Eger - hetilap, 1886

1886-05-04 / 18. szám

145 ■községek rendezéséről szóló törvényjavaslat rövid időn törvény- nyé válik, nehogy akkor a már jóváliagyandott szabályrendeleten változtatni kelljen, Eger város képviselőtestületének visszaadatik. A kir. honvédelmi minister rendeletére, mely szerint a kir. hon­védségi Ludovica akadémiában felállított tényl. áll.-beli tisztkép­ző tanfolyamban az 1886/7. évi tanfolyamban betöltendő Buttler- féle alapítványi helyekre 2 itjú bemutatandó és pedig akként, hogy 2 itjú az első és 2 a második helyre. Hevesmegye ajánlati jogá­nak czimén az egyik helyre első sorban : Bénisz József másod sor­ban : Fehérpataky Géza; a második helyre első sorban: Póka György más. sban: Énekes Barna pályázók ajánltatnak. Ezenkiviil számos miniszteri rendelet olvastatott. Irodalom és művészet. „Apró-cseprő históriák“ czim alatt, Aigner Lajos bpesti de­rék s áldozatkész könyvárus kiadásában, e napokban hagyta el a sajtót egy igen csinos kiállítású beszélyfüzér, Síkor Mar­git, fiatal írónőnk tollából. — A 265 lapra terjedő kötet 12, több­nyire eleven kedélyű s élénk, jó izü humorú beszéiykét tartalmaz, a társas élet apró-cseprő esélyeit élethű képekben visszatükröző, s változatos tartalommal, ama szeretetre méltó közvetlenséggel, s egyszerű, természetes, mégis oly vonzó, s helyenkint megraga­dó irálylyal szerkesztve, mely a szépirodalmi lapok hasábjairól jól ismert Írónőt, már is az olvasó közönség kedvenczévé avatta. A kötet ára 2 írt. Megrendelhető minden könyvkereskedésben. Melegen ajánljuk t. olvasóink pártoló figyelmébe. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, máj. 4. Kk. Flórián. — Pr. Flórián. — G.-o. (apr. 22.) Tivadar. — Napkelte 4 ó. 40 p. Napnyugta 7 ó. 19 p. — Ujhold 4 ó. 58 pr. hajnalban. Szerda, máj. 5. Rk. V. Pius pápa. — Pr. Gocsárd. — G.-o. (apr. 23.) György. Csütörtök, máj. tí. Rk. Olajba főzött sz. János. — Pr. Latéi1. János. — G.-o. (apr. 24.) Szaba vt. Péntek, máj. 7. Rk. Krisztus dárd. szögei. — Pr. Gizela, Godofréd. — G.-o. (apr. 25.) Márk. Szombat, máj. 8. Rk. Mihály főangy. megj. — Pr. Szaniszló. — G.-o. (apr. 26.) Vazul. Vasárnap, máj. 9. Rk. Naz. Gergely. — Pr. Miss. Dam. — G.-o. (apr. 27.) Simeon. A májusi egri orsz. vásár gyűlik, délután. Hétfő máj. 10. — Rk. Antonin. — Pr. Viktorin. — G.-o. 28.) 9. vértanú. — Napkel. 4 ó. 31 p. Napnyiig. 7 ó. 22 p. Májusi egri orsz. vásár. Időjárás. Herschel szerint: máj. 4-től ll-ig változó időjárás. — Dr. Samassa József érsek ő exja, tegnap a gyorsvonat­tal Budapestre utazott, hogy a főrendi ház nagyfontosságú tárgya­lásaiban részt vegyen. Kicsoda maga? — Én vágyom a muszka. Szénégető vagyoni a Má- lyinkából. Ez a szekér az enyém, van házam feleségem, vannak gyermekeim. No, az Isten áldjon meg! Séta a holdvilágnál. (Kép a házasóletből.) Szentgáli Dezsőtől. — Isten vele édes bácsi! búcsúzzunk el még ma este, mert én holnap korán indulok. — S hova? Mert a kocsisnak utasítást kell adnom. — Jaj bácsi, ha én azt magam is tudnám! — Nem tudod? Hát akkor ki tudja? Nem tudod! Nem tu­dod! Csak nem indulsz neki Hübele Balázs módjára a világnak? — Pedig bizony, mi tagadás, ilyen formán van. — Te gyerek! igaz, hogy vacsora után vagyunk, de azért nem gondolnám . . . — Hogy becsiptem ? Nem, bácsi, legyen nyugodt, egész józan vagyok. Hanem azért még sem tudom, hogy holnap hova megyek, csak annyi bizonyos, hogy innét valahova el. Majd mindjárt megmagyarázok mindent. Mikor kiütött — vagy beütött? — a — Weidl Gyula ur, a 60-ik számú cs. kir. gyalogezrednek sok oldalú ki ünö képzettségéről városunkban is széles körben ismert és tisztelt őrnagya, pár nappal előbb alezredessé ne­veztetett ki Szívből üdvözöljük, s mélyen megvagyunk győződve, hogy ezen megérdemelt kitüntetésnek, velünk együtt még igen­igen számos tisztelője örvend. — Hymen. Négyessy László, főgyimnáziumuak szép te­hetségű, derék fiatal világi tanára, a legközelébb megjelent, s a nyelvtudósaink körében méltó elismerést keltett „Magyar vers­tan“ szerzője, a húsvéti ünnepek alatt váltott jegyet Ruzicky Claudia