Eger - hetilap, 1885
1885-02-03 / 6. szám
48 dekes felolvasások tartattak, a látogatóknak felét sem vala képes magába fogadni. A népszerű felolvasások általános közművelődési hatása ma már oly kétségtelenül el van ismerve, hogy e czélra nemrég Budapesten „felolvasásokat rendező országos egylet“ alakult, mely immár áldásos működését oly sükerrel folytatja, hogy az ország fővárosában jóformán alig múlik el nap, melyen egyik másik egyletben, intézetben, clubbok, egyesületek körében, tudományos, társadalmi, ipar-kereskedelmi, vagy gazdászati érdekeinket érintő felolvasások ne tartatnának, rendszerint nagy hallgató közönség részvéte mellett. — De az említett egyletnek czélja egyszersmind, a főváros körén túl, az egész országban elterjeszteni nagy fontosságú ténykedését az által, hogy hazánk jelentékenyebb városaiban is szándékozik rendezni felolvasásokat. Amennyire örülnék annak, ha a fentisztelt egyesület e részben városunkat is megtisztelvén, kedvező alkalmat nyújtana nekünk arra, hogy a tudományok és művészetek országos apostolainak kenetes ajkairól tanuljuk el az ismeretek újabb vívmányainak gyakorlati eredményeit: — őszintén szólva, — ép oly nagy mértékben — rüstéiném azt egyszersmind. — Megmondom: miért ? Köztudomás szerint Eger városa a tudományokkal és szépművészetekkel ex professo foglalkozó derék, részben országos tekintélyű, férfiaknak oly szép számát öleli magába, hogy széles e hazában alig ha találkozik provinciális város, mely e tekintetben Egerrel kiállaná a versenyt. Ha tehát valahol, úgy főleg itt találhatók fel nagy bőségben ama figyelemre méltó erők és tényezők, melyek érdekes és sükeres népszerű felolvasások rendezésének legfőbb feltételeit képezik. Itt van mindenekelőtt székhelye s központja az egri egyházul, irodalmi társulatnak. Itt vannak előkelő tanintézeteink : a theologiai és jogi facultások, a fó-gym- násium, a tanitó-képző intézet tanártestületei, melyek számos kiváló, s az irodalmi téren is ismert nevű férfiakat számlálnak soraik között. S kell-e említenünk, hogy városunk kebelében, s a közel környéken oly jelesei találhatók fel a szépirodalom s némely szaktudományok művelőinek, kiknek országos hire- s tekintélyére méltán büszkék lehetünk? Hol tehát ennyi derék erő összpontosul, azt hiszem, nemAz „EGER“ tárczája. Apám kritikája. Olvasgatám gyakorta Petőfi verseit. Ez volt aztán, mi később A verselésre vitt. — No, persze, — A verselésre vitt. Olvasgatám; de olyan Gyakran olvasgatám, Mig végre megsokalta A jó öreg, apám, No persze, — A jó öreg, apám. Egy könyv mindig kezemben Mégis sok, a mi sok! Kiváncsi volt megtudni Végre: mit olvasok ? No persze, — Végre, mit olvasok? Kinyitja hát a könyvet, Mint illik, elején, szükség idegenbe szorulnunk, hogy városunkban érdekességük, vonzó tartalmuk, s tudományos becsük által akár a fővárosiakéval is méltán versenyző, népszerű felolvasások rendeztethessenek. De mint mindenben, úgy e terv kivitelében is oly vezérférfiakra van szükség, kik annak létesítésére, a nemes ügy iránt való teljes buzgalommal s lelkesedéssel párosult minden tekintélyüket és befolyásukat mérlegbe vessék; szóval: kik annak létrehozó s éltető szelleme legyenek. — Nézetünk szerint, jeleseink sorában főleg két férfiú magaslik ki, akiknek úgy országosan tisztelt neve, mint minden jó, szép, és nemes eszmét lelkesedéssel fölkaroló ügyszeretete kétségtelen biztosítékot nyújt annak fényes süketére. — Ezek egyike Szvorényi József, az egri fő-gym- násium nagy érdemű igazgatója, kinek tapintatos vezérlete alatt amaz említett nagy érdekű felolvasások tartattak, melyekre müveit közönségünk még ma is annyi elismeréssel, s magasztalással emlékezik. A másik Zalár József, megyénk jeles főjegyzője, kinek megyénk és városunk néhány emlékünnepén tartott alkalmi felolvasásai nem kis mértékben járultak szerzőjük nevének évkönyveinkben való megörökítéséhez. Bátorságot veszünk tehát magunknak, e lapok hasábjain, irodalmunk eme fentisztelt jeleseit kérni, hogy városunk müveit közönsége számára, a közelgő böjti évszakban, népszerű felolvasások rendezését tárgyazó jelen indítványunkat becses figyelmükre méltatni, s annak, az ő szokott lelkes vezérkedésök alatt kétségtelenül fényes eredményű megindítására, s létesítésére vállalkozni szíveskedjenek. —y —e. Az egri kir. törvényszék ügykimutatása 1884-ik évről. Az elnökségnél: hátralék 1883-ik évről 3 ügydarab, 1884-ik évben beérkezett 1423 üdb, lett összesen 1426 iidb, 1884- dik évben elintéztetett 1426 üdb. A kir. törvényszéknél: Polgári ügyek: hátralék 1883- dik évről 173 ügydb; 1884-ik évben beérkezett 9044 üdb, lett összesen 9217 üdb. Elintéztetett 8901 üdb, hátralékban maradt 316 üdb. Telekkönyvi ügyek: hátralék 1883. évről 692 ügydb, S rettentő olvasással A czimen végig mén. No persze, —: A czimen végig mén. És végetlen végéig, Végig olvassa azt, Még azt is, hogy kiadta S nyomtatta Heckenast. No persze, — Nyomtatta Heckenast. Majd aztán nézegette A nagy költőkirályt, A kinek hű arczképe Az első lapon állt. No persze, — Az első lapon állt. „Hát ez a boglyos ember Irkáit* ezeket? De sok nóta!“ — s a könyvben Tovább levelezett. No persze, — Tovább levelezett. „Gazdag ember lehetett (?) — Folyt tovább a beszéd. Ily haszontalanságon Gyötörni az eszét“ No persze, — Gyötörni az eszét.
