Eger - hetilap, 1885

1885-01-01 / 1. szám

7 lő intézetek nem szerint két csoportra oszlanak. A leány tan- és nevelőintézetek csoportja 6 intézetből áll 814 növendékkel. A leány­nevelő intézetekben a magyar nyelvre fordított ügyelem nem lát­szik arányban lenni a fiu-iskolában mutatkozó magyar elem arány­számához. Fiuk számára három intézet áll fenn: a főiskola 7 osz- tálylyal, melyek közöl 4 elemi és .3 gymnasialis, 10 tanítóval il­letőleg tanárral, és 311 tanulóval kik közt 244 katholikus, a töb­bi más vallása; nemzetiség szerint pedig 112 német, 99 magyar, 52 román stb. összesen 10 nemzetiség közt megoszolva. Az u. n. űaliális iskola 4 elemi osztálylyal, 5 tanitóval, 143 tanulóval, kik közt 48 német, 38 magyar, 16 román stb. összesen 8 nemzetiség közt megoszolva. Látni való ebből, hogy a magyar elem a máso­dik s megelőzi a románt. (R.) — Bérlet-jegyek a magyar államvasutakon. 1885. évi január hó 1-től kezdve a m. k. államvasutakon a bérleti jegyek kiadásá­ra nézve uj rendszer lépett életbe, mely ily jegyek összeállításánál a lehető legnagyobb szabadságot engedi meg, a mennyiben e rend­szer szerint a m. kir. államvasutak összes vonalaira, (ide értve az államosított duna-drávai, I. erdélyi és alfold-üumei vasutakat, úgyszintén a piski-vajda-hunyadi, beszterczebánya-brezo\ai és pusz- ta-fóldvár-békési vasutakat) 1. és 11. osztályú bérleti jegyek tet­szés szerinti vonalakra, esetleg pedig bizonyos vonalon át tetszés szerinti két állomás közti használatra is fognak kiállíttatni, azzal az egyedüli megszorítással, hogy ily jegyek 100 kilometer távol­ságig csak 1, 2 és 3, azon túl terjedő távolságokra ellenben csak 6 és 12 hóra adatnak ki. A bérleti jegyek árai a kilometer-távol- ság, illetőleg a nagyobb érvényességi időtartam emelkedésével csök­kenő fokozat szerint akként állapíttattak meg, hogy a csoportok­ba osztott, jelenleg fennálló éves bérleti jegyek árai az uj rend­szer alapján történő számításnál sem szenvednek lényeges válto­zást. E bérleti jegyek a közönség kényelme szempontjából kizáró­lag a m. k. államvasutak városi menetjegy-irodájában (Budapest, Mária Valeria-utcza, Hungária szálloda) még pedig f. é. deczem- ber 20-tól kezdve fognak kiadatni, ennélfogva ez iránti megren­delések az említett naptól kezdve ugyanott az erre nézve előirt, s ott díjmentesen kapható nyomtatványon eszközlendők. A bérleti jegy megrendelője által megrendelés alkalmával ama személynek lá­togatójegy nagyságú fényképezett arczképe átszolgáltatandó, a ki részére a jegy kiállítandó leszen. Vidéki megrendelések a megren­delési nyomtatvány mellőzésével posta utján az illető összeg csa­tolása mellett s bérmentve az említett városi menetjegy-irodához czimezve is történhetnek, mely esetben azonban ama személy ne­ve s foglalkozása, ki részére a jegy kívántatik, megnevezendő, an­nak arczképe csatolandó, valamint ama vonalak, melyekre a bér­leti jegy kiállítandó, pontosan kitüntetendők. — Az „Apollo“ magyar zeneszerzők válogatott müveinek ha­vi füzetekben megjelenő gyűjteményéből a legújabb füzet a követ­kező igen érdekes és változatos tartalommal jelent meg : 1. Sev­ier: A kölni székesegyházban. Uti-Albumlap. 2. Taritzky: Jaj be búsan dalol . . . Dal, énekhang, hegedű és zongorára, 3. M a- g u r á n y i: Honvágy. 4. Székács: Pásztordal. 5. W e i mp o 1- ter Menuetto. 