Eger - hetilap, 1885

1885-03-10 / 11. szám

92 — A törvények és rendeletek hivatalos kiadásai, — am. kir. belügyin, rendelete értelmében, — Bpesten ifj. Nágel Ottó főbizományosnál, megyénk területén pedig Szolcsányi Gyula egri könyvkereskedőnél kaphatók. — Palócz-háború. — Nemcsak népnevelési, de hazafiui szem­pontból is méltó aggodalomra, s figyelemre szolgáltat okot ama szomorú jelenség, hogy népünk évről-évre satnyái, s az a nemzet, melyről a küllő nagy büszkén azt énekelte, hogy a z isten is huszárnak teremtette, ma már annyira elfajult s elsilányodott, hogy nem huszárnak, de közösügyes baká­nak is csak minden 15 —20-ika válik be. Szomorú tanúbizonysá­got teszen erről a most folyó ujjonczozás, hol péld. Eger váro­sából, melyről elmondhatni, hogy népe aránylag jólétben él, 294 eléállitott hadköteles közöl csak 35, tehát csupán minden 8-ik vált be katonának. — Még silányabb arányokat tüntet föl a Mát raj ár ás, melynek elkényszeredett, gyatra palócz suhanczai közöl körülbelül csak minden 18-ik találtatott bakancs-viselésre alkalmatosnak. — De azért, ha a csapszékben egy kis bort, vagy pálinkát szagol, nincs vitézebb népe a föld kerekségének, mint a — palócz atyafi! — F. hó 5-én, Müller Dávidnak a baktai utón fekvő korcsmájában, Kun János, Lipos Mihály, Gulyás János. Orosz János, Kun Mihály, Varga István, Kun Abrahám mindszen­ti. és Kovács Albert (Verbőcz) dorogházi illetőségű, ujjonczozás- ra behozott palócz legények közt véres verekedés fejlődött ki, minek folytán Kovács Albert fején, bottal és késsel, több helyütt súlyos sebeket kapott. A verekedők. — Kun János kivételével, ki a csata után elillant, — elfogattak, s a fenyitő bíróságnak átszol­gáltattak ; a sebesült Kovács Albert pedig a kórházba szállitta- tott. Hir szerint, más palócz községi vitézek, az ujjonczozásról hazatérőben, ittasultau, a velők szembejövő legényekkel, az „Eger- látó“ fölött, szintén véres csetepatéba keveredtek, s egymást jól helybenhagyták. A részletek még nem ismeretesek. — Rendőri hírek. — Elek Bernát, egri ill. 16 —17 éves, javíthatatlan rósz magaviseletű kapás suhancz, f. hó 3-án estve, atyjának, id. Elek Jánosnak kisvölgyi pinczéjét feltörte, s onnét a sertéshús-vágók piaczi irodájának kulcsát, melyet atyja, a pin- czehelyiségben őrzött, ellopván, azzal az iroda pénztárát felnyi­totta, s abból 21 irtot elorzott. A tolvaj fiút, ki gaztettét azzal is tetézte, hogy testvére szűrét, azon ürügy alatt, hogy abban templomba megy, kicsalva, azt Gajdacsik Imre korcsmájában 8 írtig beitta, — az elkeseredett atya maga szolgáltatta a rendőr­ség kezébe. A féktelen tolvaj most a fenyitő bíróság börtönében várja gazságainak méltó megtorlását. — Bajzát Péter né, Erdélyi Borcsa, felső-tárkányi ill. asszony, virág-árulás örve alatt az ó-kaszinó emeletére ment, s onnét egy lámpanyiró ollót elor­zott; de tetten éretvén, elfogatott, s a fenyitő bíróság kezeibe szolgáltatott. — F. hó 8-án viradóra, az izr. hitközség iro­dáját ismeretlen tolvaj feltörte, s onnét tetemesebb pénzössze­grőf Harzburg Otto Károly múltjába, garantiát keresve a szere­tett lény boldogságára. Senki sem ismeri azt! — magát a grófot is csak alig egy- kettő, s ezek is csak látásból, Angéla termeiből. 0 magát egy ős, de elszegényedett német gróf-család utolsó sarjának mondja, ki midőn tőle a balsors az ősi fény utolsó dísz- rongyait is elrabló, katonai pályára lépett, s most küzdelmeinek csekély béréből tengeti életét. Ily egyszerű történet, oly buskomoly arczczal elmondva, azon méla mosoly kíséretében, csak egy kipróbált rendőrügynök előtt költhetne gyanút, ki megszokta már kétkedni saját kabátja galléréban is. Angela szive nem rendőr, és ez a szív szeret. Eléggé gazdagnak tartja magát arra, hogy kedvesének ko­pott grófi koronáját újból megaranyozza, s a grófot teljesen mél­tónak arra, hogy vele dicssugarait megoszsza. Minden zaj, pompa nélkül történik ugyan a menyegző, még­is egész előkelő London siet kifejezni szerencsekivánatát. Fé­nyes fogatok élén halad az új pár kocsija, ,pazarul felékitett uj lakására. Vidám zaj tölti meg a ragyogó termeket, midőn egy senki­től sem várt vendég megérkezte temetői csenddé változtatja azt. E váratlan vendég egy rendőr, ki feszesen közéig a boldog férjhez s vállát minden teketória nélkül megérinti: — Brawn Péter, a törvény nevében! get emelt el. Bendőrségünk a tettest erélyesen nyomozza. — Molnár Rózái, bogácsi ill. cseléd, Pogonyi Imréné Rigó Mária házából, hol szolgált, a háziak távullétében egy selyem fejkendőt, 3 gyermek-inget, egy felöltőt, női mellényt, és esernyőt elorozva, megszökött. A rendőrség nyomozza. — Városunkból a múlt héten kiu taníttattak: Strausz János lembergi, Spuller Ber­talan margittai. Kiszely Sándor nagyürüdi, Berecz Pál bocsi, Bachleda András valykovai, és Bitanszky Ferencz oderbergi ill. csavargó mesterlegények. — Kegyetlen anya. Simon Erz se, verpeléti hajadon cse­léd, f. hó 1-én, eg}'ik rokonánál, titokban, gyermeket szült, s azt késsel megszurva, az ebeknek dobta. Ejfél után, az ugyanazon udvarban lakó Német András és neje, hazatértökben, a kutyák által még akkor is marczangolt csecsemőt megtalálták, s a hul­lát a községi bíróhoz vitték. A borzasztó anyát a csendőrség azonnal elfogta, s a fenyitő bíróság kezeibe szolgáltatta. — Beküldetett. Mayer Rudolf egri ügyvéd felfüggeszte- tését a m. kir. curia megsemmisítvén, nevezett ügyvédi gyakor­lati jogába visszahelyeztetett. — „Gégény és Murczkó“ keresk. czég mai számunkban kö­zült hirdetését ajánljuk a t. vásárló közönség figyelmébe. A közönség* köréből. *) Harmadik éve már. hogy növendékleánykámat zongorázni Gáspárdy Malvin k. a. oki. tanárnő tanítja. Pokorny Já­nos ur, az egri dalkör karmestere, ki e téren széles körben is­mert kitűnő szakember, hozzám való barátságból, leánykám taní­tását kezdettől fogva folyton gondos figyelemmel kiséri, s Gás­pár dy Malvin k. a.-nak úgy alapos tanítási módjáról, s helyes iskolájáról, valamint a haladás sükerét biztositó tapintatos rend­szeréről is mindenkor a legnagyobb elismeréssel, s dicsérettel nyilatkozik. De én még ezzel sem elégedvén meg, a m. é. jun. havában, tehát a Gáspárdy Malvin k. a. tanításának második évében, leánykámat Bpestre vive. ott az orsz. zenede tanárai előtt, vele zongora-vizsgát tétettem, még pedig oly meglepő sükér­rel, hogy Meg very Károly zenedei tanár, valamint Kar kies Istv. ének- és zenetanár összhangzó nyilatkozatai szerint a leány­káméhoz hasonló eredményt csupán a zenede III. oszt.-beli j e- lesebb növendékei képesek fölmutatni; mely szép süker fölötti elismerésének a nevezett tanárok egyike, Gáspárdy Malvin k. a-hoz intézett, dicsérő soraiban élénk kifejezést is adott, egy­*) K rov.it a t. közönség érdekeit ill -tő közlemények számára van nyitva, melyek tartalmáért a beküldő felelős. Szerk. —- Mi az uram? kérdi Angela csodálkozva — ön vég­telenül téved ! Ez ur itt férjem, gróf Harzburg Ottó Károly. — Ez itt Brawn Péter zsebmetsző, tolvaj, szökött fegyencz, kit hónapok óta keresünk. — Ottó, Ottó! — sikolt Angela — parancsold ez embernek, hogy távozzék! — Távozni fog. — felel búskomoly arczán néma mosolylyal a félj — de én is távozom vele. mert egyik nevem csakugyan Brawn Péter . . . menjünk gentleman ! Angela eszméletlenül borul a mellette álló, halott-halvány Zucchi karjaiba. .... így bosszulta meg magát a visszautasított nagy­lelkű ifjú. Keresett egy becsületes arczu gazembert, felöltöztető, beta- nitá, rejtegető az igazság szemei elöl, — hogy kellő perezbeni elfogatásával súlyos csapást mérhessen a szívtelenre! E nagyratörö ifjú gyönyörű arczát örökre eltorzitá ugyan Zucchi fegyvere, de se a törvény utján semmisnek nyilvánított házasság (névleges férjének azonban évpénzt kelle fizetnie élte végéig!) sem az, hogy Zucchi nőül véve, teljes leikéből iparko­dott őt boldogítani, — nem forraszthaták be szive sebét. Oh, azok a gyönyörű szelíd arezok, melyeket a művésznő ecsete alkotott, s melyeken a kritika szerint „kimondhatlan báj ömlik el,“ mélyen hallgatnak a keserű fájdalomról, mit Kaufmann Angélával együtt temetett el a sir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom