Eger - hetilap, 1885

1885-05-26 / 22. szám

180 Az állat-kiállitás okról. Ha valahol, most Budapesten igazán hegyen-völgyön lakoda­lom. Egyik ünnepély a másikat éri, egyik diszlakoma a másikat váltja fel. Vasárnap mob és mágnás agybafőbe veri egymást-vi- rággal; szerdán testvérisűl az osztrák a magyarral. Uhl bécsi polgármester idézi Széchényit, Lustig bécsi községi tanácsos szavalja Petőfit, és Matlekovics magyar államtitkár huzatja az „Oh du mein Oesterreich“-t. A mokrák megéljenzik a íé- kete-sárga lobogót s a gutgesindtek „hoch“-oznak a Rákóczi­nak. Nem csuda, ha a hizómarha-kiállitáson Csanády Sándor az Albrecht főherczeg fehér tulkait dicséri legjobban. Különben van is rajtok dicsérni való, mert gyönyörűbb 35. db. marhát s hozzá egyformábbat aligha lehetne találni a eontinensen. Akad is néző­jük temérdek, daczára hogy csütörtökig szakadatlanul zuhogott a zimankós zápor. A marha, meg a juhkiállításra méltán büszkék lehetünk. Az a három rengeteg istálló, melyeket még állásokkal is ugyancsak meg kellett toldani, az állattenyésztés terén páratlan eredménye­ket mutat fel. A gazdasági hizlalás productumai vetélkednek a szesz- termelőkéivel s bajos köztük a választás. Amazoknál a hús hason­líthatatlanul jobb minőségű, emezeknél a tömeg imponál. Ökröket keresünk s elefántokat találunk. Nem csak a gazdák, a hölgyek is erősen látogatják e kiál­lítást. A „roast beef“ izét előre érezve, bensőséggel szavalja mel­lettem egy horgas orrú Hebron rózsája: „A fine exhibition, very fine indeed!“ Jól ismerem myladyt, a férje szalámit gyárt a Király-útczában, találkoztam vele már a minap a baromfi-kiállításon, ott a lúdmájakért rajon­gott. Ez csak műkedvelő, de másik oldalamon már két enthusi- asta sóhajtozik. Húsz kr aj ez árosok, az istenadták, napi- dijas mind a kettő, ha jól tudom, a központi leszámoló hivatalban. A ruhájok kopott, a csizmájok sarka félre törött, de sóvár ar- ezukon ott ül a szakismeret kétségbevonhatatlan kinyomata. „Te, szól az egyik, teljesen érteni tudom, hogy az Egyipto­miak Apis-imádók voltak!“ „Én is, válaszol a másik nagyot sóhajtva, de mégis inkább azt sajnálom, hogy nem élünk Klímában.“ „Khinában ? hiszen ottan nagy a szükség.“ „Ha nagy is! Barátom ott még vannak ember-mészár­székek ; ott még remélhetnénk, hogy halálunk előtt minket is igy kihizlalnak.“ Megvetéssel fordultam el tólök. Bizonyosan bújtogatók, mert nem kaptak drágasági pótlékot. Van egy forint húsz kraj- czár napidijok; ebből jól meg lehet élni, csak érteni kell a mód­ját. Dobosnál egy adag borjúszelet csak egy forint s egy pohárka cognac csak 60 kr. 40 krért már egy kis adag túrós csuszát Az „EGER“ tárczája. Hogy rólad írjak? Oh! Ne kívánd, hogy rólad Írjak, S neved hirdesse e papir-lap, A nevet, melyből édes illat Árad s fény, dal: tavasz fakad; Óh, szent e név; szivembe zárva, Hozzá sóhajt szivem fohásza, Miért dobnám ki a világba, Hol a szenthez is sár tapad'? . * Ne vágyj csillogni! — Szűzi lelked, Mely csak dalt áhit, fényt s szerelmet, A ragyogás csilláma mellett A szürke árnyra nem tekint! Von, visz az ár, a tarka élet, Hol vigalom-vágy s ünnepélyek Szilaj, kábító láza ébred — S a leány-sziv hamar meging! * Tudd meg tehát: e léha zajban Sikoltás is, nemcsak kaczaj van, S ha belémerűlsz öntudatlan; Syrén-karok ölelnek át; is adnak, az igaz hogy hidegen, a hala sem sokkal drágább, csak szagos egy kicsit. De ne térjünk most be Doboshoz, maradjunk csak az élő húsnemüek között. A nemzetközi tenyészjuh-kiállitáson az idegen kiállítók is igen nagy számmal vannak képviselve. Európa