Eger - hetilap, 1885
1885-05-19 / 21. szám
176 évben megérik az ország legészakibb pontjain is, s az örök hó fedte Grőnlanddal egy vonalban fekvő pontokon rengeteg erdőkre és szántóföldekre találunk. Svédország e kedvező helyzetét részben annak köszönheti, hogy egy nagy tenger keleti partján terül el, részben és leginkább pedig a Golf folyamnak, mely rendkívül nagy mennyiségű langyos vizet áraszt Skandinávia martjaira. Északon, és a délvidék keleti részében a lég szárazabb, a csapadék kevesebb, a nyár melegebb s a tél hidegebb. A nyári napok hossza is igen különböző az ország más más pontjain, igy például mig Ystadban a leghosszabb nyári nap csak 17 óra 24 perczig tart, addig Umeában 20 óra 43 perez a nap tartama; sőt Svédhon legészakibb pontján nyár derekán hatvan nap és hatvan éjszakán át soha sem áldozik le a nap. Geológiai tekintetben legjelentékenyebbek ott a gránit, gneis és eurit, melyek az ország csaknem minden részében találhatók, s melyek vas, réz, horgany, ólom és ezüstben gazdagok. A silu- ri képződmények is igen kiterjedtek. Csak a déli részeken találhatók trias és jura képződmények, melyek kőszenet zárnak magukba. Krétaformatio csak a legdélibb pontokon található. Svédország negyed kori alakulása rendesen jeges (glaciáié) és jég utáni (post glaciale) korszakra oszlik. Ide tartoznak még a tengeri agyag és édes vizi lerakodások. Már a múlt században megfigyelték, hogy a kultúrnövények gyorsabban fejlődnek és jobban tenyésznek, ha a vetőmagot a magas északról veszik. Több tudós megfigyelte e tüneményt és pd. Sch übel er Christian iái tanár 20 évi tapasztalat után úgy találta, hogy: ha Skandináviában a gabonát a rónáról lassankint a havasi vidékre szállítják át, akkor meg lehet szoktatni, hogy ott az alacsonyabb közép hömérsék daczára, még gyorsabban fejlődjék ki, mint azelőtt. Ha aztán pár év múltán e vetőmagot a rónára hozzák vissza, ott ez sokkal korábban megérik, mint az, mely mindig csak a rónán maradt. így van ez más vetőmagnál is. A növények, különösen a gyümölcs illatban nyernek, czukor-tartalomban azonban veszítenek, ha északibb vidékre helyezik át őket. Némely növény magva megnagyobbodik és súlyosabb lesz északon, de ha visszaszállítják, ismét visszanyeri előbbi nagyságát. Ugyan ezt tapasztalták több fa és egyéb növény leveleivel is. Északi vidéken érlelt vetőmag nagyobb és erőteljesebb növényt ád, mely a ridegebb időjárásnak is könnyen ellent áll. A mi az éjszaki vetőmag nagyságát illeti, arra nézve Nobbe megjegyzi, hogy a veresherével Európa legkülönbözőbb országaiban tett nemzetközi kísérlet alkalmával a legnagyobb magvú eredményt ugyanazon vetőmag után Svédországban Ultima, Norvégiában Aas szolgáltatta. A svéd vetőmag kitűnő tulajdonságait valószínűleg nagy bűnt követett el, hanem gyermekeskedést éretlen fővel. Ily esetben a halál nem katonai ítélet volna, hanem gyermekgyilkosság! Én meg fogom büntetni őket ! S másnap reggel maga elé hivatott, levétetve lánczunkat. — Az ostobaság, melyet elkövettetek, — rnondá komolyan, — büntetést érdemel. Közlegényekké vagytok degradálva. Benkő megy egy másik századhoz közvitézi szolgálatot teljesíteni. Neki több esze lehetett volna, volt már katona. A másik (s rám mutatott) itt marad irodai szolgálatra, itt tán hamarább megérik. Fellélegzettünk s szivünkből köszöntük meg a büntetést. És attól a percztől fogva úgy néztem öt, mint második atyámat, kinek életemet köszönhetem. De e hő érzületemet nem igen volt alkalmam kifejezni. Csakhamar megvált ő a zászlóaljtól, engemet is másfelé sodort a végzet, mentünk és éltünk hivatásunknak, örvendve a diadaloknak és gyászba borulva, midőn zászlónkat kozák lovak lábai tiporták a porba. Egyszer találkoztam azóta Rapaicscsal, igen régen — s az is milyen szomorú találkozás volt, — 1850 elején egy téli alkonyat felé, Gönyőnél. Minket, nehány száz besorozott honvédtisztet, szuronyok közt kisértek gyalog Bécs felé, hogy ott idegen ezredekbe osz- szanak be közlegényeknek. Ugyanakkor hozták hosszú kocsisorban, lánczon, fegyveres katonák őrizete alatt, az Aradon elitéit ezredeseket, kiket csehországi várakba szállítottak. A gönyöi vendéglőben találkoztunk s ott volt köztük törhetetlen, büszke homlokkal Máriássy János is. Hány besorozott tiszt részben annak a folytonos, ugyan mérsékelt fénynek köszönheti, melynek északon nyáron át csaknem szakadatlanéi ki van téve. Az éjszaki nyáréj rövid volta mellett a meleg-elosztás is egyenletesebb, mert nap nyugta és nap kelte között sem a föld, sem a lég nagyon ki nem hülhet. Azon kívül nagyon egyenletesek a meleg esők és a légkör is nagyon nedves, a talaj pedig a gabna. életére kedvező ásványos részekben gazdag. Emeli még a svéd vetőmag kitűnő voltát és nagy tisztaságát az ottani földbirtokosok fáradságot, áldozatot nem kímélő gondos, utánzásra méltó gazdálkodása is. De a hatóság is ismeri kötelességét. Utóbbi időben a vetőmag természetes előmozdítását tárgyaló folyó iratok is igen buzditólag hatottak. Legjelesebb ezek közül az A r r h e- nius tanár kiállásában megjelent „Den svenske Fröodla- ren och Frösamlaren“. Az utóbbi években a közérdeklődést nagyban felköltötték még a Christians tad (1880), Boros (1881), Sunds vall (1882) és Kalmárban (1883) rendezett vetőmag-kiállítások. Svédországban jelenleg a terület 7.29%-je, azaz 2.964,000 hectár a szántó föld. De az ekevas évröl-évre nagyobb hódításokat tesz, pd. csak 1882. évben is 30,000 hectár szűz földet törtek fel. ' Az 1874-ik év a következő eredményt adta: Búza 1,347,000 hectoliter termett. Rozs 7,863,800 57 7? ‘ Árpa 5.942,800 57 57 Zab 20.029.300 57 57 Bab és borsó 997,700 r 57 Az aratás értéke 1880-ban 259 millió svéd korona ( 171.0 millió 0. ért fit, 1881-ben 209 ,, „ „ ( 138.0 57 55 55 57 1882 „ 269 „ * ( 177.6 55 55 77 5* S * * 1883-ban 234 » ( 154,5 57 55 57 5? 1884-ben 265 „ ( 175,0 57 57 57 77 Az oszágos kiállításon 87 kiállító 401 kiállított tárgygyal van képviselve. Kiállításuk már csak azért is nagyon érdekes, mert minden kiállított, tárgy mellett megtaláljuk a kiállító nevét és lakását, a kiállított mag nevét, a megjegyzést hogy saját, vagy vásárolt termény-e, a talaj minőségét, hogy 1884-ben liectá- ronkint hány hectoliter termett, hogy évenkint mennyi kerül eladás alá, az 1885-évi árat 100 kgmként svéd koronákban, a termény súlyát, 1000 mag absolut súlyát, tisztaságát és kultúr értékét. E nem kiáltó, de annál tanulságosabb kiállítást melegen ajánljuk a látogatók figyelmébe. Erdélyi Béla. futott hódolni, tisztelegni a maga szeretett, bámult ezredeséhez, vigasztalva egymást. Rapaics még fenn ült a kocsin, midőn én hozzá futók s köny- nyes szemmel köszöntém. Szomorúan emelte föl lánczbavert kezét, mondván: — Ilyen karpereczet kaptunk, a miért szerettük és szolgáltuk a hazát! Megragadtam a bilincsbe szorított kezet s azt a fiit tiszteletével és hálájával csókoltam meg. Azóta nem láttam. Csak hallottam, hogy kiszabadulva államfogságából, egy darabig a Tisza mellett gazdálkodott, majd Egerbe vonult, ahol jelenleg Hevesmegyének köztiszteletben álló főpénztárnoka. S tudom róla. hogy a haza szolgálatára jó fiakat nevelt. Rég ösztönöz a hála érzete, hogy elmondjam egyszer nyilvánosan : félig-meddíg én is a fiának tartom magamat — s mindig fiúi hálával és tisztelettel gondolok rá.*) *) „Hát, kedves Dani bácsi ! — kérdem a mi szeretve tisztelt Rapaics bátyánkat egy találkozás alkalmával, — mind igaz az, amit ez a t. Vadnai barátunk irt; vagy bele is „poétázott“ egy kicsitV — ,,Kedves öcsém — viszonzá az öreg ur, szokott csöndes, szerény modorával, — én bizony már régen elfelejtettem ezt a dolgot; csak, mikor olvastam, jutott ismét eszembe. De, — végzé szavait, kezét keblére illesztve, — ha én akkor azt a két gyereket kiexpediáltatom a világból, — azt soha sem feledtem volna el.“ S z e r k.