6. Richter: Vágyódás. Gavotta. 7. Vágy völ­gyi: Csak te egyedül. 8. Krausz: Magyar-Induló. Az „Apollo,, Nagyszonbat városában jelenik meg ; előfizetési ára egész évre — 70 iv zenére s 12 önálló zenemellékletre — 6 frt., félévre 3 frt. — A bécsi közigazgatási bíróság indokolatlanul magas meg­adózás miatt föloldotta az osztrák pénzügyminisztérium végzését a magyar-franczia biztositó társaság bécsi, prágai, trieszti és grá- czi bókjainak megadóztatása ügyében. — Az életbiztosítási üzlet köréből. A társadalmi élet jelen­legi mozgalma, s az az óriási fejlődés, mely különösen a közgazda- sági téren, — napjainkban — minden irányban mutatkozik: az életbiztositási üzletre is kihatással van. A fokozott igények, a komplikáltabb viszonyok egyeseknél, mint családoknál megkíván­ják, hogy az életbiztosítás rajok ügyelemmel legyen. Mint halljuk, hazánk első biztositó intézete, az „Első magyar általános biztosi- tótársaság“ különös tekintettel van e körülményre, s az életbizto­sítási üzletágban két irányban nagyobbmérvü újításokat szándé­kozik létesíteni; a mennyiben egyrészt táblázatait három uj kom- bináczióval (a XVIII. XIX. és XX. táblázattal) szaporítja! más­részt pedig összes táblázatainak feltételeit jelentékenyen módo­sítja. A XVH1. tábl. szerint a tőke egy bizonyos időtartam le­járta után üzettetik ki, akár él akkor a biztosított, akár nem. Mindjárt első pillanatra látni, hogy a táblázat igen egyszerű és sokkal ajánlatosabb egyéb kiházasitási biztosításoknál, melyek sze­rint a gyermek halálával a biztositás megszűnik. A XVIII. táblá­nál csak egy élet jön szóba, az atyáé. A meddig él, űzeti a dija­kat; a tőkét pedig bármelyik gyermekének hátra hagyhatja, s nem szükséges a biztositás érvényét egyik vagy másik gyermeké­nek életétől függővé tenni. A XIX. táblázat nem kevésbbé tetsze­tős, mert e szerint esetleg kétszer is kiüzeti a társaság a bizto­sított összeget. Ugyanis, ha a biztosított a kikötött idő előtt el­hal, a társaság kifizeti az örökösöknek a biztosított tőkét; de ha a lejárati időt eléri, kiüzeti a társaság a félnek a biztosított tő­két, s a mellett, még egy ugyan olyan tőkéről szóló díjmentes kötvényt is ád, melynek összege a biztositott halálával keiül ki­fizetésre. Végre a XX. táblázat a legelőnyösebb életbiztositási kombinácziónak mondható : mert alig gondolható igény, melyet ez­zel kielégitni nem lehetne. E táblázat szerint feltétlenül kétszer fizet a társaság, és pedig egy Ízben a kikötött időtartam lejárta­kor, akár él akkor a biztositott akár nem ; másodízben pedig a biztositott halála alkalmával, ha az a kikötött időtartam lejárta előtt vagy után következik is be. A dijak mind a három táblá­zatnál a kikötött időtartam lejártáig, vagy csak a biztositott előbb bekövetkezhető haláláig fizetendők. E díjszabályokkal neve­zett társaság már a napokban megindítja az üzletet. Különös fel- emlitést érdemelnek azok a módosítások, melyeket az „Első ma­gyar általános biztosító társaság“ szintén a legközelebbi időben akar foganatositani, s melyek által összes biztositó feleit rendkí­vüli kedvezményben fogja részesíteni. Ilyenek lesznek: hogy az esetben, midőn a fél a díjfizetést folytatni nem tudja, vagy nem akarja, a biztositott összeg a biztositás kikötött tartama és a már lejárt idő arányában, melyre a dijak befizettettek, szállitta- tik