Eger - hetilap, 1885

1885-11-10 / 46. szám

373 goknak megküldött 1886 évi költség-előirányzat. Az előterjesztett költség-irányzat: 77651 frt. 20 kr. szükséglettel 77706 frt 36 kr. fedezettel és 271 írtban mutatkozó többlettel elfogadtatik és jóvá­hagyás végett, a m. k. belügyminiszterhez felterjesztetik. 11. Almássy Gézának f. évi julius 23-án 1907 sz. a k. je­lentése, melynek kapcsán Kápolna községe képviseletének f. é. juli 12. — 23/IV sz. a. k. azon határozatát terjeszti be, miszerint a r. k. iskola felépítésére még szükséges 3000 frt. kölcsön vétetik fel, mely tartozás az 5 százalékos iskola-adóból 8 év alatt törlesz­tetik, s a fölveendő kölcsön biztosithatása tekintetéből a község mint erkölcsi testületnek a 19 számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlana jelzálogul leköttetik. Olv. a gazd. s pénzügyi szktly. vél. jelentése. Tekintve miként, a törvényszabta módozatok a határozat hozatalánál megtartattak; tekintve, miként bár ez az iskola nem községi, de az 1868 évi XXXVIII. t. ez. 11 és 45 §-ai megengedik, hogy a felekezeti iskola, mint a községben egyedül fenálló, ilyetén segélyezésben részesittessék, tekintve végre, miként a felveendő 3000 frt kölcsön az is­kolai 5 százalékos adó útján fizettetik vissza kamataival együtt, s igy a községi vagyon veszélynek kitéve nincs, s megterhelte- tése is csak ideiglenes, — a községi határozat jóváhagyatott s erről a j. szbró utján Kápolna község értesittetik. 12. Olv. Eger város képviselőtestületének f. é. juli 19. 5108 sz. a. k. határozata, mely szerint a város tulajdonát képező bolt­helyiségek, azon indokból, mert az eddigi bérlők kötelezettségük­nek pontosan eleget tettek, de a bérleti összegek is megfelelnek a helyben szokásos házbéreknek, a nyilvános árverezés mellő­zésével az eddigi bérlőknél az eddigi feltételek mellett megha­gyatnak. Minthogy az 1871 XVIII. t. ez. 110 § világosan elrendeli, hogy a községi vagyon mindig nyilvános árverezés útján adandó bérbe, és csak azon esetben engedi meg a magán útoni egyez­kedést, ha vagy az árverezés nem sikerült, vagy pedig a község- érdeke magán űtoni egyezkedést javallana, — mivel a nyilvános árverés meg sem kiséreltetett, az pedig, hogy a magán útoni egyez­kedést a város érdeke javallaná, igazolva nincs; a képviseleti ha­tározat feloldatik, és Eger városa a nyilvános árverés megtartá­sára utasitatott, miről Eger város képviselő testületé értesittetik. Különfélék. — Máriássy János altábornagy, a kassai III. honvédkerület főparancsnoka, az egri m. kir. honvédzászlóalj ujjonezsorványá- nak megszemlélésére, f. hó 5-én városunkba érkezett s dr. Sa- massa József érsek ur ő exja vendége volt. Az altábornagy űr f. hó 7-én reggel távozott Egerből. 1. Az Magistratus iránt. Az községh Proventusainak (pro- ventusairúl) Biráia, Perceptori és Erogatori semminémű számot nem adnak az kösséghnek. Azon kivűl a Nép nagy kiáltással vagyon a súlyos felvetés, és ki sarczolás miá, melyek sok ezerekre fel mennek. Azért hasz­nosnak láttatnék az Városnak tartani egy olyas Tisztet, kit Ka­marás Urnák liinnak másutt, akinek volna értéke és tehetségbe és ahoz jó Lelki ismeretű Embernek tartatnék lennj, a ki min­dent be venne és ki adna a Biro és Tanács parancsolattyára és mindenekről számot adna. Nem is kellene megh engedni, hogy az Biró tarcsa magánál az pénzt. Számot tartoznának adni az Mél- tóságos Ppök és a kösséghtül választotti előtt. Az fel vetésnek hasonlóképen terhérülis revisiót kellene tennj, és kicsodák, a kik a felvetéstől magokat elvonszák. Az város házánál gyakorta való veudégséghek és dősölések esnek, azért el rendeltetni kivántatnék az Biró és Tanács acci- dentiát és jövedelmit. Az Magistratus illetlenül bánik az Nemes Lakosokkal, ille­nék el végezni s bizonyos módot és rendet szabnj, hogy a Tanács Eleitől a Nemes Lakosok tudhatnának kitől és miben tartanj. Az Városnak sem Éjeli sem nappali Vigyázói és Istrázsái nincsenek az gyuladásnak el távoztatására, és vigyázására, az kémények megláttatnának gyakrabban. Semmj vigyázok vagyis kerülők, kik az Erdőkben, Mezők­— Nagy érdekű hangversenyre van kilátásunk. Mint lapunk­nak közvetlen forrásból Írják, Remmert Márta kisasszony, a wei- raári nagyherczeg kamarai zongora-művésznője, a nagy maestro, Liszt Ferencz, egyik legjelesebb, európai hírű