Eger - hetilap, 1885
1885-12-15 / 51. szám
415 küldi munkáját, nem részesülhet kellő méltánylásban. Ez időszerűit Jakab Ödön tehetséges fiatal költő 12 rajzból álló gyűjteményét „Marosszéki történetek“ czim alatt adta ki a Pallas könyvkiadó társulat, Gyárfás rajzaival, csinos kiállitásban. E mű méltán megérdemli a pártolást. Ugyancsak a Pallas kiadásában jelent meg névtelen szerzőtől „Budapesti társaság“ czim alatt egy vaskos kötet. Vagy 600 előkelőségről van ott sok mindenféle jelentéktelen dolog felületesen elmondva. Sokaktól hallottam, hogy nagyobb megtiszteltetésnek vették volna, ha bele nem kerülnek a „Budapesti társaságba.“ Még e hó folyamán jelenik meg „Verő fény“ czim alatt egy kötet elbeszélés, humoreszk, rajz stb. a „Budapesti Hírlap“ általánosankedvelt munkatársától, Rákosi Viktortól, (Sipulusz) melyekben egész garmadája lesz a pompás ötleteknek, friss humornak és szikrázó éleznek. Igen valószínű, hogy nagyon sokan fognak sütkérezni e fiatal iró üde költészetének verőfényében. Különfélék. — Dr. Samassa József egri érsek ö exja, f. hó 10-én Budapestre távozott, hogy a magyar katli. egyháznagyok ottani nagy fontosságú értekezleteiben részt vegyen. Érsek ő nmlga, hír szerint, a karácsom ünnepek előtt fog székvárosába visszatérni. — — Nagylelkű adomány. — A „Bpesti Hírlap“ egyik közelebbi számában a bukovinai „Isten-segits“ magyar község rom. katli. lelkésze az ottani roskadozó templom és iskola fölépítése czéljából, megható levélben, adakozásra hívja föl a magyar- országi testvéreket. „Ma egy másik meginditó levél fekszik előttünk — Írja a nevezett lap, dec. 8-iki számában. — Egy nemes szivű magyaré, aki nemes bőkezűségének még csak a dicsőségét is elhárítja magától, mert ezer forintot ajánl föl „Isten- segits“ magyarságának megmentésére; de csak mint „Egy valaki Egerből,“ akinek csak áldott szive v a n, mely melegen dobog a magyarért, áldott keze, mely gyorsan ád, és áldott lelki ismerete, amely nem hírben, hanem jótettekben keresi jutalmát. Megindulva mondunk a névtelennek köszönetét.“ Azt hisszük: a t. olvasónak nem szükség erősen törni a fejét, hogy az adomány- s annak czéljából, valamint az adakozás módjából a nemeslelkü, névtelen, „j ó k e d v ű ad a- k o z ó t“ azonnal fölismerje. — Jó példa vonz. A bukovinai „Isten-segits“-beliek magyar katli. egyháza- s iskolájának fölsegéllésére a „Bpesti Hirlap“-hoz újabban megint „Egy névtelen Egerből“ küldött száz forintot. — A szegény tanulókat segélyező egyesület czéljaira nálam közelebb a következők adakoztak : Ifj. Samassa János 8 fi t. 48 kr. Kaszap Bertalan 2 fit. Hám Gyula 1 fit. Kászonyi Antal 1 fit. Domány 1 írt. Zalár. — Az egri önkéntes tűzoltó egylet által saját pénztára javára rendezendő bál, jövő évi január 16-án fog megtartatni, melyre a meghívók már a napokban szétküldetnek. — Zeneestély. Az egri helyőrség zenekara által az uj kaszinó termeiben ma e s t v e tartandó érdekes zeneestélyre újból fölhívjuk t. közönségünk figyelmét. Az estélyen a casino-társulat minden müveit embert szívesen lát. — Sport. — Értesítem a korcsolya-sport kedvelőit, hogy a f. év. decz. hó 13-án tartott egyleti közgyűlés határozata folytán az 1886. é. jan. hó 10-én megejtendő választásnál szavazati, illetőleg választási joggal csak az oly tagok bírnak, kik 1886 január 5-ig (bezárólag) az egylet rendes tagjai közé beiratkoznak. Ifj. Simányi Károly, egyl. jegyző. — Iparhatósági megbízottak választása. Az 1884. évi 17. t. ez. értelmében f. hó 13-án megtartott választás alkalmával a városi tanács mint elsőfokú iparhatóság mellé fpai’hatósági megbi- zottakúl megválasztattak: Kormos Gyula, Devera János, Balkay József, Keller József, Hibay Miklós, Sád Jakab, Komáromy József, Kiss Imre, Ruzsin Ignácz, Rab János, Zeleznik István, Kalmár István, Kronberger Mihály, Kelemen Antal, Steiger Sándor, Bernekkel- Ferencz, Hanzel József, Permai György, Plank Géza, Zander Nándor. Az egri járási szolgabiró mint szintén elsőfokú iparhatóság melle a fenti minőségben pedig Szabó József, Szabó Sándor, Breier István, Keresik Mátyás, Dubniczky Mór, Szalaszo- vics András, Volszky András, Markasoly Vilmos, Jakab János, Berta János, Virág Károly, Sulcz József, Horánszky István, Ma- tékovics Mór, Füstös Bernát, Tancsa Lajos, Schmid Ignácz, Generál