Eger - hetilap, 1885
1885-07-14 / 29. szám
238 dovics József úr emelkedett hangon, szép szavakkal nyitott meg. — Elnöki előterjesztések után általános óhaj értelmében a gyűlés érsek ő excellentiájánál mély hódolatának és hálájának kívánt személyesen kifejezést adni; miért is egyháziakból és világiakból egy nagyszámú küldöttség alakult, mely 12 óra felé csakugyan tisztelgett is ő excellentiájánál. Eléb azonban a közgyűlés tárgy- sorozatának jórészét letárgyalta . Jelentés tétetett az egyesület múlt évi működéséről és állapotáról. Tudomásul vétetett. — A gyűlés lényegét természetesen az értekezések felolvasása és az ezek által nyújtott eszmecsere képezte. Két fontos paedagogiai tétel volt szőnyegen: 1. „Az énektanítás,“ 2. „A népiskola és a közegészségügy.“ A tételek felolvasását egyenkint szép eszmeharcz követte, a mely kellemes izgalomba hozta a gyűlés tagjait, különösen az énektanításra nézve voltak komoly ellenvetések. De elnök őnagysága és az előadó urak finom tapintattal, meggyőző érvekkel az arany középútra irányiták a figyelmet és határozatkép kimondatott: miszerint a tudatos éneklés mindenütt tanítandó, a hol a körülmények kedvezők; ugyan ilyen értelmű határozat hozatott az egészségügy tekintetében is. Az énektanításról Szebenyi József, miskolczi kta- nitó és Búzás László, egri tanító olvasták fel dolgozatukat, „A népiskola és közegészségügyiről Bóta Kálmán, t. eszlári tanító értekezett. Tér- és idő- kímélés szempontjából nem bocsátkozhatunk a dolgozatok kritikájába. — A jövő egyesületi évre a következő tételek fogadtattak el: Az első igy határoztotott meg: Katinszky Gyula képző tanár úr egy részletes tantervet készít, a mely sajtó alól kikerülvén, majd minden iskolának megküldetik azon meghagyással, hogy minden tanító ezen terv szerint rendezze be már a jövő tanévben is oktatását, s egyúttal tegye gondolkodása tárgyává, mennyire felel meg az ő viszonyaira a terv, foglalja össze észrevételeit s azokat félév alatt K. tanár úrral közölje. Ez leend az egyik, minden tanítóra nézve kötelező dolgozat. Ennek czélja: megkönnyíteni s lehetségessé tenni egy, a gyakorlati használhatóság tüzpróbáját kiállott, tökéletes tanterv készitését. 2. tétel: „A munkássági ösztön ápolása és nevelésének eszközei;“ 3. tétel: „A törtek tanitása.“ Ezen két utóbbi tételre pályadij tűzetett ki, a mely czélra Zsendovics J. úr őnagysága lOO frankot, ftsz Jusztus N. esp. ur 25 irtot, Vágó Pál, Kun-sz-Mártoni tanító úr egy méhcsaládot (keretes kaptárban) — kegyesen felajánlottak. A nemes adakozóknak hálás köszönetét mondott a közgyűlés. Egy kis eszmecsere fejlődött ki a tételek kötelező erejét illetőleg. Megállapodás abban történt, hogy egy tételt legalább minden tag tartozik évenkint kidolgozni, kivévén az öregeket és kik talán betegségük miatt az egyes körök által felmentetnek. — Rövid időre félbeszakadt a gyűlés, t. i. a tisztelgő küldöttség eljárt feladatában érsek úr ő excellentiájánál. Főpásztorunk kegyesen fogadta a küldöttséget, lelkesité, buzditá az egyesületet munkája teljesítésében. A küldöttség tagjait bemu- tattatta magának, szóba ereszkedvén többekkel; végre elbocsátá őnagyméltósága a küldöttséget. A közgyűlés folytatta tárgyalását. Következett a nyugdíj-törvény módosítása. Előadója Danassy Antal belv. tanító szépen indokolt módositványt olvastott fel. Dolgozatában jelentéktelenebb megjegyzések után a gyűlés tagjai örömmel nyugodtak meg. ügy látszott, Danassy úr sokat gondolkodott kartársai sorsán. El is nyerte jutalmát fáradozásának egy kitüntető bizalomban; t. i. őt választó meg a gyűlés egyhangúlag a r. k. tanítói segélyalap központi bizottságának f. é. aug. 24. Budapesten tartandó ülésére képviselőjéül. — Olvastatott és örvendetesen vétetett tudomásul a orsz. kától, segélyalap állásáról szóló jelentés. Az alap vagyona ez ideig 42,000 frt. — Olvastatott Szerencse József belv. tanítónak a tanszermúzeum és,az egyesületi központi könyvtár tárgyában beadott indítványa. Általános helyeslés mellett tétetett át a központi bizottság hatáskörébe. — Pénztári jelentésből kitűnt, hogy az egyletnek körülbelül 12 frtnyi vagyona van. — A segédtanítók helyzetének javítása is szóba hozatván, az intézkedés a központi bizottságra juháztatott. — Zsendovics J. kanonok úr őnsga délután 2 óra felé zárta be az ülést. Ritka elnöki tapintatáért és kiválóan kegyes buzgalmáért, valamint a gyűlés is tette, úgy itt is illőnek találjuk kartársaink — és az ügy nevében ő nagyságának forró köszönetét nyilvánítani. A gyűlés után az egyesület tagjai és számos vendég