyezteti. Ugyanekkor Einfenbach is. ki Egertől csak négy mértföldnyire táborozott, irt s kérte a szorongatott egriek részé­re a gyors segélyküldést. A főherczeg azonnal indulni kívánt, azonban a megyei föl­kelők csapatainak késedelmes érkezése, a rósz időjárás és más bajok gátolták; a mit tehete, abból állott, hogy újra kiadta a tá­bori parancsot, hogy serege hét napi élelemmel ellátva indulásra készen álljon; ezenkívül Strassoldo, Pálfy Péter és Szemere Mi­hály nyolczszáz főnyi haddal Eger felé útnak indíttatott. Végre okt. 8-án az egész tábor útra kelt ugyan a Mátra feletti vidé­ken Eger felé, hanem útjában sok akadálylyal kelle küzdeni: élelemhiány, zord idő s oly rósz utak, miszerint 6--8 lovas ágyú és hadiszerek vontatására sok bajjal előkerithetett 40 s több ló kivántatott. Megtudván e sereg utrakelését a törökök, az ostrommüvele- teket megfeszített erővel folytatták. A vár ellen több oldalról s egymás után négy heves roham intéztetett, de a mely a vitéz védelem ellenében mást nem eredményezett, mint azt, hogy a vi­vők közül Odaverd bosniai basa háromezer, a várőrségből pedig Luitfried lovag 400 emberrel elesett, ezenkívül sokan meg­sebesültek. E nagy veszteségen a várban a vallonok és németek meg­ijedvén, titkon árulási tervet szőttek s a várnak előnyös fel­adását tömegesen kezdték sürgetni. A föizgatókat Nyári és Trszki elfogatván, halálra ítélték, azonban az összeesküvés a várőrség- nél már annyira el vala teijedve, hogy az összeesküdtek az el­ítélteket az örök kezeiből nem csak erőszakosan elvették, hanem magokat a vezéreket is halállal fenyegették. A külső veszélynél a vezérekre nézve még aggasztóbb lett a várőrség soraiban, a fegyelemnek ily nagy mérvben való felbomlása. A végveszély ez elhatározó perczeiben, mi még lehető volt, megkísértették. Nyári és Thurn szelíd intések, Ígéretek, majd könyörgés által igyekez­tek a várőrséget engedelmességre, további védelemre bírni, sőt végre térdre esve kérték; Trszki és Kinszky pedig súlyos beteg­ségeikből fel nem kelhetvén, magokat levitették az elégületlenek közé, s letett katonai esküjükre emlékeztetve őket, intették, Is­ten szerelmére kérték, hogy e fontos vár védelmét bátor vitézek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom