Eger - hetilap, 1884
1884-05-01 / 18. szám
162 pókban láttassanak el, midőn lábbeli iparosoknál leginkább érezhető az üzleti pangás. — A pozsonyi juhvásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, f. évi 10,033. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy Pozsony város területén hetenkint egyszer és pedig mindig csütörtökön juhvásár tarttassék. — A román határzár. A földmivelési miniszter a következő rendelelet bocsátotta ki: Miután a Romániában uralgott marhavész megszűnt és az ország területe a beérkezett hivatalos jelentések szerint teljesen vészmentes, m. évi október hó 7-én 44.940. számú rendeletemnek hatályon kívül helyezése mellett a határforgalomra nézve következő könnyítéseket engedélyezek: !. Romániából származó állati nyerstermények és egyéb ragályfogó tárgyak az 1874: XX. t.-cz. 12. §-ában megállapított eljárás mellett akadálytalanul behozhatok. 2. Behozhatok továbbá juhok és kecskék is, a hivatkozott törvény 11. §-ában meghatározott módon 24 órai veszteglés mellett. 3. A szarvasmarhák behozatala vagy átvitele tekintetében azonban a szoros határzár az 1880. évi XXVI. törvényczikk alapján továbbra is fentartatván, azok föltétlenül visszautasitandók. 4. A fertőtlenitési eljárásra nézve 1882. évi 7814., — rongy és mosatlan gyapjú behozatalánál követendőkre nézve 1882. évi 20,690., 36,370. és 45,686. számú rendeleteimhez tartsa magát. — Budapesti iparvasut. Az az iparvasut, melyet az osztrákmagyar államvasut úgy tervez, hogy Rákos-Palota állomásból kiindulva, Budapest felső részén levő, busznál több nagy ipartelepet a fővonallal közvetlenül összekössön, a létesítéshez közeledik. Az osztrák-magyar államvasut és az illető telektulajdonosok közt most köttetnek a szerződések. Az e vasút építéséhez és üzembe vételéhez szükséges hatósági engedélyt az osztrák-magyar állam- vasút fogja kieszközölni, valamint a szükséges telkeket is ez fogja megszerezni; az ipartelepek tulajdonosai pedig szerzödésszerű- leg megállapitott összegeket fognak fizetni azokért az építésekért, melyek a telep telkén teljesitendők, és pedig az egyik felét az építés kezdetekor, a másik felét a vasút üzembe vételekor. — Az áruknak a palotai állomástól a helyszínre való szállításáért az illető telep távolságához képest fognak a teleptulajdonosok fizetni; minden vasút bizonyos évi minimális jövedelmet biztosit, úgy hogy abban az esetben, ha a megállapitott dijakból ennyi be nem folyna. a hiányzó összeget az illető telep minden év végén kipótolná az osztrák-magyar államvasutnak. A szerződéseket tiz évre kötik; a tiz év leteltével egy évi előzetes felmondás mellett a szerződést mindkét fél felbonthatja. Az osztrák-magyar államvasut e tervét az érdekelt körök mindjárt kezdettől fogva helyeselték, s azon vannak, hogy a terv, mely Budapest ipari fejődésére nagy horderejű, megvalósuljon. E szárnyvasut által több mint fele a budapesti malmoknak, több szeszgyár és finomitó, néhány gépgyár és vasöntöde a fővonallal közvetlenül összeköttetnék. — „Budapester Tagblatt.“ Ezen a czimen, május hó elsejétől egy uj német napilap fog megjelenni a fővárosban. A lapot Gre- csák Károly orsz. képviselő fogja szerkeszteni. A lap politikai munkatársai között Apponyi Albert gróf, Bittó István, Desewffy Aurél gróf, Ernuszt Kelemen, Fenyvesy Ferencz, Frölich Gusztáv, Gaál Jenő (világosi), Grünwald Béla, Hodossy Imre, Horánsz- ky Nándor, Horváth Lajos, Királyi Pál, Kovács Albert, Zay a- dolf, Zselinszky Róbert gróf és Vesztei' Imre szerepelnek. Ez a névsor, mely jóformán kimeríti az országgyűlési mérsékelt ellenzék egész táborkarát, mutatja a leendő német lap pártállását. Megnyílt valahára e párt is a tudat előtt, hogy Magyarországon minden törékvés hiú, amig német újság nem hirdeti igéit ?! (B. liirl.) — A közlekedésügyi tanács. A félhivatalos „Búd. Corr.“ Írja: Miután a magyar államvasutak igazgató-tanácsa föloszlatott, a közlekedésügyi minister elhatározta egy közlekedésügyi tanács alakítását, melynek hatásköre a közlekedésügyi minisztérium ügykörébe eső összes közlekedési ágakra kiterjed. Miután a kormány erre vonatkozó javaslata már megnyerte a legfelsőbb jóváhagyást, a miniszter a legközelébb ki fogja nevezni a közlekedés- ügyi tanács tagjait. A közlekedésügyi tanács véleményt ad mind- amaz ügyekben, melyekben a miniszter akár közérdekből, akár ellenőrködés szempontjából közreműködését kívánná; saját kezdeményezéséből közérdekű javaslatokat tehet. A közlékedésügyi tanács semmiféle adminisztratív hatáskörrel nem bir, javaslataihoz vagy előterjesztéseihez a miniszter kötve nincs. A közlekedésügyi tanács elnöke: a miniszter, alelnöke: az államtitkár. A miniszter a rendes elnöki teendők végzésével mást is megbizhat. A tanács szavazattal bíró tagjai: 1) A miniszter által a közgazdasági vagy közlekedési ügyekkel akár elméletben akár gyakorlatban -foglalkozó egyének köréből megbízott tiz tag; 2) az országos gazdasági egyesület által választott három tag; 3) a budapesti kereskedelmi és iparkamra által választott három tag; 4) az országos erdészeti egyesület által választott két tag. — Mind eme tagságok tartama 2 év. A tanács üléseiben tanácskozó szóval résztvesz- nek 1) A közmunka és a közlekedési minisztérium szakosztály főnökei, az államvasutak igazgatóságainak elnöke vagy helyettese, az állami gépgyár felügyelő bizottságának elnöke és igazgatója, és mindama tisztviselők, a kiket a miniszter esetről-esetre fölvilágositások adása végett kirendel; 2) a pénzügyminisztérium két megbízottja; 3) a kereskedelmi minisztérium két megbízottja; továbbá a közös hadügyminisztériumnak a vasutengedélyezési tárgyalásoknál is részt vevő közege, de kizárólag amaz ügyekre nézve, amelyek katonai szempontból is figyelmet érdemelnek. A miniszter a tanács tagjainak számát szaporíthatja. — A tanács javaslatot fog tehetni, ha vájjon nagyobb hazai városok, gazdasági egyesületek, kereskedelmi és iparkamarák stb. bevonassanak-e, és mily módon a tanácsba, legyenek e kül- vagy levelező tagjai ? — A titkári teendők végzésére külön tisztviselő lesz kinevezve. — A közlekedésügyi tanács negyedévenkint egyszer tart rendes ülést, ezenkívül az elnök a tagokat, amikor szükségesnek tartja rendkívüli ülésre hívhatja össze. A közlekedésügyi tanács, mely ügyrendjét maga fogja megállapítani, föloszolhat szakosztályokra. — A tanács tagjai egvenkint és esetenkint 10 írt jelenléti dijat nyernek, a titkár 600 frt évi fizetést húz. — A vetések állása. Hivatalos jelentések szerint az őszi vetések ott, ahol a késői fagyok és a tartós szárazság kárt nem okoztak, egészben véve kielégítően állanak; mely jelentés egész terjedelmében a tavasziakra is szól. — Az utóbbi fag37ok a felvidéken Nógrád, Liptó, Nyitra és Zemplén megyékben, Dunántúl Fehér, Győr, Somogy, Sopron és Zala megyékben az ősziekben és repczében tetemes károkat okoztak a gyümölcsökben, nevezetesen a baraczkbau, igy Komárommegyében p. o. a baraczkfák 9/i0 része elfagyott. Az erdélyi megyékben az ősziek igen jók, helyenkint kitűnőek. A tavaszi munkálatok többnyire foganatban vannak, helyenkint még nem kezdődtek meg. Rozsda nagyobb mértékben Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben mutatkozik. A hesteni légy Komárommegye csallóközi részében és So- mogymegyében mutatkozik nagyobb mértékben. Egerek Nógrád- megyében tetemes károkat okoztak. Férgek Mosony és Temes megyékben különösen a rozsokban nagy pusztításokat tettek. — Időjárás. A múlt hét 2-ik fele csaknem folytonos esőzés közt telt le. E hét eleje is ilyen volt. — Gabonapiaczunk. A forgalom a beállott esőzések miatt szünetelt. A piaczra mi sem hozatott. Az árak emelkedtek. Tiszta búza 8. 10—9. 20. Rozs és kétszeres 7.50—8.30. Árpa 7.20—7.60 Kukoricza 6. 20—6. 50. Zab 7. 10—7. 70. Fehérbab 9—20. mé- termázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: cs. kir. arany: 5 frt 69 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 60 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: IDr. ZEdss -LSt'V’-á.rL. 162. szám. 1384. Árverési hirdetmény. Alúlirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az egri kir. járásbíróság 5086/82. számú végzése által az egri takarékpénztár felperes javára, Baranyai János és neje Kindlovits Róza egri lakosok alperesek ellen 2600 frt tőke, 'ennek 1877. év novemberhó 21. napjától számítandó 8°/0 kamatai, és eddig összesen 38 frt 80 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 624 írtra becsült 104 akó 1882. évi termésű borból álló ingóságok nyilvános árverés útján eladatnak. Mely árverésnek a 1799/84. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Egerben alperesek lakása illetve pinezében leendő eszközlésére 1884-ik év májushó 8-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881 : LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alúl is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881: LX. t. ez. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Egerben, 1884. évi aprilishó 23. napján. Rajcsányi Ferencz, (123) i* kir. bírósági végrehajtó.