az „Újcasinó“ helyiségében tartott közebédi'e (80 teríték) mentek, melynek költségeit érsek úr ő excellentiája volt kegyes fedezni, miért is fiúi hódolattal és mély alázattal mondunk e helyen is forró köszönetét ő nagyméltóságának. A lukullusi ebéd alatt Pa- lócz muzsikált. Felköszöntőkben, jó kedvben nem volt hiány. Szabad legyen néhány megjegyzéssel bezárnom ezen hosszúra nyúlt közleményt. Ismét fényes tanúbizonyságát adták a tanítók, hogy ők nem csupán hivatalnokok, hanem a közművelődés apostolai, az emberi jólét nagyon fontos tényezői. A tanító gondos anyaként feláldozza nyugalmát s tanúlói fölött viraszt; nem nyugszik a vakáczióban sem a restség vánkosán, hanem útra kél, fárad, értekezik, gyülésez; miért? Hogy a jövő nemzedék ágyát minél jobban megvethesse. Igen. Az alatt, mig a tanúlók szellemi fáradságukat pihenik, a tanító jó mester módjára munkálatokon, terveken töri fejét s anyagot gyűjt egy jövő pantheonjához. Ezek oly faktumok, melyek elől nem lehet elrejtőzni És mégis mi okból nyilatkozott D e b b el brémai igazgató oly szomorú dologról a darmstadti általános tanitógyülésen (2500-an vettek benne részt) midőn ezeket mondta: „Az iskola hatását annyira túlbecsülik, hogy minden „gyermekcsinyért“ a tanitókat teszik felelősekké, de annyira alá is becsülik, hogy még a katonai, szolgálatban nyert nevelést is elébe teszik az iskolainak.“ — Én hajlandó vagyok hinni, hogy D eb beinek — ha most igaza lehet is — nem soká leend igaza; mert a müveit világ be fogja látni, hogy a tanítói hivatás betöltéséhez a tanítókban feltételezett műveltség, hivatásszeretet, vas szorgalom s egyéb naponként hangoztatott kellékekhez szükséges még egy aczélrugó a társadalom részéről, melyet mi tanítók méltánylásnak neveznénk. . . Szőke Sándor. Különfélék. — Fejedelmi kitüntetés. — Hevesi Vavrik Gábor udv. és közös külügym. tanácsost, a széles körben ismert egri előkelő Vavrik-család egyik legkiválóbb, s fényes pályát futott tagját, közelebbről király ő felsége a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki. — Személyi hir. — Hamari János erdőkövesdi alesperes- plebános erki lelkészszé neveztetett ki. — Társas estélyek. Az „egri dalkör“ — mint biztos forrásból értesülünk, — jövő szombaton, f. hó 17-én, esti 8 órakor az uj-casinó nyáii helyiségében társas estélyt rendez, melyen a részvevő közönséget választékos műdalok előadásával fogja gyö- nyöi’ködtetni, — s ez estélyeket ezentúl minden második szombaton ismételni fogja. Az uj casinó testületé ez estélyekre a müveit egri közönség köréből azokat is a legnagyobb szívességgel látja, kik. esetleg, az egyletnek nem tagjai. Társadalmi életünk föllendülése érdekében müveit közönségünknek szives figyelmébe ajánljuk az uj-casinó tesület e szombati estélyeit. melyek egyikén az egri dalkör, a másikán a kát. zeene- kar élvezetes előadásaiban gyönyörködhetünk. — Csávolszky Lajos irótársunk, az „Egyetértés“ szerkesztője, a közelebbi napokban városunk vendége volt. Ide utazásának czélja, — mint értesültünk, — az volt, hogy a Tiszavidéket Füzes-Abonyon át Egeiael, s Nádasddal összekötő vasutvonat-ter- vezet ügyében az itteni érdeklettekkel, különösen, az egri mélt. főkaptalannal is, érintkezésbe lépjen. Csávolszky ez érdemben, legközelébb újra megfogja látogatni városunkat, s ekkor, hiszszük, az ügy állásáról bővebb tájékozást nyújthatunk. Az „Egri-dalkör“ julius hó 19-én délutáni 4 órakor tisztújító közgyűlést tart a lyceum zenetermében, melyre az egylet t. ez. tagjait meghívja a választmány. — Az „Egri-dalkör“ julius hó 26-án Párádon hangversenyt rendez, melyre Eger város t. ez. közönségét tisztelettel meghívja : a rendezőség. — Az egri rom. kától, föegyhm. tanítóegyesület központi bizottságának rendező albizottsága köszönetét, háláját nyilvánítja a szeminárium és Foglár ftsz. elöljáróinak, valamint azon privát házak urainak, kik a tanitó-képviseleti közgyűlés alkalmával Egerben időzött vidéki kör-küldöttek részére szives készséggel adtak szállást. Kelt Egerben 1885. julius 9. A rendező bizottság. — Követésre méltó példa. — A vidéki tanítók számára az orsz. kiállítás tanulmányozása czéljából már több iskolafenntartó szavazta meg a szükséges költségeket. így a sz.-váraljai r. kától, hitközség egy-egy tanítónak 25 frt utalványozott, mely összeget Császka György szepesi püspök megkétszerezte, úgy hogy egy tanítóra 50 frt esik. A dadi plébános pedig a saját költségén tette lehetővé a tanítónak a kiállítás megtekintését. Keszthely város hét népiskolai tanítót küld fel, kiknek útiköltségeire 206
