Eger - hetilap, 1885

1885-11-03 / 45. szám

368 jönnénk. A közreműködő fiatal urak is kivétel nélkül derekasan megfeleltek szerepeiknek. Nemes önérzetük tudatában azonban önmagok is be fogják vallani, hogy ex professo szinésznek is be­csületére váló, szép szini tehetségre, s magasabb felfogásra valló derék játékukért a legnagyobb elismerés Ligetkuty Iván és Farkas Eudolf urakat illeti meg. Ligetkuthy Iván Knabe Jere­miás mélyebb drámai, nehéz szerepét annyi bensőséggel adta, s annyira beleélte magát szerepébe, hogy az érzelmek befolyása alatt nemcsak maga volt mélyen megindulva, de a közönséget is egész a könnyekig meghatotta; mig Farkas Rudolf (Móka) ter­mészetes, könnyed játéka s élénk mókázásai, a többi együttes szereplőket is annyira fölvillanyozták, hogy főleg ennek tulajdo- nitható a ,.Kukli prédikácziók“ vigj. fényes sükerü előadása, melyen a közönség oly rendkívül jól mulatott, hogy mosolygó, mondhatnék: kaczagó jó kedve még a szereplőket is magával ra­gadta. A müveit egri közönség a páholyokat s körszékeket szé­pen megtöltő, csak az erkélyszékeken s karzatokon mutatkoztak hézagok. — A bpesti orsz. kiállítás időleges árpa- és komló-kiállitásán, Hevesmegye területéről kiállítási nagy érmet nyertek: Karsai Al­bert és Vilmos Puszta-Nagytelepről (Hatvan mellett) jó minőségű terményeikért. Versenyen kívül állott Visontai Kovách László, Vámosgyörkről, mint jury-tag. — Az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület részére Kapácsy Dezső — amint már közöltük, — negyedik gyüjtöivét is elküldötte. Erre vonatkozólag a „Kolozsvári Közlöny“ az adakozók névsorának közlése kapcsán f. évi okt. 30-iki szá­mában a következőket Írja: „A gyűjtés a már megküldött ötödik ivén is folyamatban van, s mint a nemes gyűjtő Írja, meg nem áll addig, mig az első cyklusra szóló kötelezettség el nem éri a 2000 frtot. Kétezer forintot egy városból, egy gyűjtő után! Ha csak önálló törvényhatóság, vagy rendezett tanácscsal bíró vá­rosainkban egy-egy ily gyűjtőnk volna, a megfelelő összeg 138 gyűjtő után közel 300,000 frtot tenne ki. Hátha elgondoljuk, hogy hazánkban 13,000 község lakossága él a magyar állam-eszme a- latt! Persze, ha sok-sok ezerre menő erdélyi származású hazánkfia uj viszonyai között nem feledné a küzdő ősi föl- det, hanem úgy tenne, mint Kapácsy Dezső tesz boldogabb viszonyok közt élő testvéreink között. Mert tudni kell, hogy a nemes gyűjtő nagyaiyja (Kapácsy Farkast még bérczeink között született, édes anyja pedig (Csiky Sándor volt országos képv. buga) Csik-Zsögödtől vette előnevét. Nincs falu, nincs város nagy Magyarországon, hol közelebbi atyánkfiái ne laknának; váj­jon miért nem jutunk eszökbe ? Talán kevés oly költői lélek van, mint Kapácsy (tudni kell, azt is, hogy e gyűjtőnk egyike jobb lyrikusainknak!) Vagy talán ami nincs, az .............Eger!“ — Gyászrovat. Nimcsevics Lukács, egri kir. törvényszéki irodatiszt, élete' 38-ik, boldog házassága 5 évében, rövid szenve­dés után, okt. hó 31-én elhunyt. Temetése nov. 1-én, közrészvét mellett, ment végbe. — A budapesti orsz. kiállítást. Rezső főherczeg trónörökös ő fensége, holnap nov. 4-én személyesen fogja ünnepélyesen be­zárni. — E kiállításban 8414 állandó kiállító, 277 állandó külön- kiállitó, 1098 pótkiállitó, 760 időleges virág- és gyümülcskiállifó, 243 időleges vegyes kiállító, és 1024 állatkiállitó, összesen 11.816 kiállító vett részt. Ezek közt külföldi kiállítók 198-an voltak. Az utóbbi években rendezett országos kiállítások közöl a berlini (1870-ben) 1781, — a bécsi (188f») 1500, a gráczi (1880) 1858, a brüsseli (1880) 5300; a boroszlói (1881) 1329, a stuttgarti (1881) 1548; a milánói (1883) 7846, a nürnbergi (1882) 2818, a trieszti (1882) 3158, a moszkvai (1882) 5318 ; a zürichi (1884) 4864, a turini (1884) 12776 kiállítót számlált. Ezek közt tehát, a kiállítók számát tekintve, csak a múlt évi turini kiállítás múlta fölül a mi budapesti országos kiállításunkat. — Amazon-had. A harczias Bulgáriában, mely most, az isme­retes államcsíny utján, Kelet-Ruméliával kíván egyesülni — ha lehet, — a bolgár hadseregben, hir szerint, hős bulgár némbe- rekből egy amazon-csapat is alakult. A hirt konstantinápolyi tö­rök tisztek is megerősítik, kiknek több Ízben volt alkalmuk a harczszomjas szüzekkel megismerkedni. Raina kisasszony, a filip- popoliszi árvaház igazgatónője, vezényli az impozáns hadtestet, mely 12 jól megtermett hölgyből alakult. A 12 amazon kora összevéve ép annyi, mint ahány napja van egy szökő esztendő­nek. Ez az oka, hogy a csapat hölgytagjai nem akarnak több harczias szüzet magok közé fölvenni. A derék amazonoknak nincs egyéb fegyverük, mint tisztes koruk és hatalmas — kard­juk. Feszes férfi-kabátot, s bő nadrágot viselnek, erősen kidom­borodó turnürrel. Raina kisasszony, a csapat vezére, volt az, ki Rumélia volt kormányzójával, a lázadók által elfogott Gavril ba­sával f. é. szept. 18-án nyitott kocsin hajtatott végig Filippopolisz utczáin, meztelen kardját a pasa feje fölé tartva, s színpadiasán proklamálva Bulgária és K.-Rumélia egyesülését. A kisasszony erejét és erélyét igen dicsélik ugyan, de azt hiszik, nem igen lesz a török csapatokra nézve veszélyes. Az utóbbi heteket a vezérnő arra használta, hogy amazon-hadseregét begyakorolja, melylyel aztán a határra ment, hogy a bolgár miliczia bátorságát feltüzelje, s a rájok nézve nagyon is fárasztó s unalmas őrszol­gálati időt kellemessé tegye. — Az 1848/9-iki magyar szabadság- harcz alatt is akart alakulni ilyen amazon-csa p af. E sorok Írója 1849 nyarán Nagy-Váradon látott belőle néhány jól megter­mett, dús keblű hős honleányt. Deli termetükön igézőleg feszült a honvéd-atilla, szűk nadrág és bakancs. Nagy kár, hogy e hős amazonok tábori s hadi viselt dolgaikat a történelem följegyezni — elfelejtette. — A „turnür“-t, az újabb hölgydivat e valóban botrányos ferdeségét, — hölgyeink nagy szomorúságára (?) — az a retten­tő veszedelem fenyegeti, hogy mihamarább kimegy a divatbó . Legközelébb az orleánsi herczegnő nagy hirü lakodalmán, Páris- ban, mely valóságos divat-minta-kiállitás volt, a hölgyek mind turnür nélkül jelentek meg; s miután legfőkép e delnők adnak irányt Páris, s ezzel az összes müveit világ hölgydivatának, re­mélhető, hogy a turnür nem sokára el fog tűnni a hölgyek Ru­lettjéből. — Rendőri hírek. — Talált tárgy. F. hó 29-én az érsek- utczában 2 db. csekély értékű gyűrű találtatott. — Igazolt tulajdo­nosa a rendőri hivatalnál átveheti. — Kitolonczoltattak novem­ber hó 1-én a város területéről: Cserga Julia tiszacsegei, Yas- mánszky Ferencz krasznai (Morvaország), Debrődi Mária, emődi, és Rostás Ignácz urályi illetőségű foglalkozás nélküli csavargók. — Könyvesház. — A Franklin-Társulat kiadásában Budapes­ten. újabban megjelentek: Falusi Könyvtár. XXX. füzet. A ter­mőföldről, annak miveléséről és javításáról. A gazda-közönség használatára irta Réti János. Ara fűzve 50 kr. Olcsó Könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 189. füzet. Az erdélyi czigány népköltészet. Gyűjtötte és fordította Dr. Wlislocki Henrik. Ára fűzve 20 kr. 190. füzet Hiavata. Amerikai indus hitrege. Irta Longfellow Hen­rik. Angolból fordította Tamásfi Gyula. Ára fűzve 40 kr. 191. füzet. Emlékbeszéd Szemere Pál felett. Irta Kazinczy Gábor. Ára fűzve 20 kr. 192. füzet. A szégyenlős. Vígjáték két felvonásban. Irta Moncrieff. Angolból fordította Csiky Gergely. Ára fűzve 20 kr. 193. füzet. A raveloei takács (Silas Marner). Regény. Irta Elliot György. Angolból fordította Kacziány Géza. Ára fűzve 60 kr. 194. füzet., Nézd meg az anyját. Vígjáték három felvonásban. Irta Bérezik Árpád. Ára fűzve 30 kr. 195. tüzet. A kilenczvenes évek reformeszméi és előzményeik. Irodalom történeti vázlat. Irta Concha Győző. Ára fűzve 40 kr. 196. füzet. A bürök. Vígjáték két felvonásban. Irta Augier. Francziából fordította Percnyi Ist­ván. Ára fűzve 20 kr. Történelmi Könyvtár. A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. Czimképes kiadás. — 78. füzet. Az éjszak­amerikai egyesült államok megalapítása. Irta Dr. Ballagi Béla. Ára fűzve 40 kr. 79.,füzet Lorántfy Zsuzsánna. Élet- és jellem­rajz. Irta Tóth Pál. Ára fűzve 40 kr. 80. füzet. Salamon magyar király. Irta Gyürky Ödön. Ára fűzve 40 kr. — Fülöp György kiadásában (Bpest. Stáczió-utcza 31. sz.) Az „Olvasó-kör“ folyói­ratból „A párizsi vérdráma“ Montepintől, IV köt. X. sz. Egy fűz. ára 25 kr. — Terményüzleti tudósítás. (Sonnenschein V. terménykeres­kedő r. tudósitónktól). Élénk behozatal mellett is. terményüzletünk a lefolyt heti vásárokon igen lanyha volt, s e miatt az árak 15—20 krral csökkentek. T. búza: 6.20—6.80; kétszeres és rozs; 5.20—5.70; árpa: 5.20—5.60; kukoricza (uj) 3.30 - 3.60; zab (szilárd) 5.50—5.80 frt. minként. Felelős szerkesztő: Szabó Igoz-ácz. Eladó szőllő. Ezennel közhírül tétetik, hogy Egerben a papinyugdij intézet mintegy tiz holdas szőlője, mely a tekseszalóki he­gyen létezik, szabad kézből örökáron eladó, — akár egy darabban, akár részletekben. A vevő jelentse magát Györ- gyényi Ignácz kanonoknál, mint intézeti gondnoknál, hol az árát és feltételeket megtudhatja, sőt a helyrazot is megte­kintheti. (242) 1 —3

Next

/
Oldalképek
Tartalom