le. Vagyis, ha valaki — például 1000 frtot biztositott 20 évi tartamra, 5 évi befizetés után 250 frt, 10 évi után 500 fit, 15 évi után pedig 750 frtnyi tőkésitett összegről szóló kötvényt kap. Xagy kedvezmény ez a félre nézve, s nagy megnyugvásra szol­gálhat, a biztositás megkötésekor azt tudván, hogy az esetre, ha viszonyai kényszeritnék a díjfizetéseket beszüntetni. az a tőke, a mely a biztositás fennállása idejének megfelel, részére okvetlen megmarad. E módnál még az is igen előnyös, hogy a kiszámítás felette egyszerű, s a fél maga is bármely perczben meghatároz­hatja az őt megillető összeget. Továbbá, hogy a biztositás öt évi fennállása után a társaság a biztositott összeg kifizetését nem ta­gadhatja meg, ha a bevallásban a biztositott egészségi állapotára vonatkozólag téves adatok fordulnának elő; hogy a biztositás öt évi fennállása után a társaság kifizeti a biztositott tőkét még ak­kor is, ha a biztositott párbajban — az amerikai párbajt kivéve — vagy annak következtében hal el; hogy ugyancsak a biztosí­tás öt évi fennállása után, a társaság öngyilkosság esetében az egész befizetett dijat téríti vissza; végre hogy a haláleseti biz­tosításoknál az öt évnél kisebb korkülönbséget nem tekinti a tár­saság semmiségi esetnek. A második és harmadik pont gyanánt fölemlített kedvezményt már eddig biztositott feleire is kiterjeszti a társaság. — Azt hiszszük, szolgálatot teszünk hazánk közönségé­nek, midőn az életbiztositási üzlet körében behozott reformokra figyelmét felhívjuk ; s tesszük ezt annál szivésebbeu, mert a re­formtörekvéseket, a közönség igényeihez való alkalmazkodást épen hazánk első intézeténél tapasztaljuk kiváló mérvben. Csak kívá­natos, hogy közönségünk ez intézetet — mely korrekt eljárása, jótékonysága, az irodalom, művészet és tudomány nagylelkű párt­fogása által az általános rokonszenvet úgyis kiérdemelte már ma­gának — kellő támogatásban részesítse; hogy igy az életbiztosí­tás üdvös intézménye nálunk is a közgazdasági téren oly ténye­zővé váljék, a milyennek a nyugateurópai államokban már régóta szerepelni látjuk. — Gazdátlan hétszázhetven millió. Annak idején az egész európai sajtó emlegette, hogy a londoni Court of Chancerynél mintegy hetvenhét millió font van letéve, csupa kifizetetlen örök­ségek, letétemények stb. Az osztrák-magyar monarchiából e hir világgá bocsáttatása óta annyi kérvény érkezik reménykedő örö­kösöktől a külügyminisztériumhoz, a londoni nagykövetséghez és konzulátushoz, hogy most végre félhivatalosan jelentik ki, hogy e hivatalok ilyes közvetítést magukra nem vállalhatnak. A külügy­minisztérium különben Lousada és Emanuel, 15, Austin Friars, London, E. C. ügyvédeket, ajánlja, mint a kik örökségi ügyek lebonyolításával igen sikeresen foglalkoznak; de arra is figyel­meztet, hogy csak a puszta név után indulva, minden más konk­rét bizonyítók nélkül senki se reménykedjék örökségekre, mert aligha lesz egyéb a része, mint hogy a dologba vert költséget is elvesziti. — Szeged földbirtoka. Az alföldi városok közt Szeged mint földbirtokos, elsők között foglal helyet. Az érdekes kataszteri adatok, melyek kitüntetik, hogy a városnak mennyi földje van, a következők: szántóföld van a város határában 63,253 hold, ebből a városé 18,999 hold; a kertek területe 521 hold; ebből a városé

Next

/
Oldalképek
Tartalom