Eger - hetilap, 1886
1886-05-18 / 20. szám
20-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. május 18. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGERHirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilltérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az időszaki sajtó Egerben. (IV. közlemény.) Az a körülmény, hogy az egyetlen egri közlöny a mérsékelt hazafiak kezébe került, nem csekély visszahatást szült az ellenzék körében. Tüstént erős mozgalom keletkezett egy másik lap megindítása ügyében, s miután a fölmerült akadályok — melyek azon idők szerint, az időszaki sajtóval szemben, nem csekély számmal voltak, — szerencsésen elhárittattak, az 1863. év elején megindították a „Mátra“ czimü heti lapot, Violet Ottó egri könyvkereskedő, mint kiadó-tulajdonos czége alatt, ki azt ugyancsak az egri érsek-lyceumi nyomdában nyomatta. A lap szerkesztője Szederkényi Nándor lett, egy fiatal ember, ki kevéssel elébb a papi pályát — mielőtt fölszentelték volna, — jobbnak látta a polgári pályával fölcserélni, s kinek szép tehetségei, különösen az „Egri értesítődben közlött derék társadalmi czikkei által, már akkor jelentékeny mértékben magokra vonták a közfigyelmet annyira, hogy megelőzőleg már az „Egri Posta“ szerkesztőségének betöltése kérdésénél is szóba került illetékes körökben. Szederkényi Nándor hírneve ez időtől kezdve folyvást kedvezőbben emelkedett megyénk közönségénél, s e körülmény szép utat nyitott számára a közpályán való haladásra. így lön az alkotmányos élet visszaállításával Hevesmegye tiszti aljegyzőjévé, majd később, Csiky Sándornak a politikai közpályától való visszalépése folytán, ismételt Ízben Egerváros ellenzéki pártja részéről országos képviselőnek megválasztva, mely minőségében városunkat a parlamentben ma is képviseli, élénk s buzgó tevékenységet fejtve ki városunk közművelődési s anyagi érdekei körül, miként erről egy reáltanoda- s egy szőlőszeti s borászati szakiskolának Egerben fölállítása, s az egri szárnyvasut- vonalnak egy országos főirányba kapcsolása stb. körül az utóbbi időkben teljesített, s minden elismerésre méltó munkássága, valamint e kérdésekben lapunk hasábjain megjelent számos becses gyakorlati czikkei szépen tanúskodnak. A „Mátra“ tehát, — már újdonságánál fogva is kapóssá lévén, — erős concurrentiát támasztott az „Egri Postának.“ — Nem csekély reclámot csinált az uj lap javára azon különös körűimén}', mely szerint a heves megyei gazdasági egyesület az „Egri Postának“, mint az egylet fölkért hivatalos közlönyének, az egylet érdekeinek előmozdítása körül éveken át mindenkor hiven, önzetlen buzgalommal, teljesített tiszteletbeli munkásságát azzal vélte legméltóbban megköszönni (azaz hogy: bizony még csak meg se köszönte!), — hogy egy közgyűlésén, szótöbbséggel, a „Mátra“ lapot választotta azontúl hivatalos közlönyének. Ily előzmények után természetesnek találja a t. olvasó, hogy a két lap nem épen a legbarátságosabb kollegiális érzéssel viseltetett egymás iránt, s mindkettőnek a szerkesztője heves vérű, s kemény tollú fiatal ember lévén, kettejük közt ajurnalistikai háborúnak, a polémiának szükségkép ki kellett törnie, mely mindegyre élesebbé, majd utóbb meddővé és unalmassá válván, egyik lapnak se vált hasznára, sőt — bízvást mondhatjuk, — mind a kettőnél csak a bekövetkezett válságot siettette. A „Mátra“ ugyanis, — gondolom — rövid két évi pályafutás után — végkép megszűnt; az „Egri Postánál“ azonban, valamivel korábban, szerkesztő-változásnak kívánatossága állott elő. Az 1863-ik év II. felében Szabó Ignácz az „Egri Posta“ szerkesztésétől visszalépvén, a szerkesztést a magyar irodalom terén már akkor jól ismert szép tehetségű s nevű fiatal költőnk: Vida József vette át, ki a csak imént visszaállított egri érs.- lyceumi jogakademiánál mint nyilv. rend. tanár volt alkalmazásban. A szerkesztővel együtt az „Egri Posta“ mindjárt nevet is cserélt, s azontúl „E g e r“ czim alatt jelent meg, s e nevet mind máig megtartotta. Vida József az „Eger“ lapot, versenytárs nélkül, egész csöndben, finom tapintattal és ügyességgel, gazdag változatossággal, s az olvasó közönség teljes megelégedésére szerkesztette nyolcz évig, 1863—1871-ig, mikor is Vida József a kassai kir. jogakademiához neveztetvén ki tanárnak, városunktól, s ezzel az „Eger“ szerkesztésétől is meg kelle válnia. „Az időszaki sajtó történetét Egerben“ — lehető hűséggel s tárgyilagossággal törekedvén megírni, a teljes igazság érzetében nem mulaszthatom el annak megemlítését, hogy az „Eger“ változatosságban gazdag negyedszázados pályafutásának a Vida József szerkesztése alatti nyolcz év képezi legszebb korszakát. Vida József távozása után, az 1871-ik év őszén az „Eger“ lap szerkesztését újból a korábbi szerkesztő, Szabó Ignácz tanár vette át, s folytatta azt hét éven át az 1878-ik év őszéig. Ez időközben a politikai párttusák városunkban, főleg a képviselőválasztások idejében, mindegyre akutabb jelleget öltöttek, s miután az ..Eger“, bevallott s nyíltan hirdetett Deák-párti elveinél, s politikai meggyőződésénél fogva, az egri kormánypárti képviselőjelölt mellett nemcsak határozott pártállást foglalt, de e küzdelemben, egy kétségkívül nagyszámú, s imponáló ellenzéki párttal szemben, gyakran erősebben is exponálta magát: mindezek némi ellensúlyozására az ellenpárt alkalmasnak találta az időt és körülményeket egy uj, ellenirányú s törekvésű lap megindítására. így jött létre az 1878-ik év folytán Egerben a „Heves vármegye“ czimű hetilap, mely, — ha jól tudom — szintén csak pár évig tartotta fon magát; akkor azonban, kellő részvét s támogatás hián, végkép megszűnt. E lapot kezdetben Földváry Kálmán, jelenleg Hevesmegye tiszti aljegyzője szerkesztette. Őt követték a szerkesztésben, rövid időközönkínt: Endrey Gyula joggyakornok, utóbb Lőrinczfy János, jelenleg Eger város tiszti árvagyámja, egy sok olvasottsággal, encyclopaedikus ismeretekkel, s különösen a közigazgatási téren szép szakavatottsággal bíró úri ember, ki ugv az „Eger“.
