Eger - hetilap, 1885
1885-03-10 / 11. szám
89 Az 1871: XVIII. t. ez. 22. s 119. §§-ai, nem különben az 1876. évi V. t. ez. 34. §-a feljogosítják erre városunkat. Igaz ugyan, hogy a kormánytól előbb engedélyt kell kérnünk e jogunk gyakorlására; de az engedély megtagadásától nem kell tartanunk, mert e jövedelmi forrásra városunknak szüksége van s mert az sem az állam bevételeit nem csökkentené, sem az ipar és kereskedelem érdekeit nem veszélyeztetné. A jog szempontjából ennélfogva nincsen aggályunk. De vizsgáljuk meg javaslatunkat egyéb szempontból is. Illetékkiszabási- és adóhivatalunknál arról értesültünk, hogy az egri ingatlanok átruházása után — főleg az illetékegyenérték beszámításával, — évenként körülbelül 20000 frtnyi kincstári százalékos illeték folyik be. Ha városunk e kincstári illeték alapján s ennek összege után 10°/0 városi illetéket szedne: akkor évenként legalább is 2000 frtnyi uj jövedelemre tenne szert, a nélkül, hogy ezzel a közönség érdekét sértené. Közönségünk fel sem venné e telhet; mert felváltva oszolnék az meg az ingatlan-birtokosok közt, s mert ezeknek sem esnék nehezükre 1 — 2 irtot fizetni akkor, midőn birtokot vásárolván, cserélvén, örökölvén, vagy másként szerezvén, — kincstári illeték fejében 10—20 frtot kell fizetniük. A javasolt illeték a százalék különböző mérvéhez képest, a kincstári illeték alapját képező vagyon-értéknek alig 1/8 1/2°/o' ját képezné, s igy egyáltalán nem lenne megterhelő. Egyébiránt azért sem lehetne közönségünknek panasza ez uj adó-, illetve illeték ellen, mert ennek behozatala városi pótadónkat legalább is 2-3— 3°/o-v a 1 a p a s z- t a,n á. A birtokosok tehát ez úton még vissza is nyernék az általuk fizetett illetékeket, és e mellett a szegényebbek terhét is csökkentenék. Ez illeték behozatala méltányos is. Tudvalevő, hogy minden birtok-változáskor városunk adóbizonylatot, esetleg becslevelet tartozik kiállítani. Eddig ezt városunk — igaz, hogy a törvény rendelete folytán — ingyen teljesítette. Ha azonban az általunk javasolt illeték behozatik, — akkor ezzel — úgyszólván — városunknak ez a szolgálata is viszonoztatnék. Nem hagyható figyelmen kívül azon körülmény sem. hogy e városi illetéknek kezelése igen egyszerű; szedése semmi újabb terhet nem róna városunkra, s azonfelül biztosan be is hajtható. A törvényszék telekkönyvi osztálya ugyanis mindig értesíti hatóságunkat az egri birtokváltozásokról, és az illetékkiszabási hivatal is városi adóhivatalunkhoz küldi az illetékek kiszabásáról szóló fizetési meghagyásokat kézbesítés végett. Nem járna tehát nehézséggel ezen határozatok közlésének kötelezővé tétele iránt sem a szükséges intézkedéseket megtenni. Ha pedig e határozatok fölött rendelkezünk: akkor könnyű a birtokváltozásokat nyilvántartani, s még könnyebb a kiszabott kincstári illeték 10%-ját kiszámítani, fizetési meghagyásba foglalni s behajtani. A fővárosban is szednek ilyen természetű illetéket, s bár ott az átruházott vagyon értékének alapján, külön kulcs szerint vetik azt ki : aránylag mégis kevés munkát igényel a kezelése. Lehetne még egyebet is mondanunk javaslatunkra vonatkozólag; de mi csak az eszmét akartuk most megpendíteni, s igy a részletek megvitatására még ráérünk. Dr. Alföldi Dávid. Egy] éti élet. Az egri szinkör-részvény-iársaság í é. márcz. hó 5-én közgyűlést tartott. Jelenvoltak: Zalár József alelnök, ki ez alkalommal elnökölt; Vavrik Endre, Vavrik Béla, Petravich Antal, dr. Kiss István, Plank Kálmán, Dusárdy József, Fekete János, Táv assy Antal, C si ky Sándor, dr. D a ni 1 o v i eh Pál, Glósz Károly és Mednyánszky Sándor, kit a közgyűlés a jegyzőkönyv vezetésére fölkért. Zalár József alelnök, a közgyűlést megnyitván, előadja, miszerint szomorú kötelességet kénytelen teljesíteni, midőn a társaság nagyérdemű elnöke, Babies István halálát bejelenti. A közgyűlés ama maradandó nagy érdemek elismeréséül, melyeket felejthetlen elnöke, Babies István, a színkör megalapítása, létesítése, és ezzel összefüggésben a nemzeti színészet magasztos ügyének városunkban felvirágoztatása körül, buzgó törekvése, fá- radhatlan odaadó tevékenysége, s bőkezű nagylelkűsége által tanúsított. jegyzőkönyvileg fejezi ki elismerését s háláját, és örökíti meg emlékét. Ezek után Zalár József, alelnök, kijelenti, miszerint körülményei az alelnökségről lemondani kényszerítik; kéri ezen lemondás elfogadását, s felhívja a közgyűlést, hogy elnököt, alelnököt, és miután a titkár, Gáspárdy Gyula, betegsége miatt, tisztében akadályozva van, — titkárt is válaszszon. A választás azonnal megejtetvén, elnökké Zalár József, alelnökké Vavrik Endre s titkárrá Mednyánszky Sándor egyhangúlag megválasztattak, kik is a választást elfogadták. Azon indokból továbbá, hogy a jelenlegi vál. tagok csekély száma miatt a választmányi üléseken oly kevesen jelennek meg