Rudolf, Hegedűs János, Károly Károly. — A mátrai vasút kiépitése tárgyában — mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, — a Károlyiféle consortium a napokban kötötte meg a végleges szerződést a Länderbank bpesti fiókjával. — E ránk nézve végzetes hírrel szemben önkéntelenül merül föl előttünk a kérdés: vájjon hát nekünk mi hasznunk lesz abból most már, hogy az általunk tervbe vett vasútvonal nyomjelzési munkálataira ezreket költünk? — Kapácsy Dezső s az erdélyrészi kultúr-egylet. (E czim alatt egy távul lakó földink- s lapunk barátjától, a következő meleg hangú sorokat vettük, melyeknek lapunk hasábjain szives készséggel adunk helyet): „Országszerte terjesztik a lapok a „gyűjtők királyáénak, Kapácsy Dezsőnek „páratlan sikerű“ gyűjtéseit az erdély-részi magyar kultúr-egylet czéljaira. Ott, hol a haza s közczélok forognak szóban, mindig az elsők közt látjuk őt. Mintha az édes anya-természettől arra volna kiválasztva, hogy összes erőit mások javára szentelje, s az a mostoha ember, akinek Kapácsyból a legkevesebb jut — Kapácsy legyen maga. Ily nemes feláldozása az egyéninek az összesért a népekben oly erény, mely népeket nagygyá teszen ; mely nagy nemzeti szerencsétlenségekben egyedüli vigasztaló; mely századok mulasztásait, nemzedékek botlásait helyre-hozni képes, s mely nélkül a történelmet azon mederbe hajtani, melyet a nemzet-akarat óriás ujja ró ki elé — még nem is képzelhetni. S a város, melyről legragaszkodóbb fiai is bús lemondással szoktak beszélni, az áldozat-készség s a haza iránti kötelességérzet oly ragyogásában lép a nemzet elé, mely kitörő örömére van azoknak, kik benne szeretettel kételkedőnek; s gyászára azoknak, kik júdás-csókjuk fenekén ott rejtegették ellene a mérget. Nagy mű az, melyet Kapácsy Dezső és Éger megépíteni segít. Nagy és szerencsés mű. Nagy, mert sikeréhez állami-létünk alap-feltételei vannak kötve. És szerencsés, mert felszínre tudta hozni a haza roppant, szunnyadó erőforrásait, mert a szép szavak értékére redukálta, Horváth Boldizsárnak, a tavalyi országgyűlésen oly mesterien fejtegetett szomorú jóslatát: „nincs magyar politikai közélet“ ; s mert kivűle nem tudok kérdést, mely czélja érdekében oly bámulatos tapintattal tudta volna értékesíteni a nemzeti tényezők minden i két. Eger be fogja bizonyítani, hogy e nagynevű gyűjtés méltó befejezéséhez elég hazafias érzéke van. — Gyászrovat. — Póts Antalné, szül Joó Mária assz. életének 43-ik évében, hosszas szenvedés után, f. é. decz. hó 9-én elhunyt. A boldogult néh. Joó Jánosnak, városunk egyik, kiváló tehetségei- s munkásságáról ismert, s tisztelt emlékű polgárának volt leánya, s az 50 - 60-as években az egri hölgykoszoru egyik, belső és külső előnyös tulajdonai által kiemelkedő virága. Joó Mária a 60-as években Markovics Márton aradmegyei birtokos, és szab. áll. honvédhuszártiszthez ment férjhez, kitől azonban néhány év múlva elvált, s a reform, hitre térve, Pó,ts Antallal, az egri ügyvédi kar egyik derék tagjával lépett házassági frigyre. Élső házasságából származott gyermekeinek egyike, Markovics Anna, dr. Miskovics Flóris egri kir. tszéki jegyzőhöz ment nőül. — A boldogult temetése, müveit közönségünk, s nagy számú gyászoló rokonok részvéte mellett, mely utóbbiak soraiban a bold, első férjét, Markovics Márton hov.-huszártisztet is ott láttuk, f. hó 11-én délelőtt, kiváló diszszel ment végbe a kath. egyház szertartásai szerint, miután a boldogult, halála előtt, a katholikus egyház kebelébe újra ünnepélyesen visszatért. — Gulyás Gábor, egri szorgalmas iparos, f. é. dec. hó 9-én élte 49-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát özvegyén : D e r s z i b Emilia-, Derszib Rudolf tanítói karunk egyik derék veterán bajnoka leányán kívül, számos rokonai gyászolják. A boldogult hamvait, f. hó 11-én közrészvét kisérte az örök nyugalom helyére. — Chanuka-ünnepéiy. Az egri izr. elemi iskolában a tanító testület által rendezett chanuka-ünnepéiy, mely alkalommal 24 szegény tanúló téli ruházattal láttatott el, f. évi deczember 6-án igen szép sikerrel folyt le. Az ünnepély fényét nagyban emelte a nagyszámú díszes közönség, mely az e czélra csinosan diszitett iskolai nagytermet zsúfolásig megtöltő. A közönség nagy élvezettel hallgatta végig a Littauer Mark kántor által kitűnő szakava-