kisasszonynyal, Ruzicky György, m. kir. pénztáros szépmüveltségü s kiváló kedvességű lányával, Szentesen. A bol­dog pár esküvője, — mint értesülünk, — még a f. évi nyár fo­lyamán meg fog történni, melyhez t. kar- és munkatárs bará­tunknak őszinte szívből kívánunk állandó szerencsét. — Gyászhir. A magyar kormányt érzékeny veszteség érte. Pauler Tivadar, m. kir. igazságügyminiszter, az alkotmányos magyar kormánynak nemcsak legrégibb, de egyszersmind legbuz­góbb tagja, hosszas betegeskedői után, apr. hó 30-án, 70 éves korában Bpesten elhunyt. — A boldogult 1816-ban született Bu­dán. 1838-ban a zágrábi jogakademiához neveztetett ki tanárrá. A jogirodalmi téren kifejtett munkásságáért a magy. tud. akadé­mia 1845-ben levelező, — 1855-ben rendes tagjává választotta. 1848-ban a bpesti egyetemnél lett jogtanár. 1867-ben király ő fel­sége a Lipótrend keresztjével tüntette ki, 1881-ben pedig val. belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1871-ben vall. és közokt. minisz­terré lön, de már 1872-ben tárczáját az igazságügyivel cserélte föl, melyet 1875-ig nagy buzgalommal töltött be, mikor is a Bittó-cabinettel a boldogult is visszalépett, — újra elfoglalva a számára föntartott tanári széket. De már 1878-ban újra vissza kellett térnie az igazságügyi tárczához a Tisza-cabinetben. 1874- ben az akadémia, igazgatótanácsának tagjává, majd 1880-ban másod­elnökévé választotta. Hogy polgártársai mennyire ragaszkodtak hozzá, mutatja az, hogy a főváros I kerülete 1871-től mai napig folyton egyhangúlag választotta meg orsz. képviselőnek. A kor­mány egy minisztert, a parlament egy képviselőt, az akadémia egy tudóst s egy igazgatót, az egyetem egy jeles tanárt, az iro­dalom egy kiváló irót, a szószék egy jeles szónokot veszített benne. Hogy mily pontos, mily lelkiismeretes, mily ügybuzgó volt mint miniszter, tanúbizonyság erre a legutóbb lefolyt budget-vita, ami­dőn a miniszter holtbetegen vánszorgott a házba, csak hogy jelen lehessen tárczája tárgyalásakor. — Mint képviselő szerette a parlamentarizmust, nem hiányzott egyetlen ülésről sem, s egyről sem távozott annak bezártáig. Mint tanár példányképe volt a tanároknak, disze az egyetemnek, hol a büntetőjogot adta elő. Tanitványai rajongtak érte, előadásait élvezettel hallgatták, és határtalan tisztelettel viseltettek iránta, mert ő nem csak tanára, hanem barátja, tanácsadója volt az ifjúságnak. Nem zárta el ma­gát elölök, hanem örömest érintkezett velük a tantermen kívül is, segítette őket tanácscsal és sokszor pénzzel is. — Mint Írónál bá­vakáczió, elhatároztam hogy teljesen gond nélkül élvezni fogom azt. Erre pedig legjobbnak véltem, hogy ha nem csinálok ma­gamnak semmi programmot, hanem átjőve ide túl a Dunánra, a sok rokon, sógor s ismerősnél elmulatok. Addig leszek mindegyik­nél, meddig nekem tetszik, aztán olyan alkalmatosságon, a milyen akad, tovább megyek a legközelebbihez. Hogy ez aztán megint ki lesz, azt a véletlen határozza meg. így kóborlók már több, mint két hete; de azt veszem észre, hogy a fehér-megyei ismerő­sökből kezdek kikopni. — De mégis hova szándékozol menni, mert csak vaktában nem indulsz neki ? — Egész vaktában nem. Ide bácsihoz a felső utón jöttem, megyek hát tova az alsón. — Eredeti! Csak nem mégy tán addig, mig lovaim kidiilnek ? — Oh egész addig nem. Midőn bácsi fölajánlotta kocsiját, akkor is mondottam, hogy csak egy napra veszem igénybe szí­vességét, most is azt mondom. Ez egy nap alatt csak eljutok valahova. Nézze bácsi, igy szoktam én tenni. A mint elindulok valahonnét, beszédbe ereszkedem a kocsissal, s kikérdezem min­den puszta, majorság lakói s urairól. Ha akad köztük rokon vagy ismerős, elég erre nézve az is, ha csak szülőim beszéltek róla, beállítok hozzájok. Falun — mint jól tudja — már azért is szívesen látják az embert, hogy idegen arczot lássanak. Az én idegen arczomhoz meg még az is járul. — — No ne mosolyog­jon oly gúnyosan, nem azt akartam mondani, hogy szép vagyok, hanem azt, hogy régen nem látott rokon vagy ismerős levéli, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom