Eger - hetilap, 1885
1885-04-14 / 16. szám
133 Amint mondók, eddig a fa-épületek voltak, jól-rosszúl összetákolva, az egyedüli menedékhelyek. Hogy mikor, és hol használtak az emberek más, erősebb, áthatlanabb anyagokat az építkezésre ? — az nem bizonyos. Történelmi adatok szerint annyi tény, hogy a Nilusvölgy lakói már Kr. e. sok századdal kőházakban laktak; még pedig minőkben ?! Egy-egy' ház legfölebb egy emeletnyi magasságú volt, s egy családnak szolgált csupán lakásul, homlokzatával a Nílus partjai, ez örök tavaszszal biró bájos paradicsom felé fordulva, engedte birtokosait az olympi látványokban gyönyörködni. Ezen épületek már kőből vaiának. lapos tetővel, mely esetleg sétahelylyé vagy kertté volt átalakítva körülbelül azon formákra, minők a keleti nagyobb városokban ma is divatosak. Beosztásuk szintén igen czélszerű volt; alul voltak a konyha,- cselédlakás, éléstár, fürdőszoba, s a vizbehűtő hely; az emeleten a tulajdonos lakása — mely többnyire 3—-4 szobából állt, szőnyegfüggönyök által elválasztva egymástól; a szélsők mindkét oldalon hálószobákéi használtattak, a középső legnagyobb pedig nappali tartózkodásra. E pontig gyönyörűk, és valóban utánzásra méltók az egyiptomiak lakásai. — De csak eddig; mert óriási árnyoldala e lakásoknak az elhasznált anyagok eltávolítására szolgáló helyiségek primitiv szerkezete, állván ezek ugyanis a ház valamely sarkában elhelyezett, teljesen fedetlen csatornákból, melyek a ház előtt szabad kiömlést engedtek a Nílusba. Hogy e nyitott- csatornák, főleg a tropikus éghajlat alatt, nem épen kellemes, s az egészségre kevésbbé kedvező részei lehettek az egyiptomi hajlékoknak : könnyen elképzelhető. A laképités eme haladása már nagy fokú civilisatio kifolyása volt, mely, fájdalom, e völgy lakóival együtt kihalt; s csak halvány képét találjuk sokkal később a Vezúv által eltemetett Pompejiben, s még halványabbakat Rómában s egyéb városokban. (Folyta tjük.) Egyleti élet. Az egri szőllőszeti s borászati egylet igazgatósága, dr. Vavrik Béla elnöklete alatt, f. hó 1-én ülést tartott. Jelenvoltak : Bucher Gusztáv, Eötvös József, dr. Fekete Károly. Fülöp József, dr. Pácz Ferenez, Polereezky Gyula, Polereczky József, Szederkényi Nándor, Öttömösy János, Völgyi Lajos. A jegyzőkönyvet Eötvös József ig. tag vezette. Dr. Vavrik B. elnök azon jelentését, hogy a f. é. mart. léén tartott ülésben jelzett 2000 db. philloxera-mentes Riparia-Sau- vage-féle amerikai gyökeres szőllővessző megérkezett, s az érte kiutalványozott 80 frtnyi összeg kifizettetett, mely azonban az illető helyről vett személyes értesítés szerint a m. kormány által három régi földhányás van, és mellettük két új. Ezeknek egyike Besenyőé, a másik a Kalin-íiaké. A határ innét napkeletnek fordúl és bizonyos tavat kerűl-meg. Itt a kettős határ ugyanazon birtokosokat választja el, és innét tovább haladván, bizonyos úton megyen keresztül, mely „Mák útjának“ neveztetik. Innét délre fordúl és a las kői (lakső) és a mák-i földeket érinti, ahol három határ van (egyik földhányás a Laksóé, a második Máké és a harmadik Bessenyőé.) Innét napnyugat felé fordúl, hol Ladány, Mák és a Cser v. Csör-i (Cheur) földekkel határos. Es innét északnak véve az útját, a Jázun és Kalyn (Kolyn) fiai földétől választódik el a Tekma földje“ * *). Említettem, hogy Bessenyő nem állott magában, vagyis hogy volt több Bessenyő is. 1291-ből származott egy okmány lett fölmutatva Hevesmegyének 1370-ben László apolyiai herczeg és nádorispánnak elnöklete alatt a v e r p e 1 é t h i síkon tartott nádori gyűlésén. A fölmutatás czélja annak hitelesítése és átíratása volt. Az átiratás és a hiteles alakban való kiadás megtörtént, s igy az eredeti okmánynak megsemmisűltével sem veszett el azon történeti adat, hogy: volt több Bessenyő is, s valószínűleg a mai Dormánd is ezt a nevet viselte hajdanta. Én legalább Dormándnak sejtem azon „Buger-Besse- nyőt“, amelyről itt szó van. Beszéljen azonban maga a másolatos okirat! Gergely, a kácsi monostor apátura, Geszti Ivánka-fi *) Hazai Oklevéltár. 83. 1. Eredetije az orsz. ltár kincstári osztályában. „Egri Pálosok“ l’l. Nem tudom, ezen Mák nem Márk-e ?, miután Márktelek vagy Márkegykáza Párkány és Laksó közelében fordul elő, és úgy látszik, egészen 1480-ig népes volt. Ladányról hallgatnak a krónikák. az egyletnek vissza fog téríttetni, — az igazgatóság örvendetes tudomásul vette. Elnök előterjeszti, hogy a kecskeméti állami szőllőtelepről az egylet részére megrendelt 1000 db. carbenette, 600 db. burgundi, és ezer db. kék-kadarka vesszőfajok már útban vannak, melyekért 26 fit. 06 kr. vételár, s azonkívül a szállítási dij leszen fizetendő. Továbbá: hogy Miklós Gyula orsz. borászati kormánybiztos, távirat utján meghagyta Maurer kassai szőllőszeti tanárnak, miszerint husvét után, a fönebb jelzett, s Egerbe részint még érkezendő szőllóvesszök elültetésénél jelen legyen. — A szőllővesszők elültetésére szükséges terület felszántása, körül- árkolása, s bekerítése tárgyában elnök jelenti, hogy érintkezésbe tette magát az egri kir. ügyészséggel, mely késznek nyilatkozott a jelzett munkálatok teljesítésére a rabokat átengedni, a felügyelő börtönőröknek, s a munkásoknak fizetendő 30 kr. napidij mellett. — Elnök kedvező előterjesztéseit az igazgatóság örömmel vette tudomásul; s miután az imént elősorolt munkálatokhoz szükséges szerszámok kölcsönvételét nehézségekbe ütközőnek találta: elnököt a szükséges szerszámok, nevezetesen: 6 db. ásó, 8 db. laposkapa, 6 db. kosár, 2 db. gereblye, 2 db. reszelő, valamint Maurer tanártól 2 db. metszőkés megvétéle, — úgy a napszámok kifizetése iránt való intézkedéssel megbízta. Az orsz. kiállításra felküldendő kóstoló borokra nézve hatá- roztatott, hogy azok f. apr. hó 20-ig Öttömösy János igazg. taghoz okvetlenül elküldessenek. Azon körülménynél fogva, hogy a philloxera-vészes Felső- Tárkány lakosai, a szigorú tilalom ellenére is dolgoznak az egri szőllőhegyeken: Eger város hatósága felkéretni határoztatott, miszerint a nmeit, minisztérium által is elrendelt zárlat szigorú megtartása végett a korábbi rendelet, értelmében ismét erélyesen intézkedni szíveskedjék, hogy a veszély, mely legközelébb az egri szőllőbirtokosokat fenyegeti, lehetőleg elhárittassék; szóval: hogy az idézett határozatnak teljes érvény szereztessék. — Amennyiben pedig Eger város mezei rendőrkapitányi hivatala újabb időben az uj iparhatósági teendőkkel is megbizatott, holott e hivatalt a mezei rendőri ügyek is teljesen igénybe veszik, miknek tehát ily felhalmozott teendőkkel szemben aligha képes megfelelni : az igazgatóság felkérendőnek határozza Eger város képviselő testületét, hogy a megyei rendőrkapitányt az iparhatósági ügyek vezetésétől teljesen mentse föl. Az orsz. kiállítás csoportjai és kitüntetései. Az országos kiállítás minden izében e hó 8 íkán vette kezdetét az általános installáczió, t. i. a kiállított tárgyaknak csoportok szerint való beosztása és rendeltetésük helyére felállítása. László, a kácsi monostornak védnöke az Örs nemzetségből, Sza- lontai Mihál ispán. Öregebb és ifjabb Miklós comes, Váraljai István nemes, Miklós comes, e néven a harmadik; Márk ur, Csepán-fi János ur, Jákó ur, Imre és daróczi Ti bold ur, minyájan Örs nemzetségbeliek és a kácsi monostor védnökei, az emlitett Monostornak bizonyos Buger-Bessenyő nevezetű földjét, mely Buda- (Kisbuda) Abony-, Szikszó- és Tárkány- nyal határos, a monostornak fölöttébb való szükséglete következtében Ö. meghatározott régi (és hozzátehetjük: érdekes határaival) eladták és elárusították a Do r mán d-fiaknak: Elemérnek és Péternek, nem különben atyjokfiának, Jákónak, ezek maradékának és azok ivadékának stb. húsz ezüst márkáért örök birtokul. Ezen eladáshoz az egri káptalan előtt beleegyezését nyilvánította András egri püspök. Hanyi (de Hon) Gergel, és a Miklós fia Jasó, Bessenyei úgynevezett Csuka Lőrincz fia Péter a maga s Demeter fia nevében, Bessenyői Benedek; B esse n y ő i István fiai: Ivacsun és Miklós, úgy a maguk miként a többi szomszédos atyafiak nevében, mint határos szomszédok **). A Bessenyei nemeseket látjuk azonfelül majd mint a megye embereit Hevesben, majd mint a király embereit a megyében és annak szomszédságában hivatalos megbízatásban eljárni. 2) Egyébként azonban Bessenyő múltja csak oly talány vala még a múltakban ismerősök előtt is, mint a Szihalom-Budáé, melyről az egyházmegyei névkönyvben több mint húsz éve hogy olb Propter nimiam inopiam dieti Monesterii. **) Kiadatlan. Egri főkáptalanbeli országos levéltár CCj.-könyv 102. szám, mely fölvétel 1714-ben Sághi Mihál és Ferenez, nem különben Vratarics János és Polgár Boldizsár kórtéré történt. 2) L. az alább említendő okiratokat. *