tanitványa, ha­zánkban közelebbről megkezdendő művészi kőrútjában, városun­kat is meglátogatja, s itt még e hó folyamán nagyszerű hangver­senyt fog rendezni. A hangversenynek szerkesztőségünkhöz már megküldött műsora a legválasztékosabb, s nagy szabású zongora­szerzeményeket foglalja magában, melyeket a t. művésznő a ber­lini császári udvar előtt közelebbről tartott hanversenyén adott elő. A műsort, valamint a hangverseny napját s egyéb részleteit már lapunk jövő számában reméljük közölhetni. — Remmert Márta kisasszony jelenleg az egyetlen művésznő, ki Liszt Ferencz saját nyilatkozata szerint, ama szenvedélylyel, ragyogó techniká­val és művészi individualitással bir, hogy a Lisztféle szerzeménye­ket a mester felfogása szerint játszani képes. Liszt Ferencz Né­met- és Francziaországban Remmert Márta kisasszonynyal együtt tett művészi körutat, és a lipcsei és weimári nagy zene- és dalün­nepen a művésznő oly rendkívüli hatást aratott játékával, hogy. a mester a bájos Mártát átölelve, a művészi csókot nyilvánosan nyomta a lángszellemű zongoraművésznő homlokára; mig a nagy műértő weimári herczeg „kamarai művésznő“ czimmel tisztelte meg. Remmert kisasszony e művészi kőrútjára a hírneves Blütli­ner zongora-gyáros, a szász király udvari szállítója, fogja saját gyártmányú remek zongoráit elküldeni. — Nics kétségünk benne, hogy városunk műértő-, intelligens közönsége tömeges részvéte ál­tal fogja e ritka élvezetet Ígérő, s valódi művészi hangverseny siikerét biztosítani, s ez által lehetségessé tenni, hogy hasonló európai hírű művészek városunkat máskor is előszeretettel láto­gassák meg. — Requiem. A hevesmegyei jótékony nőegylet elhunyt tag­jaiért az ünnepélyes gyászistentisztelet, csütörtökön, f. nov. hó 12-én, d. e. 10 órakor fog az irgalmas nővérek templomában megtar­tatni, melyre az egylet tagjainak s az érdeklődő t. közönségnek figyelmét fölhívja, Eger, nov. 8. 1885. az elnökség. — A zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi egyesült apát­ságokba keblezett ciszterci kiváltságos szent rend személyzetének névtárát az 1885—86-iki tanévre — köszönettel vettük. Köz­lünk belőle néhány adatot. Az egyesült apátságok védő asszo­nya a Boldogságos Szűz Mária; a rend főpapja: Supka Jero­mos Antal apát, a veszprémi püspöki szentszék ülnöke, s a kir. m. természettudományi társulat tagja. A rend személyzetének létszá­ma összesen 127; ezek közül apát 1, áldozár 83, ünnepélyes fogadalmas és alszerpap 1, egyszerű fogadalmat tett növendék 11, ifjabb növendék 21, ujoneznövendék 10. Közülök hittudományi tanár 4, a gimnáziumi tanügy terén működik 52, lelkipásztorko­dással foglalkozik 15, rendi hivatalokra van alkalmazva 10. A rendben van 6 hittudor, 5 bölcsészettudor, 1 akadémiai tag, a hittudományokból egy vagy több szigorlatot tett 6, a régi rend­szer szerint képesített főgimn. tanár 20, az uj rendszer szerint 40, hely. tanár 12. A rend vezetése alatt álló hittudományi inté­ben. szőlő Hegyekben a károkat távoztatnák, nem lévén, kénsze- ríttetnek az Emberek szőlejekbűl karóikat őszei kiszaggatni és a Városba hordatnj, úgy viszont Tavaszai ki vitetnj, féltvén, hogy ne talán el lopják. Az Erdők egyeleslegh vágattatnak de kiváltképen az fiatal fák, szükség azért rendet szabnj az Erdőkben való fáknak vá­gása erántis, melyet mélt. Püspök Urunk közönséges szükségre enged. Bizonyos Hegyek köz szükségre megengedtethetnek, azon felül a többjek tilalmaztathatnak, mivel rövid üdő alat az Püspök­séghez tartozandó Erdők semmivé lesznek. Az barmok a szőlőkben legeltetnek, azért sziikségh arra ösztönözni a Lakosokat, bogi marhájokat Pásztorok kezébe adgyák, melyek most nagyobb részre szabadossan járnak, a mellet a ser­tések a Városon keresztül kasúl Pásztorok nélkül bocsátatnak és húzónként és utezánként keresnek eledelt magoknak nagy alkal­matlanságával a szomszédoknak. Az Termő Hegyeknek semmj Inspectora nincsen, úgy a szőlő műveseknek is bizonyos napi számok és Bérek nem rendel­tetett. Az Városnak igaz Vásár Bírája szükségh hogy legyen, mint nevezetes Helyekben. 2. Az Városkán sok ocsmányság vagyon, az ganaj lábak alá hányattatik az uczákon s ki sem hordattatik, a tulajdon élő viz- benis a rútságok hordattatnak s ugyan az a sernek nevelésére, konyhákra, és italra is hordattatik. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom