Eger - hetilap, 1885

1885-01-15 / 3. szám

28 log után. Ezáltal az államköltségvetés már a jövő esztendőben IV2 millió forintnyi évi kiadástól megszabadul. E helyett 200,000 forintos tétel jő a költségvetésbe a nyilvántartó országos katasz­teri hivatal költségeire. Ezt törvényhozási utón fogja a kormány fölállítani. A kormány hasonlóképen törvényjavaslatot szándékozik beterjeszteni a telekkönyvek rendezéséről és kiigazításáról. — A községekről s iskolákról. Az oktatásügyminiszterium kimutatása szerint törvényes szervezettel biró polgári község ta­láltatott 1883-ban összesen 12684. E községek közül helyben tar­tott egy vagy több iskolát 10625, csatlakozott iskolája volt 1789- nek. iskolája nem volt s tanköteleseit egyáltalában nem járatta iskolába 270. Ezenkívül helyi, önálló iskolával rendelkezett 716 pusztai és gyártelep. Ez határozott viszszaesés a múlt évhez ké­pest, mert a teljesen iskola nélküli községek száma 19-czel sza­porodott. Helyi önálló iskolát létesített ugyanis 51 község, isko­láját megszüntette 70 község, mely a jelentésben névleg van föl­sorolva. Jelleg szerint volt: 1883. 1882. Állami iskola 423 363 Községi ,. 1793 1763 Felekezeti „ 13675 13683 Magán „ 167 184 Egyleti ____________32 — Ö sszesen 16090 A 16090 népiskola közt volt: elemi népiskola 15.893 felső népiskola 68 polg. iskola 129 Kizárólag csak fiúgyermekek oktatására szánt intézet volt 978, ki­zárólag leányiskola volt 1134, fiukat, leányokat vegyesen egy tan­teremben tanító intézet pedig 13978. E viszonyokban folytonos, habár lassú javulás észlelhető. Igen tanulságos még a következő összeállítás: 12711 iskolában 1 tanítói állomás volt. 1946 „2 „ 596 „3 „ 388 „4 , 166 „ 5 283 „ 6 s több „ „ „ A magyar nyelvnek, mint kötelező tantárgynak oktatása szem­pontjából a következő fontos adatokat találjuk e jelentésben: 1. Kizárólag magyar tannyelvű találtatott 7743 iskola. 2. Olyan, melyben a magyar nyelv hazai más nyelvvel együtt használtatott a tanításra 2814. 3. A magyar nyelv vagy épennem, vagy csak mint kötelező tantárgy taníttatott 5533 iskolában. Á 8347 nem magyar tannyelvű iskola közül csak 3786 tanította kellő sikerrel a magyar nyelvet. — Mentöházakat fognak a fővárosban fölállítani. Az 1876. évi XIV. törvényczikk elrendeli, hogy a fővárosban mentőházak állíttassanak fel. De ha a törvény ez iránt nem is intézkednék, a fővárosnak, a külföld összes nagyobb városainak példáját követve, rég óta kötelessége lett volna mentőházakat állítani, melyekben balesetek alkalmával az első sürgős orvosi segély megadassák. — A belügyminiszter külföldi czégek hazai fióküzletei és azok jövedelmi adója iránt a következő körrendeletét bocsátotta ki: Tapasztaltatok, hogy némely szállító czégek, melyeknek fő­üzletei a Lajthán-tűli tartományokban, hazánkban pedig csak fiók­üzletei vannak: a szállításoknál, melyeket hazánkban vállalnak el, a szerződést a külföldi főüzlet köti meg, s a szerződésből ki­folyólag a fizetendő jövedelmi adó a külföldön rovatik ki és a külföld javára esik. Ezen eljárás hazánk adóképességének jelen­tékeny hátrányára szolgál s az államkincstár érzékeny anyagi veszteséget szenved. De ezenkívül a méltányosság is azt hozza magával, miszerint a megadóztatás tárgyát képező oly szükség­leti czikkek után, a melyek — habár külföldről származnak is, de hazánkban fogyasztatnak el, — a szállítási szerződések — a mennyire csak lehetséges — szintén hazánkban köttessenek meg és a megkötött szerződés alapján kirovandó adó itt és javunkra fizettessék. Hogy tehát az e részben tett sajnos tapasztalatok, melyek főleg a kőszénszállitásoknál váltak szembeötlővé, a jövő­ben elő ne forduljanak: e végből felhívom a törvényhatóságot, mi­szerint hatáskörében erélyesen oda hatni szíveskedjék, hogy ha oly külföldi czégeknél illetőleg vállalatoknál biztosíttatnak szálli- tások, a melyek hazánkban bejegyzett képviselőségekkel, „fióküz­lettel“ bírnak, az eziránti szerződések mindenkor az itteni kép­viselőségekkel, ,.fióküzletekkel“ — nem pedig a külföldön levő anyaüzlettel — köttessenek meg és hogy a szállítási szerződések másolatai az illetékes királyi adófelügyelőkkel közöltessenek. Bu­dapesten. 