Eger - hetilap, 1885
1885-02-17 / 8. szám
64 megyei társas kör,' — bár az alakuló közgyűlésen részt sem vön, — elnökéül választott meg? Egyébként a „lievesmegyei társas kör“ munkálkodását folyvást éber figyelemmel fogjuk kísérni. Hevesmegye népoktatásügyi viszonyai 1884. évben. Az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk életbelépte óta a 15-ik év telt el, s habár tagadhatlan, hogy ezen idő alatt a népnevelésügy előmozdítása czéljából számos helyes intézkedés tétetett, a kívánt eredmény azonban nem minden tekintetben éretett el. Elvitázhatlan tény azonban, hogy nagy haladás észlelhető, mert sok uj iskola és tanítói állomás szerveztetett; több iskola helyreállittatott s törvényszerűen szereltetett fel. Ha azonban a tankötelesek számát a meglevő tantermek és tanítók számával összehasonlítjuk, kitűnik, hogy még több helyen szükséges az iskolák bővítése és uj tanítói állomások szervezése. Azon községek kimutatását, melyekben a tantermek és tanítói állomások száma szaporítandó, van szeiencsém ezennel bemutatni oly kéréssel, hogy az egyházmegyei hatóság a szükséges intézkedések elrendelése végett megkerestessék. Különösen Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városok azok, melyekben e téren sok teendő van. A községek közül pedig legelső sorban Heves, Kápolna, Adács, Bessenyő, Felnémet, Hort, Kerecsend, Kompolt, Mező-Tárkány, Pétervásár és Zsadá- nyon szükségeltetik a bajok orvoslása. A kápolnai és zsadányi iskolák bővítése iránt az intézkedések már folyamatban vannak, s remélhetőleg az uj tantermek felállítása a tavasz kezdetén foganatba fog vétetni. Ugyszinte Eger és Gyöngyös városok községi iskoláinál is az osztályok és tanítói állomások szaporittatni fognak. Az 1883—4. tanévben Hevesmegyében volt 116 község, ide számítva a két rendezett tanácsú várost is. Tanköteles volt 34527, még pedig 5—12 éves fin 12343, leány 12391, 13 — 15 éves fiú 5052, leány 4741. Vallásra nézve rk. 29725, g-ör. kath. 3, helv. hitv. 2621, ág. evang. 30, nazarenus 2, és mózesvallásu 2146. Nyelvre nézve valamennyi magyar. A tankötelesek közül elemi népiskolába járt 10366 fiú és De busán, megtörve te minek búcsúznál ? Ott is csak azt a dalt zenged, mit itt zengtél, — Ott sem lesz szivednek más hangja, beszéde ; Az anyasziv ott is veled ver . . . s testvéri Hűség kiséri a madárt uj fészkébe! . . . Csak szebb jövőt látok . . . uj napot egeden, Melynek fénye, heve a tied egészen; Mely egy uj, virágos világot kelt neked, S téged óva áttör felhőn, vihai vészen. . . Csak szebb jövőt látok . . . hisz szivet hóditál, Melynek boldogsága — a te boldogságod! Könyed már az első örömköny . . . Oh, legyen! Hallgassa meg Isten e hő imádságot! Emlékkönyvbe. Neked, a ki szerepedet Eljátszottad remekül, Az élet is boldogságot Adjon remek szerepül. D. V. Szemere Pál. (1785—1861.) Holnapután, febr. 19-én, ünnepli a Kis fal udi-t ár saság, alelnöke, Szász Károly indítványára, a társaság egyik alapítójának, s kimagasló szellemének, Szemere Pálnak, — sziile10122 leány; ismétlő iskolába 2892 fiú és 2493 leány, magániskolába 68 leány és a két középtanodába 490 fiú. Az iskolábajárók közül vallás szerint elkülönítve rkath. 23235, helv. hitv. 1523, ág. hitv. 30 és mózesvallásu 1643. Egyáltalán nem járt iskolába 3742 fin és 4354 Lány. Ezen adatok szerint a tankötelesek 76 i százaléka járt iskolába és 23.6 százaléka egyáltalán nem részesült oktatásban. Az iskolábajárók közül az egész tanéven át járt 23689, nyolcz hónapnál rövidebb ideig, azaz csak a téli hónapokban pedig 2742. A legszükségesebb tankönyvvel el volt látva 23689 tanuló, tankönyve nem volt 2742-nek. Az iskolába járók a tanéven át 701670 félnapi mulasztást követtek el. melyekből felmentetett 344061 eset, dorgálással és pénzbírsággal pedig büntettetett 357609 félnapi mulasztás. A büntetésekből befolyt 576 frt 10 kr, mely összegből 60 frt 32 kr iskolai könyvtárra, 236 frt 40 kr szegény tanulók segélyezésére, 31 frt 63 kr, taneszközök beszerzésére fordittatott; 247 frt 75 ki’ pedig iskolai czélokra tőkésittetett. Az igazolatlanul mulasztó tankötelesek irányában hanyag eljárást tanúsító községi elöljárók 16 esetben lettek pénzbüntetésben elmarasztalva, mely összegből 18 gyermek láttatott el részben téli ruhával, részben lábbelivel. A 116 község mindegyikében volt iskola, ezenkívül 7 puszta biit iskolával. Az iskolák száma 194. Még pedig 1 állami, 14 községi, 175 felekezeti és 4 magán. A felekezeti iskolák közül 151 rk. 15 helv. hitv. és 9 izraelita. Csupán fiuk részére 34, leányok részére 37 iskola van, 123 iskolába pedig vegyesen járnak a fiuk a leányokkal. Az iskolák közül 177 saját házában, 17 pedig bérelt helyiségben volt elhelyezve. A 194 iskola 264 tanteremmel bir, melyekben 297 tanító működött. Még pedig az állami iskolánál 1, a községieknél 22, a rk. felekezetieknél 232, a helv. hitvallásuaknál 19, izr. felekezetieknél 17 és végre magániskoláknál 6. Képesített közülök 274, nem képesített 18, rendes 255, segéd 42. férfi 260, nő 37; a férfi tanítók közül 2 lelkész. Minden tanteremre 100, minden tanítóra 89 iskolába járó gyermek jut. Ezen adatok világosan igazolják, hogy a tantermek és tanítói állomások száma szaporítandó, különösen ha figyelembe vesz- sziik, hogy a tankötelesek egy nagy része egyáltalán nem járt iskolába. tése (1785. febr. 19. Péczel) századik évfordulója alkalmából — emlékezetét. Ki volt Szemere Pál? — A baráti szeretet igaz hevével megiita azt, aki erre legilletékesebb, leghivatottabb vala: Szvo- rényi József, az ünnepelt költő egyik legbensőbb barátja, amaz „Életrajziban, mely, Szemere Pál arczképének kíséretében, a „Divatcsarnok“ 1853-iki folyamában jelent meg, s mely bio- graphiai irodalmunk egyik mintaszerű remeke; s e nyomokon elmondandja az, kinek a holnaputáni ünnepen föladata leend nemzeti irodalmunk e jelesének emlékét fölujitani. Egriek, kinek a gondviselés jóvolta megengedte, hogy negyedszázad előtti időkre visszapillanthassanak, — bizonyára emlékezni fognak még egy tiszteletre méltó párra, mely, miként vándor fecskepár a kellemesebb időszak beálltával, éveken át ismételve fölkereste városunkat, hogy itt, szerető rokonok s barátok körében, vidékünk enyhe légkörét élvezze, s bájaiban gyönyörködjék. .E tisztes ősz pár: Szemere Pál, és neje, Csorna Borbála, vala, közel rokonai az itt régebben megtelepült, tekintélyes H o 1 n er-S z e r e 1 e m-c sáladnak,, melyet Szemereék évről évre meglátogattak, hogy a kedves és tisztelt család körében néhány hetet töltsenek. Lakásuk rendszerint a börtönutcza azon háza volt, mely jelenleg Francz Lajos kalapos polgártársunk tulajdonát képezi. Szemere Pál, kúrából, szorgalmasan s nagy élvezettel itta az egri „melegvizet“ (természetesen: lehűtve), azt erősítvén, hogy annál a földkerekségén nincs jobb ivó viz. Szvorényi József, ekkor az egri cist. r. fő-gymnásium fiatal tanára, az irodalmi téren is mind kiemelkedőbb nevet kezdett kivívni magának. S ha a magas műveltségű Szerelem-család, a megnyerő külsejű, kiválólag müveit, s finom, elegáns társalgási modorú ifjú tanárt kegyelte: Szemere Pál. ki benne az irodalmi téren nagyratörő pályatársát azonnal fölismerte, kétszeres hévvel
