Eger - hetilap, 1886

1886-05-25 / 21. szám

170 — Supka Jeromos, zirczi apát úr ő nsga, az egri cisterczi rendház, s tanintézet látogatására, tegnap, f. hó 24-én városunkba érkezett. — Csapatszemie. Lovag Kees báró, táborszernagy, hadtest- parancsnok, és Bourcy tábornok, dandárparancsnok, az itt állo­másozó közös hadseregbeli csapatok megszemlélésére, múlt vasár­nap, f. hó 23-án, az esti vonattal városunkba érkeztek, s a tá­borszernagy érsekünk ő exja vendégszerető palotájában, — Bourcy tábornok pedig Kovacsóczy kanonok ő nsgánál lön el­szállásolva. Tiszteletökre a helybeli 60 sz. Appel-gyalogezred ze­nekara mig azon estve, a szokásos diszlámpavilágitás mellett, serenadeot rendezett. A csapatok hadi szemléjét a fóntisztelt ma­gas rangú parancsnokok tegnap kezdték meg. Ugyanaz nap dél­ben pedig érsekünk ő exja a magas rangú katonai parancsnokok tiszteletére diszlakomát adott, melyre a helybeli katonatisztikar nagy része hivatalos volt. Ebéd alatt a katonai zenekar játszott. — Főpásztori fogadtatás. Dr. Samassa József egri érsek ő exja ünnepélyes fogadására Gyöngyösön, — mint a Gy. írja, — nagy mérvű előkészületek történnek. Érsek ő nmlgát a gyöngyösi járás határán, Kövér Bertalan főszolgabíróval élén, díszes bandé­rium fogja várni, s a városba kisérni. 0 exja megérkezését a halmaji partokon, a Saárhegytetőn felállított mozsarak és zászlók fogják jelezni. A város határán, a városi bandérium élén, Balás Ignácz városi főügyész, — az Orczyháznál pedig, a képviselő testület, a társulatok s lakosság élén Csömör Kálmán polgármes­ter fogják üdvözölni ő exját. A megérkezést követő napon lesz a küldöttségek tisztelgése s bemutatása, estve a város diszes kivi­lágítása, s fáklyás menet. Szóval: Gyöngyös mindent el fog kö­vetni, hogy m éltó fénynyel fogadja a szeretett főpásztort. — Arany-menyekzö. Bozik János, Hevesmegye volt főpéuz- tárnoka, múlt vasárnap, f. hó 23-án, tartotta arany-menyekzőjét, nejével, szül. K o v á c h Janka úrnő ő nsgával, szoros családi kör­ben. A tiszteletre méltó pár, a valódi boldog család-élet e minta­képe, minőhöz hasonlót ma már csak az ős patriarchális idők regéi­ben találunk, — nemcsak Hevesmegyében, de széles körben ismert, közbecsülésben és szeretetben álló két alakja egy részt a férj­ben : a páratlan becsületesség nemeslelkűség hazafiság, — más­részt nejében: a magasztos női erények példaképének, s meg vagyunk győződve, hogy tisztelőik s barátaik nagy seregének ér­zelmeit tolmácsoljuk, midőn ez alkalomból a tisztelt aranylakodal­mas párnak még sok évekig fris egészségben tartó megelégedett, boldog életet kívánunk. — Áthelyezés. Iíj. Szabó Imre, pénzügyi fogalmazó az egri kir. illetékszabási hivatalnál, a közszolgálat érdekében, ha­sonló minőségben a pesti kir. illetékszabási hivatalhoz helyezte­tett át. — Kinevezés. Dobrányi Lajos, egr. kir. tszéki joggya­kornok, ugyanazon kir. törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki. — Akkor hát megyek. Újabb bámulás. — Julis, mondja meg a kocsisnak, hogy a két paripát meg a Galambot nyergelje fel. Nem sokára jelenti Julis, hogy az egyik paripát nem lehet felnyergelni, mert a másik megrugta és most sántít. Jóska kiment. — Helyesen cselekedtem ? kérdi Irma. — Helyesen; csak folytassa. Ha ez egy hétig igy tart, mond­hatom, hogy nem lesz oka panaszra. Jóska boszankodva jött vissza. — Csakugyan nem lovagolhatunk. Most azt mondanám: men­jünk billárdozni, de Irma a múlt héten nem akart, nem tudom, jön-e most. — Ha akarod, én szívesen megyek. És billárdoztunk ebédig. Irma nagyszerűen viselte magát. Jóska örökké bámult, én meg mosolyogtam. Ebéd alatt Raff egyik darabjáról beszéltünk, s Jóska azt mondta, hogy szeretné ezt ját­szani, de Irma nem szereti azt a darabot. — Kérlek Jóska, én ezt még akkor mondtam, mikor még nem ismertem, nem értettem át a gondolatot, de ha örömedre lesz, én igen szívesen játszom. Játszottak több darabot, mind azt, amit Jóska akart. — Hallottad-e már Irmát szavalni ? kérdi Jóska, mikor már neki volt elég a muzsikából. — Hogy hallottam volna. — Gyönyörűen szaval, de én hiába kérem. — Ugyan Jóska! azért, mivel egyszer, midőn rekedt voltam, vendégek előtt nem szavaltam, azt hiszed, hogy többé soha, még — Pályaművek. Az egri érseki lyceum jog- és államtudo­mányi