Eger - hetilap, 1885
1885-01-01 / 1. szám
2 élelmi czikkek mindennapi vagy bizonyos időben való elárusitását megengedni jónak találja, — a helypénz szedése is mindazon napokon indokolt; részben pedig azért, mert a helypénznek czélja, hogy a vásártér jókarban és tisztán tartathassák, részben pedig azért, mert, ha a vásári napokon helypénz szedetnék, más napokon pedig a czikkek elárusitása helypézmentesen eszközöltetnék, minden elárusító a helypéuzmentes napokon iparkodnék a piaczra jutni, mi által a vásári helypénzre vonatkozó jog teljesen kijátszatnék. Ebből kifolyólag kimondatott, hogy, — a hányszor a köz- igazgatási hatóság a hetivásáron kívüli piaczi eladást megengedni jónak látja, mindannyiszor a helypéuz rendszeres szedését is következetesen meg kell engednie. Magától értetik, hogy a hetivásáron kívül, a helypénzszedés ily esetben azt illeti, a ki szabadalom vagy szerződés alapján a hetivásáron helypénzszedésre van jogosítva, t. i. csak a vásártulajdonost vagy annak bérlőjét. politikai heti szemle. Az afrikai értekezlet tanácskozásainak elhalasztását a fölmerült aprólékos nehézségeken kívül valószínűleg annak is lehet tulajdonítani, hogy előbb az Afrikai társasággal való egyezmények létrejövetelét akarják bevárni s csak ezután ismernék el a Kongo-melléki szabad-államot. Mint Berlinből jelentik, Ausztria- Magyarország képviselője szerdán irta alá az egyezményt a társaság képviselőjével; a társaságot és a jövendőbeli „barátságos lobogóju“ szabad-államot elismeri. Az egyezmény úgy van fogalmazva, mint az, melyet Németország kötött a társasággal, s szól a konzuli bíráskodásról is. Az ausztriáliai angol gyarmatok közül Tasmania és Queensland elfogadták Victoria kormányelnökének ama javaslatát, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz a német védnökségnek a Csendes oczeánra való kiterjesztése ellen. Uj-Dél-Wales és Dél-Ausztrália kijelentették, hogy ez idő szerint nem csatlakoznak a tiltakozáshoz. Victoria kormányelnöke emlékiratot nyújtott át a kormányzónak, melyben utalás történvén Derby határozott Ígéreteire, me gütközés nyilvánittatik a fölött, hogy — mint látszik — az angol kormány semmi tekintettel sincs a gyarmatok kívánságaira és törekvéseire. Pár is, decz. 27. A szenátus mai ülésében a bevételekről szóló költségvetés több tételét elfogadta. Batbie és Buffet ellenezték az egyházi kongregácziók megadóztatását, mint a mely kárára volna a szegények érdekeinek. A szenátus végül a megadóztatást 167 szavazattal 102 ellenében elvben elfogadta. A megadóztatás módjának tárgyalását délutánra halasztották. Pár is, decz. 27. A szenátus a bevételekről szóló költség- vetést, az egyházi kongregácziók megadóztatására vonatkozó 9. czikk fölött keletkezett vita után 174 szavazattal 34 ellenében egész terjedelmében elfogadta. A jobboldal a szavazásnál elhagyta a termet, kijelentvén, hogy nem szavazhatja meg a költségvetést, mely a szenátus pénzügyi jogait csorbítja. Az afrikai és ausztráliai német foglalások az angol kormányt nagyobb erélyességre serkentik. Mint ugyanis a „Times“-nak Durbanból távirják, a „Goshawk“ ágyunaszád parancsnoka a kormány utasítására a durfordi tengermelléki vidéken kitűzte az angol lobogót, hogy ekként elejét vegye valamely idegen hatalom részéről táplált azon tévedésnek, mintha az említett terület nem volna Nagy-Britannia oltalma alá helyezve. Róma, decz. 24. A pápa Sacconi bibornoknak, a szent collegium dékánjának üdvkivánatira válaszolván, kiemelte az egyház kínos és a pápaság tűrhetetlen helyzetét. Több Ízben kijelenté már, — úgymond — hogy a pápaság helyzete tűrhetetlen és kénytelen konstatálni hogy folyton tűrhetetlenebbé válik. Annyira mentek már, hogy megtámadták a pápának azt a jogát, hogy a keresztény felebaráti szeretetet gyakorolja. Ezután ama túlságos szabadság ellen kelt ki, melyben az eretnekség részesül, a mely Rómában templomait megszaporitotta és az egyház legtiszteletreméltóbb dogmáit sértegeti. Erélyesen követelte a pápaság függetlenségét és tiltakozott a házassági elválás ellen, mely tönkre teszi a családot, veszélyezteti a gyermekek nevelését és az államra nézve a romlás veszedelmes kezdetét jelenti. „Ha úgy tetszik Istennek, — mondá a pápa, — hogy elmúljék tőlünk az újabb megpróbáltatás, hálát fogunk adni érette; félő azonban, hogy mindaddig nem fog szerencsés változás beállani, mig az egyház feje Rómában idegen uralom igáját kénytelen viselni. Isten fia, a ki futás által megmenekült ellenségei dühe elől, egyházát sem fogja elhagyni. Legyenek rajta a katholikusok, hogy e pillanat elérke- zését imádkozás és keresztényi élet által siettessék. Róma, decz. 24. A katholikus hirlapok szerint a pápa beszédének a pápaság helyzetére vonatkozó része szó szerint következőleg hangzik: „Helyzetünk már magában véve is ellenkezik a pápai méltósággal és függetlenséggel; vétkes beavatkozást nyújt a pápa szabadsága ellen a legfőbb hatalom gyakorlásánál és minden alkalommal erőszakolt módon akként nyilvánul, hogy velünk az idegen uralom folyton növekedő súlyát érezteti és a katholikus világot mindinkább meggyőződteti arról, hogy lehetetlen a dolgok állásához illeszkedni és a mellett közönyösnek maradni.“ TÁRCZ A. mt& 1885. ISI^égy üdvöz uj év! — de uj légy valóban, ^rp'Ne csak uj mezben régi, rósz idő — * Boruljon erre számtalan bűnével, Mely eltakarja: sűrű szemfedő ............. • Légy uj, s tanítsd az eszményit szeretni Anyag-imádó, Mammon-os korunk,’ A mely leránt a szellem szép egéből, S gyilok, vagy rablás jelzi bűn-nyomunk.’ Varázsold újjá az embert, a honfit, Ne lepje önzés-szennye müveit, A mely hazánkban már csak vég-vonaglik: Virágozzék a társas-élet itt ............. Az egygyesűlés erőt rejt magában, Mit köz-veszélyben győzelem követ — A Káin-harczok benned szűnjenek meg, S ki szítja lángját dobj reá követ. Legyen győztes az elnyomott igazság, Mit gonosz szívvel üldöz a bitor, Kivel a sors-kegy, mint szél falevéllel * Magasra szállt, s most a jókon tipor ............. Ü res fő és szív nem kormányra termett; Uralmát benned ne találja föl, Az legyen minden ügyben a vezér csak, Ki szívvel, ésszel éltet ad, s nem öl. A jellem, erkölcs, mely kihalni készül Nyerjen uj éltet, s hintsen régi fényt — Ragyogja ez be társas életünket, A magyar nemzet ős nymbuszaként................ I ntézze sorsát imádott hazánknak, S ne férjen hozzá önzés, árulás — Átkos munkája közben vesszen el mind, Ki nemzetének ezzel vermet ás. A szegény benned támaszát találja, Töröld le könyét, kösd be mély sebét, S göröngyös útján, édes nyughelyével Lelje föl benned, biztos kenyerét............. Mu nkája földén a tövis terem csak, Hő verejtéke öntözi tövét; Kitéve a sors minden viharának, Vedd ótalmadba, s ellenük, te védd! Árassz jólétet haldokló hazánkra, Szebb jövőjének légy te záloga, Hű fiát minden ügyében segitsd meg, S égiszed tőle meg ne vond, soha............. S ha mind beváltod életed folyásán Mit a remény, vágy, hajnalodhoz köt: Ezer előd közt, íigy te léssz a legjobb, S örökre áldott, nyolezszáz nyolezvanöt! Kapácsy Dezső. f
