Eger - hetilap, 1885
1885-05-05 / 19. szám
157 sok jót tett Eger közönsége érdekében. — Nevezetesen: mindjárt díszes kanonoki székének elfoglalása után állandó kisdedovó helyiségül örök áron megvett a hatvan III. negyedben egy értékes és a czélnak teljesen megfelelő házat, mintegy 7000 forintért, és azt a mondott czélra Egervárosára tulajdonjoggal át is Hibáztatta. Ezen épületben czélszerü berendezéssel leginkább a belvárosi gyermekek 100-on felül a legjobb felügyelet mellett tényleg gondoztatnak. Ugyané helyen egy alkalmas osztály lett kisded gyermekek számára nagyságos és fötisztelendő kanonok úr saját költségén berendezve, melynek jótékonyságát azonban többszörös felszólítás és buzdítás után sem vették a külvárosi szülők igénybe, részint a távolság, részint saját érdeküket képező, de általuk be nem látott előnyök fel nem fogása miatt; igy hát ez alkalmas hely várja jövendő rendeltetési czéljának elérkezését. — Van egy másik hasonló humanisztikus alkotása is a nemeslelkü főúrnak; értem a szürke apáczák zárda-helyiségének szomszédságában 8000 frtot meghaladó értékben megvett s a kórházak kibővítésére szolgáló, most már kiépült értékes házat, mely a legközelebbi kormányi intézkedések folytán, még e hóban 40 szerencsétlen női elmebeteget fog befogadni, s ez által az emberiség legszerencsétlenebb osztályán is segítve lesz. — Végre visszatérek e helyre, hol jelenleg állunk, és csodáljuk ezen díszes épületet, melynek telkét Egerváros képviselőtestülete gyermek-menedékhely használatára az egi'i olvasókör nevére mintegy 400 Q öl területben telekköny- vileg is átadta. — Itt fel kell említenem a gyermek menedékhely jótékonyságát. Bizonyosan tudni fogják a szegényebb sorsú szülők, mily nagy nehézséggel van összekötve helyzetek, midőn az atya kora reggel mezei munkára, az anya pedig napszámra, vagy talán a piaczra rendes árulási helyére kénytelen a háztól távozni; és aprós gyermekeit vagy lakásukba bezárni, vagy idősebb gyermek-testvérük gondozására bízni. Ily alkalommal szokott legtöbbször a gyermek életveszélyes szerencsétlenségnek áldozatul esni; ezt kikerülendő, mily könnyű az anyának reggel a háztól távozásakor gyermekét a menedékházba beadni, végzett dolga után pedig ismét magával haza vinni; s mind ennek költsége naponta alig pár krajczárba kerülvén, a szülők megnyugvását biztositja. — íme félépült tehát a diszes menedékház, melyet a főtiszt, kanonok úr mint legalkalmasabb központot szemelt ki a külvárosi gyermekek számára, hová a vidék minden irányából a hozzáfér- hetés legkönnyebben esik. — Hozzájárultak ezen ház kiépítéséhez tehetségük szerint egyes jólelkü szülők és emberbarátok is, kiknek ezennel őszinte köszönetét mondok. Azonban az oroszlán- rész az áldozathozatalnál ismét nagyságos és főtiszt. Györgyényi A következők már jobbára mind Mátyás király korából valók, s 1461 — 1469 évek között mozognak. Az alnádor ekkor egy besenyői nemes: Besenyei Mihál volt, ki minden alkalmat fölhasznált, hogy a besenyei birtokban nemzetségét és rokonságát megerősítse, hogy a folyamatban levő perek bevégeztessenek, s a későbbi lehető birtokháborításnak eleje vétessék. 1461. Thepeel-ről van szó. Tepély már p redi untnak mondatik. A Bessenyői, Farmosi és T her p esi nemesek bírják s kik beiktatásukat kérvényezik Palóczi László országbírónál. A vidéken akkor tekintélyes emberek, alkalmasak arra. hogy ilyen alkalommal a király képe (homo regius) lehessenek, a következők voltak: Méra-i György, Halmy Gergel, Besenyői Miklós, Thárkán-i Miklós, Dormánházai László. Az egri káptalan, káptalani bizonyságnak Lukács papot küldötte ki, aki a várbeli székesegyház Mária Magdolna oltárának volt igazgatója. Thepeelnek birtokos szomszédai akkoron a következők voltak : Dormánháza-i István és Gergel; a fölnémet hi pálosok (in Claustro beate Marie Magdalene supra Fölnemeth habito). A fölnémeti pálosoknak „Botond“ nevű birtoka hol lehetett, nincsen előttem tudva. Dormánházi Sáfár István is birtok-szomszédos volt Tepélylyel. A beiktatás ellenmondás nélkül esett meg. 1466. A székesegyház sz. Mihál kápolnájának igazgatója ez idő tájban András éneklő kanonok volt. ügy látszik, a Hanyi családból származott ; mert bírta Hanyit, mely azóta pusztává siilyedt jó régen. Besenyői Mihál alnádor és atyjafia Miklós rávették a kanonokot, hogy újítanák föl a Besenyő és Hanyi közti határokat. Ezt barátságosan meg is cselekszik, és megállapodásukról az egri káptalanban vallomást tevén, arról írást is vesznek. Sajnos azonban, hogy ezen irás egészben ma már hasznaIgnácz kanonok urat illeti, ki nem csüggedve, azon fáradozott, hogy az egyeseket szinte filléreik hozzájárulásával e nemes törekvésének részesévé tegye ; de miután mindez csak csekély eredményt mutatott fel, a teljes kiépítést s körülkeritkezést saját költségén fejeztette be, melyet ezennel a közhasználatnak által is adunk, a felügyeletre a róm. kath. hitfelekezet képviseletében nagys. Ludányi Antal egri plébános-kanonok urat kérvén fel. Azt hiszem, hogy mindezekből megértik a tiszt, szülék, mily fontos és hasznos rájok nézve ezen nemes intézmény, és meg fogják ragadni az alkalmat, hogy gyermekeiket mielőbb ezen menedékhelyre tömegesen az illető gondozónő felügyelete alá adják.“ A lelkesen fogadott felolvasás után a ház fülszentelése következett, melyet az intézet jóltevője, Györgyényi Ignácz kanonok ő nsga, egyházi ornátusban, személyesen teljesített. Ennek végeztével Ludányi A. apát-plebános őnsga rövid, meleg szavakban mondott köszönetét Györgyényi I. kanonok őns- gának a város polgársága iránt tanúsított emez újabb nagylelkű jótéteményéért; majd az udvaron kört képező s ünnepi ruhákba öltözött pórleánykák sorából egy kis, alig 7 — 8 éves leányka lépett elő, s bátran elmondott versekben üdvözlé a menedékház nemes jóltevőjét; — mire Györgyényi I. kanonok őnsga állt föl, s a néphez fordulva, egyszerű, népies, de mélyen megindító szavakban tolmácsolta a hallgatóságnak az intézet nemes czélját, annak nagy korderejét, s azt a szülék figyelmébe ajánlva, végül az intézetre, s a lakosságra az Isten áldását kérte. Az ünnep részletei, s a tartott beszédek közben az egri dalkör még néhány dal eléneklésével emelte az ünnep magasztosságát, melynek befejezése után a jelenvoltak egyes csoportjai pár helyütt kedélyes lakomára gyűltek össze, poharat ürítve az intézet fölvirágzására, s létrehozóinak, különösen a menedékház bőkezű protektora Györgyényi I. őnsga hosszú, boldog életére. A lakásokról. Dr. Axmann Bélától. (Folytatás.) De ezek még mindig fölségesek voltak a későbbi, — az ez idő után következő népvándorlások vadjairól nem is beszélve, — a középkor építkezéséhez képest, mely a védelmen kívül egyébre gondot nem fordított. — Körülvette a városokat izmos és magas bástyákkal; — de csatornáit födetleniil hagyta. Minden ház mögött volt egy árok, melybe belenyilt a ház kiürítő csatornája. — Ezek ismét szomszéd-árkokkal valának összeköttetésben. Ez állavehetetlen; mivel nedvesség jutván hozzá, vizfoltos, sőt egy részében el is van pusztítva teljesen. Azonban bár csak részben, nem szűnt meg ezen okmány tanulságos lenni. Szerinte a Puszta Szikszó felé eső oldalon (ad possessionem: pustasyxo) Hanyi határa vizenyős volt nagy területen. Emlittetik az Erdőtelek és Besenyő közti út; ettől különbözött a Hanyiból Dormánházára vezető, mely a határ szélén volt. 1467-ből több okmány van. Nem csoda, ezen évben guthi Országh Mihál nádor-ispán megfordult Heves megyében, mely kedvező alkalmat Bessenyei Mihál alnádor birtokviszonyainak tisztázására mindenképen fölhasználta. Ezen év tavaszán (Datum Bude feria secunda proxima post Dominicam Oculi) adomány-levelet adat magának a nagy Mátyás királylyal a maga és Farmosiak részére. Az egri káptalan a beiktatást sz. György nap előtt ejtette meg. Királyi emberül Bessenyei Gergel, Tárcsái László és János, Mérai Gergel, Tenki János, Erdőtelki Zsigmond, Halmai György, Hodasi Zsigm. voltak kijelölve a királyi iratban ; ténylegesen Tárcsái László állt be a király képének. A nemes egri káptalan küldötte pedig István áldozó pap volt, a Kr. szentséges testéről nevezett oltár igazgatója. A szomszédbirtokosok közöl egészen mások vannak jelen, mintha nem is azon Tepélyről lenne szó, amelynek beiktatásáról főnnebb volt szó már. Jelen voltak ugyanis: Besenyei György, Dormánházai László, Bői (Bew-i) László és János. Hédervári egri püspököt a hídvégi (de Hydweg) tisztje képviselte. A beiktatás ellenmondás nélkül esett meg. Besenyei Mihál alnádor azonban vagy magához váltotta a Farmosiak részét is, vagy megosztozott velők; elég az hozzá, hogy Tepély tekintetében uj beiktatás megejtését eszközöltette. *