1884. évi nov. hó 19-én. Tisza. — Időjárás. A hosszas száraz hideg után vasárnap és hétfő közti éjjel jelentékeny mennyiségű havat kaptunk, melyet azonban kedden erős meleg eső elmosott. — Vasúti menetrend. I. A vonat Egerből indul: 1. Heggel 9 óra 45 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé. 2. Déli 12 órakor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé, és Füzesabony-Budapest. felé., 3. Délután 4 óra 40 perczkor: Füzesabony-Budapest felé. 4. Éji 11 óra 31 perczkor: Füzesabony-Miskolcz-Kassa felé s, (Füzesabonyban való 3 órai várakozással) Budapest felé. II. Egerbe érkezik a vonat: 1. Délben 12 órakor: Budapest felöl. 2. Délután 4 óra 11 perczkor: Kassa-Miskolcz felől. 3. Este 6 óra 56 perczkor Kassa-Miskolcz felöl. 4. Reggel 4 óra 17 perczkor: Budapest felől (Füzesabonyban csaknem 3 óráig való várakozással.) — Gabonapiaczunk. A heti forgalom váltakozó. A piaczra 350 mm. hozatott. Az árak keveset változtak. Tiszta búza 6.50.— 7.60. Rozs és kétszeres 6.20—6.50. Árpa (uj) 6.30.—7.50. Kuko- ricza 5.20 — 5.50. Zab 6.20. —6.50. — Arany s ezüst árkelete : cs. kir. arany : 5 frt 76 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 75 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: TDr. IEÜIss István. 6644. tk. 84. Árverési hirdetmény. Az egri kir. törvényszék területén Fel­német községében és határában fekvő, a végrehajtást szenvedő Sütő Apollónia férj. Nagy Jánosné tulajdonát képező következő ingatlanok u. m.: 1) a felnémeti 35. sz. tjkvben A I. 1—7 rendsz. a. foglalt 4/s kültelekből őt illető Viö-tod rész 643 frt kikiáltási árban 2) a felnémeti 477. sz. tjkvben A f. 1. 2. rendsz. alatt foglalt pinczéből és kert­ből őt illető V4 rész 36 frt kikiáltási árban. 3) a felnémeti 478. sz. tjkvben A j- 1368 hisz. alatt foglalt szőlőből őt illető fele rész 681 frt kikiáltási árban: a Jakab La- josné szül. Jakab Mária mint végrehajtató által ellene 48 frt tőke. 1 frt 20 kr. per­beli, 7 frt 70 kr. végrehajtási már megálla­pított költségek iránt elrendelt végrehajtás folytán 1885. évi január hó 22-ik (huszon­kettedik) napján Felnémet község házánál délelőtt 10 órakor a fent kitett kikiáltási árakban árvereltetui, s esetleg kikiáltási áron alul is eladatni fognak. az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-ját bánatpénzül a bírósá­gi kiküldött kezéhez let ?nni. A vételár három részletben, u. m. V3_a az árverés jogerejüvé váltától számított 8 nap alatt. 73'űa ugyanattól számított 3 hó­nap alatt, V3-da ugyanattól számított 6 hó­nap alatt 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek ezen tkvi hatóságnál a szokott hi­vatalos órák alatt, valamint Felnémet köz­ség elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt az egri kir. törvényszéknek 1884. évi okt. hó 11-én tartott tkvi üléséből. (2D i' Szuhányi János, h. elnök. Értesítés! Szakavatottságáról és ügyességéről az itteni közönség által is már jól ösmert | dr. Barna J. (ez előtt Dick) fogorvos : Budapestről f. hó közepe táján Egerbe i érkezik, és a szokott helyén, a „Nemzeti szállodába “-n fog rendelni. — Tartózko­dási ideje 8—10 nap. (27) 1* Alúlirott van szerencsém a nagyér­demű közönség tudomására hozni, mi­szerint a piacz-utczán, Sztupka János- úr házában, c z i p é $ z Üzletet nyitottam, melyben, üzletemhez tartozó mindennemű férfi és női munká­kat szilárd pontosan, és jól elkészítek, és azon leszek hogy a szives megrende­lők előtt munkáim által saját részemre minél több előnyt szeressek. Melyre a nagyérdemű közönség szi­ves pártfogását kérem teljes tisztelettel. Szttmper Mihály, (28) 1* czipész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom