Eger - hetilap, 1885
1885-08-25 / 35. szám
284 asztot dr. Dem ko György theol. tanár mondta, társai névé. ben is, szívből jött, szívhez szóló fenkölt szavakban, régi jó magyar szokás szerint háromszor ürítve serlegét: a jelen volt tanárokra, majd a cist. rend összes jeles tanári karára, melynek kiképeztetésöket hálás szívvel köszönik, végül a jelenlévő örömapákra. A magasztos szózat a jelenlevők közt oly mély megindulást idézett elő, hogy valamennyi szem kényekbe lábadt. Burik István, az egyik örömapa, erre következő gyönyörű pohárköszöntőjében, nem is tartózkodott kijelenteni, hogy az életében előfordult legtragikusabb családi események sem voltak képesek lelkét egész a könyékig meghatni, mint e mostani jelenet. A baráti szövetkezet derék tagjainak fényes jövőjére üríti poharát. Káposztássy Jusztin, tanár, meleg hangű, s ékes ajkú toasztjában a jelenlevő örömapákat, s azok családjait, — Szerencse Menyhért tanár, klassikus zamatú beszédében, az egykori jeles tanítványokat élteti. S a szép toasztok sora talán soha sem ér véget, ha Palócz Kálmán időközben megérkezett zenekara rá nem zenditi a szebbnél szebb nótákat, melyeknek lelkesítő hatása alatt élénk dal és tánez fejezte be, a délesti órákban, a jelenlevőkre nézve örökké feledhetetlen barátságos lakomát. A szövetség tagjai elhatározták, hogy hálájuknak, az egri főgymn. érdemes igazgatója: ft. Szvorényi József iránt, kinél távulléte miatt nem tiszteleghettek, — egy disz-emléklap- ban adnak kifejezést, melynek elkészítésével Lipcsey József társukat bízták meg. Egy újabb találkozóra az 1888-iki év aug. 19-e tűzetett ki Visegrádon, hol ugyané napra, egy beszterczebá- nyai tanuló-szövetkezet (melynek két egri frigytárs szintén tagja) adott rendezvoust, melyhez ez alkalommal az egri szövetségesek is testületileg csatlakozni fognak. Egy jelenvolt. Egyleti élet, 1885. augusztushó 20-án az egri önkénytes tűzoltó-egylet választmánya részéről tartott ülés jegyzőkönyvének részes kiírása. 36/885. Olvastatott az egri önkénytes tűzoltó-egylet működő tagjainak kérelme, melyben az „Eger“ czimű hetilap 33-ik számában megjelent s a tüzesetekre vonatkozó közlemények követkézAz „EGER“ tárczája. Hajnalálmak. y. Ne szólj, ne szólj a néma múltról, Ne hozzad vissza elmúlt életünk! Feláldoztuk már szívünk áldozatját — S a felszállt füstért fájón könyezünk?! — Ne szólj, ne szólj bús szerelemről, Az oltár áll, az ima égbe szállt. . . Ne ejtsünk könyet a tavasz egéért, Ha boltozatja csendes őszre vált. . . Lesz egykor még tavasz — az égben, Mely visszaadja elmúlt életünk, S zöld myrtusok csendes ölében Örök zenérrel zenghetünk . . . — Ó jöjj oda majd szelleműit karoddal, S vesd rám szemed, e könyes csillagot! . . . Most várj, csak várj megszentelt fátyolodban, Mig éretted lemondva — meghalok! Gringoire. tében lemondásukat bejelentve, a fegyelmi eljárás megindítását kérelmezik. Tekintettel azon körülményre, hogy több jelenvolt választmányi tag személyes meggyőződése szerint, úgy a f. év augusztushó 3-án, valamint a 6-án történt tűzeseteknél a tűzoltó-egylet működő tagjai tömegesen megjelenve az oltásban ép úgy mint minden más tűzeset alkalmával nemcsak tevékeny részt vettek, sót a rendszeres vezetés és önfeláldozó munkásságuknak sikerült is a vészt megakadályozni, mit igazol azon körülmény is, hogy a megtartott hivatalos vizsgálat szerint sem a Fehérpataky né-, sem a Baranyai-féle ház szoba-padlásai be nem égtek és igy a lakások belsejébe a lángok be sem hatoltak, következve, sem a Fehérpatakyné szobái belsejében, sem a Baranyai-féle háznál elhelyezett felföldi gyolcs-kereskedők raktárában károsodás nem történt; a választmány meggyőződéseként kijelenti, hogy az önkénytes tűzoltó egylet működő tagjai emberbaráti kötelességüknek egész odaadással eleget tettek, és eddigi működésűkkel teljesen megelégedve van, a választmány a kért fegyelmi eljárás megindítását szükségtelennek látja, s ahelyett, hogy annak foganatba tétele iránt intézkednék az egylet önkénytes tagjait felkéri, miként átérezve egyrészről a legemberbarátibb egylet nemes czélját, másrészről a lekötött becsületszó erkölcsi horde rejét, a közjó érdekében, s a nagy közönség megnyugtatására lemondásukat visszavenni s áldásos működésüket — tekintettel a lakosság nyugalmára — az eddigi önfeláldozó kitartás és munkássággal továbbra is folytatni szíveskedjenek. Nem mulaszthatja el a választmány ez alkalommal is azon reményének kifejezést adni, hogy az egri tűzoltó-egylet működő tagjai a jövőben is igazolni fogiák azon bizalom jogosságát, a mely- lyel úgy eddigi, mint további működésük iránt viseltetik és a melyet áldásdús működésük által oly jogosan kiérdemeltek. Miről az egri önkénytes tűzoltó-egylet tagjai nevében a parancsnokság végzésileg értesittetik és egyszersmind az „Eger“ szerkesztősége felkéretik ezen határozatnak lapjábani közzétételére. Megyei élet. XX. A m. kir. honvédelmi miniszter rendelete folytán Hevesmegye, közigazgatási felosztásának megfelelŐleg, jövő 1886. jan. hó 1-től a következő 8 sorozó járásra oszttatik: I. az egri sorozó járás; székhely: Eger. II. a hevesi „ „ „ Heves. III. a hatvani „ „ Hatvan.. A kerlazi szegfűk. Theuriet Andrétöl. (Franezia eredetiből ford. B. F.) (Folytatás.) Természetesen e balházasságon a környék egész nemessége megbotránkozott. Ploudaniel kisasszony eljárását szégyenletesen illetlennek nyilvánították; olyanok, kik elnézték volna, ha az egykori tengerészt szeretőjéül választotta volna, erkölcstelenségnek kiáltották ki, mikor megtudták, hogy vele házasságra lépett, s a fiatal asszonyt a kerület nemes családjai vesztegzár alá helyezték. Annát különben ez inkább sértette, mintsem meglepte; ő előrelátta, mily következménye lesz annak, hogy az előítéleteket megveti, s annyira felfogta az általa a társadalmi illemszokásoknak odavetett kihivás jelentőségét, hogy őrizkedett attól, miszerint párisi rokonait házasságáról értesítse. Annak pusztán gondolatára is, hogy Tangui e prózai kifejletét megtudja, érezte, mint szökik a vér arczába. Azonban az idősebb ághoz tartozó Plouda- nielek mégis tudomására jöttek az esetnek; vallókat vonták, s azontúl sülyedt rokonukkal minden érintkezést megszakitottak. Jean Le Bozellecet, úgy látszott, zavarba hozta helyzetének nem remélt változása. Bár törvény szerint ura és gazdája lett Kerlaznak, azért Anna iránt tiszteletteljes hódolattal viseltetett, s azzal igyekezett meghálálni a bizalmat, melyet iránta tanúsított, hogy a jószág vezetését a legszorgosabb gonddal teljesité. E fáradozásának az lett az eredménye, hogy Kerlaz virágzó állapotba jutott, a jövedelem szaporodott, mit Le Bozellec asszonyság arra használt fel, hogy környezetében jót tegyen. Ajtatossá lett, látogatta a templomokat és sokat adakozott, Azt gondolta, hogy ha-