kara által kitűzött 5 pályakérdésre f. h. 15-ig, mint a le­járat napjáig, összesen 9 pályamű érkezett be, mi, tekintettel jog­tanuló ifjúságunk számviszonyaira, igen örvendetes jelenségnek tekinthető, kivált ha látjuk, hogy a fővárosi egyetem több mint 1400 polgárt számitó jogi facultásánál rendszerint alig adatik be 5—6 pályamű; mely körülmény egyúttal kedvező világosságot dérit jogakadémiai polgárságunk komoly és törekvő munkásságára. — Tekintettel az egyes jutalomtételekre külön, beadatott: 1.) „Fej­tessenek ki a javító fogházak főbb rendszerei az igazság és czél- szerüség szempontjából “czimii pályakérdésre 3. pályamű „A né­pet, ha egyszer romlásnak indult stb P. A.“ „A dolog természe­ténél fogva mi lehet czélszerűbb stb. dr. Pauler Tivadar“ és „Az emberiség haladásáért stb. Matter“ jeligék alatt; — 2) „Fej­tessék ki a közszerzeményi jog, tekintettel a férj polgári állá­sára“ — beérk. 3 pályamű „Amit közösen szereznek stb.“ — „Nőni nem emeltetni kell, hogy nagygyá legyünk“ és „Uxor co- aquisitrix marito stb“ jeligékkel. — 3) „Fejtessék ki a magyar apostoli király főkegyúri jogállása, tekintettel a magyar közjog álláspontjára.“ beérk. 2. pályamű „A jog az élet“ és „Legyen a békó vas, vagy arany egyformán nyom az“ jeligékkel. — 4) „Fejtessenek ki a bünkisérletre vonatkozó elvek, különös tekin­tettel a magyar büntetőtörvénykönyvre“ bead. 1. pályamű „Le délit n’ a pás été consommé stb. Rossi.“ jelige alatt. 5) A kö­vetkező pályakérdés: „Fejtessék ki a közadós jogi állása a csőd megnyitása alatt, a csőd tartama alatt, és annak befejezte után“ meddő maradt. — Az eger-debreczeni vasútvonal ügye, — mint hiteles for­rásból értesülünk, — gyorsan halad czélja felé. A most folyó hé­ten fog megtörténni a nevezett vonal hivatalos műszaki bejárása. Tiszafüreden, f. hó 27-én az ottani vidék érdekeltsége gyű­lést tart, melyen e vasutiigy érdekében nagy fontosságú elhatáro­zások várhatók. A nevezett vasútvonal eddig kijelölt iránya — mint t. tudósitónk írja, — annyiban szenved változást, hogy Debreczenből kiindulva, Ba 1 maz-ujvároson át, egyenesen fog menni Egyeknek, s Egyektől szárnyvonal fog vezettetni Margittá pusztán keresztül Polgárnak. — mig a vonal további iránya Egyektől Tisza-Füred- s Füzes-Abonynak érintetlenül ma­rad. Az említett változás nagy mértékben emeli a vonal fontossá­gát, s azt az első rangú országos vasútvonalak sorába helyezi. Nem kevésbbé érdekes ránk nézve t. tudósitónk azon köz­vetlen fonásból merített újdonsága, hogy egy uj consortium, mely közel áll a mátrai vasúthoz, Hevest Füze s-A bon y- nyal szándékozik vasút által összekötni, s az, eger- nádasdi vonallal csatlakozni. Más irányban pedig Tisza-Füredet, T as ko ny felé, a mátrai vonallal óhajtaná összekötni. E con­sortium megalakulása s működése tény; azonban ránk azt a be­nyomást teszi, hogy szeretné figyelmünket elvonni a debreczeni kedvedért sem szavalok ? Dehogy nem, mondjad meg csak, hogy mit, igen szívesen. És Irma szavalt, különösen a pathetikus darabokba tudott sok melegséget önteni. Jóska újra bámult és nem fogyott ki a bámulatból a követ­kező nap sem. De már ekkor nem állhatta meg, előttem is, per­sze négy szem közt, kifejezte bámulatát. — Nem tudom, mi érte Irmát. Neked akar-e tetszeni, vagy uj szeszély ez tőle, hogy minden kívánságom teljesíti, a melyek, mint tudod, csak cselből történnek, s épen ezért sokszor nem kel­lemesek rám nézve. Ekkor aztán elmondtam neki, hogy mit tettem én. Meg­dorgáltam helytelen eljárásáért s figyelmeztettem arra, hogy há­zastársak közt semmiféle titkos gondolatnak, még cselből sem szabad történni. Felfedtem előtte, hogy mennyire bántotta ez ne­jét, s figyelmeztettem arra, hogy hiszen szeretik egymást, a sze­retet pedig alakoskodásra nem szorul. — Legyetek őszinték s engedékenyek egymás iránt, hiszen ha igazán szeretitek egymást, akaratotok is csak egy lehet, mert az igaz szerelemben csak egy akarat lehet, az, hogy a kit sze­retünk, boldog legyen velünk s általunk. — Pajtás, úgy beszélsz, mintha legalább is három feleséged volt volna már. Honnét tudod mindezeket? — Szülőim életéből, meg elméletből. Másnap reggel újra tovább mentem, gazdagabban egy ta­pasztalattal és egy — — tárczaczikk-anyaggal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom