Eger - hetilap, 1885
1885-12-08 / 50. szám
XXIV. év-folyam. 50. szám. 1885. deczember 8-án. Hirdetésekért minden 3 hasú hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lvceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij: Egész évre . 5 trt — kr. Félévre . 2 „ 50 Negyed évre .1 „30 ,, Egy hónapra — 45 ,. Egyes szám — 12 ,. EGER. Uralmi alkat Európa államaiban. Monarchiák. (Folytatás.) A lóm. kath. egyház feje, a római pápa, egy uralkodó (souverän) állása s jogaival bir. A kath. uralkodók közötti rangelsőbbsége el van ismerve, melyet a nem katholikus államfők is meg szoktak adni neki. . . A pápai legátusok és nuntiusok az első osztályú követek sorába tartoznak, s azok között, tekintet nélkül notificátiójuk időrendjére, elsőbbséget élveznek. A róm. pápa czimei: Szentséged; Szent séges Atya. ö szentsége. A róm. pápa által által adományoztatnak 1) Krisztus rendje alapitv. 1317. magas rangú személyek részére; 2) Pilis rendje alap. 1847. minden felekezetbeliek részére, 3) Sz. Gergely rendje al. 1831. 4) Szt. Szylveszter rendje; alap. 1841. .. — Továbbá a jeruzsalemiszt. János rendje; al. 1120. a pápa védnöksége alatt áll. A szt. sir rendje pedig al. 1099. s 1868-ban 3. osztályra osztva, a jeruzsalemi lat. szert, patriarclia mint a szent szék megbízott, követe által a pápa nevében adományoztatik. *) 2) Köztársaságok. Francziaországban a nemzeti gyűléssé alakult senatus és képviselőház tagjai átalános szavazattöbbségével 7 évre választa- tik meg a köztársaság elnöke, ki ezen idő letelte után újból megválasztható. — Az elnököt, úgy a két kamara tagjait is megilleti a törvénykezdeményezési jog. Az elnök hirdeti ki a törvényeket, s felügyel azok végrehajtására. Gyakorolja a kegyelmezés jogát, azonban átalános amnestia csak törvény utján engedélyezhető. Az elnök rendelkezik a haderő fölött, ő nevezi ki az állami és katonai hivatalnokát s tiszteket. A senátus megegyezésével feloszlathatja a képviselők kamaráját, s csak felségárulás esetén tartozik felelősséggel 3), mig a kormány átalános politikájáért a miniszte1) A pápaválasztás kizárólag a bibornokok által eszközöltetik, kik a pápa halála utáni 11-ik napon a conclaveban összegyűlnek, s rendszerint serutinium utján. A megválasztáshoz a szavazatok 2/s-da kívántatik meg. A választás mindaddig foly- tattatik, még a kívánt többség nem éretett el, s a bibornokoknak addig a eoncla- véből távozniok nem szabad. A kiválólag katholikus fejedelmek, u. in. az osztr. magy. uralkodó, a spanyol király, (ezelőtt a franczia és nápolyi királyok is) a választás előtt, egy a nekik nem tesző bibornokot a választásból kizárhatnak. — 2) A pápa 1870-ben világi birtokától megfosztatván, állása az 1871. évi márczius 13-án keit u. n. garantia-törvény által, mely a hatalmaknak notifikáltatott, alapittatott meg. Eszerint a pápa személye szent és sérthetetlen, a vatikáni, lateráni paloták, és az ezekhez tartozó összes épületek, szintúgy a castelgandolfói palota tartozékaival együtt, nem különben a conclave és az egyetemes zsinat helyiségei is, az állam jurisdictioja alól kivonvák, e két utóbbinak kívülről való minden háboritását az állam megakadályozni köteles. A külföldi kormányoknak a szt. széknél alkalmazott, szintúgy Ő Szentségének a külföldi kormányoknál megbízott képviselői, a nemzetközi jognak megfelelő kiváltságok s mentességek élvezetében részesittetnek. A pápa szabadon, az olasz kormány beavatkozása nélkül, érint- kezhetik az episcopátussal s a katholikus világgal. Rómában s a 6. suburbicárius egyházmegyében a pápa által fenntartott különféle papnöveldék, akadémiák, eolle- giumok stb. ügyeibe az olasz kormány nem avatkozhatik. (V. ö. dr. Kiss István Nemzetközi jog 98—105, 1. s Statistikám 377. 