összes juhfajait a legkiválóbb példányokban láthatjuk. A legjobb alkalom nyílik itt arra, hogy gazdáink a legkitűnőbb húsfajokat szerezzék be. A hazai s a külföldi húsfajok keresztezése a legszebb eredményeket mutatja s ugyancsak serkentő például szolgálhat gazdáinknak. A nemzetközi tenyészjuh-kiállitáson 160 kiállító vesz részt 2084 db. juhval. Ezek közül 835. kos, 1096 anya, 153 ürű és bárány. A juhok 5 csoportba osztályozvák: I. Meri nők 4 alosztálylyal electoral negretti, szövetgyapjas, hazai fésűs, franczia. II. An­gol hú sj uh ok 2 alosztálylyal: rövid — és hosszú gyapjasok. III. Raczkák; IV. Egyéb fajták. V. Keresztezések. Különösen gazdag az angol húsjuhok csoportja, mely hazai kiállí­táson sehol sem volt még ily nagy számú és szép példányokkal bemutatva. Még a walesi herczeg is a kiállítók közt van. Talán legremekebb valamennyi közt az a hannoveri telivér angol husjuh, mely gyapjastól 200 kilogramnál többet nyom. Az egri főkáp­talan is állított ki néhány igen szép magyar tenyészjuh-példányt. A Richthofen Ernő br. brehelshofi (porosz-sziléziai) uradal­mából való Rambouillet kosok is gyönyörűek. A legszebb köz­tük egy éves s az ára 250 ft. Nem kevésbbé szépek a Weinrich- féle dobrenitzi uradalomból való Shropshiredown telivér tenyész juhok, melyek rendkívül alkalmasak a hizlalásra, a húsuk igen jó, testük nagy, és elég gyapjasok. A kinőtt kosok rendes súlya 80 — 100 kiló; az anyajuhoké 60—70. E judoknál igen nagy az átörökitő-képesség s azért igen alkalmasok merinókkal és hazai juhokkal való keresztezésre. A kosok ára 60—100 frt közt váltakozik. Nagy és méltó feltűnést keltett még e kiállításon a Schaum- burg-Lippe herczeg tulajdonát képező és Verőczén tenyésztett tiszta vérű gyapjas, merinó törzsnyáj. 1814-ben György Vilmos herczeg 2 db. kost és 30 db. anyajuhot hozott be Németországba, melyeket Spanyolországban Infantado herczeg vándor-nyájaiból vásárolt, és egyik kisebb uradalmában Bückeburg mellett helye­zett el. Innét később Mecklenburg-Schwerinbe tették át. A 20-as években már kos eladással foglalkoztak. E nyájban kö­zepes legelők, de kellő istállóztatásnál a kosok nyirási súlya — 70—80 kilo test súly mellett— zsírban nyirva 8—10 kilóra emel­kedett, az anyáknál pedig 45—50 kiló test súly mellett, — 5— 7 kilóra ment. 1853-ban Wilhelmsdorfban s 1858-ban Nahotiban tíóknyájat alapítottak. Slavoniába, a verőczei uradalomba 1882. tavaszán helyezték át a brandenburgi gazdaság juhállományát, hol e tenyészjuhokból a legjobb minőségűek kerülnek eladásra. S az a világ, mely ünnepelve Szőtte be neved dalba, versbe, Ha elbuktál — bizva s elesve, — Az első követ dobja rád! * Óh! Maradj te elrejtve távol E tarka lét üres zajától, Hol füst lesz mindaz, ami lángol, És bűnös minden gondolat; És ne kívánd, hogy rólad Írjak, Neved hirdesse e papirlap, A nevet, melyből fény, dal illat Árad s rózsás tavasz fakad! * * * D’ Avray. Egy érdekes mennyiségtani feladat. A közelebbi napokban az egri törzskaszinó néhány tagja közt élénk eszmecsere folyt egy érdekes mathemat.ikai probléma fölött, melynek részletesen kevésbbé ismeretes meséje a következő: Shehram indiai fejedelem búskomorságban szenvedett. Szórakoztatására mindent megkisérlettek, de sükeretlenül. Végre Sessa Ebn Daher bramin egy játékot talált föl, mely a szen­vedő királynak teljes szórakozást s üdülést szerzett. E játék, — mint tudva van, — a sakkjáték. A játék annyira megnyerte a fejedelem tetszését, hogy fel­találójának azt mondá: kérjen jutalmul, amit akar. — Sessa

Next

/
Oldalképek
Tartalom