1.) 3) Az elnök és miniszterek vád alá helyezése a képviselők kamarája, az Ítélet hozatala pedig a senatus által történhetik csak. rek egyetemlegesen felelősek, szintúgy azon ren deletekért, is, melyeket ellenjegyeztek. A külföldi követek meghiteltetése és az állami szerződések kötése az elnök által történik. — a béke- és kereskedelmi szerződések azonban, szintúgy, az állami pénzügyet érintő szerződések csak akkor jogérvényesek, ha mindkét kamara által elfogadva lettek. Hadviseléshez is mindkét kamara beegyezése szükségeltetik. Állami területről való lemondás, terület-csere és területszerzés csak törvény utján történhet ik. (1875. febr. 25-iki törvény.) dr. Szolcsányi Hugó Svajczban a legfőbb hatalmat, az 1875 évi május 29-iki alaptörvényben foglalt alkotmány szerint, a svajczi sző ve t- séggyülés (Schweitzer-Bundesrath) gyakorolja, ez a szövetség törvényhozó testületé, melynek kizárólagos jogköréhez tartozik a külfölddel egyezményeket és szerződéseket kötni, hadat üzenni, és békét kötni, cantonok alkotmányait megerősíteni, a kegyelme- zési jogot gyakorolni, a szövetség hadereje fölött rendelkezni, a szövetség háztartását intézni, a szövetségi igazgatás és igazságszolgáltatás fölött felügyelni, a szövetség hatóságai közötti illetékösszeütközésekben dönteni, a legfőbb szövetségi hivatalnokokat s a szövetségi haderő vezéreit választani, a szövetség és cantonok területi integritását s alkotmányát garantirozni, belső s külső jogbiztonságot, semlegességet és függetlenséget föntartani. 1) Svajcz cantonainak, és a többi európai apró köztársaságok e tekintetbeni viszonyait, alantabb a törvényhozó testületek leírása alkalmával fogjuk részletezni. A községi nép- és fa-iskolák. Köztudomású, hogy az 1868. é. XXXVIII. t. ez. tüzetesen intézkedik a népiskolák czélszerű berendezéséről, s a növendékek helyes irányú oktatásáról annyira, hogy ha e t. ez. szakaszai pontosan és szigorun teljesittetnének, és nem maradnának sok tekintetben „Írott malaszt“-nak, az újabb nemzedék kétségkívül józanabb, okosabb, tanultabb, szelidebb erkölcsű, munka-kedve- lőbb s vagyonosodásra törekvőbb lenne a mostaninál. Sajnos azonban. hogy a legtöbb népiskola-tanitónak minden buzgalma mellett is. az említett, t. ez. rendelkezéseinek részint elhanyagolása, részint figyelembe sem vétele, egyáltalán nem hozhatja létre a törvény intentióinak megfelelő üdvös eredményeket. Vessünk csak egy futó pillantást az idézett t. ez. intézkedéseire. Ebben mindenekelőtt az 1—4 §§-ok szigorún követelik a tankötetes gyermekektől az iskolák pontos látogatását, s ennek teljesítésére nézve első sorban a szüléket, másod sorban a községi elöljárókat teszik, szigorú büntetés terhe alatt, felelősekké. S mégis mi az eredmény ? Az. hogy a tanfelügyelői hivatalos jelentések évről évre telve vannak a tanköteles gyermekek iskola- mulasztásainak aggasztó, sőt. megdöbbentő számadataival. Másrészt a népiskolai t. ez. 27. 28. és 34 §§-ai elrendelik, hogy iskolai helyiségül annyi tér jelöltessék ki, mennyi a tanköteles növendékek befogadására megkivántat.ik; továbbá, hogy a tanítói személyzet létszáma annyira egészittessék ki, hogy egy-egy ’) A szövetséggyülés alkatrészeiről s a végrehajtást intéző szövetségtanácsról alantabb leszen szó.
