Eger - hetilap, 1884
1884-12-18 / 51. szám
469 deztek az asztalok, szintén előmozdították a kitűnő jó kedvet. Az első négyest 46 pár tánczolta. A hölgyfűzérből a következőket említem fel: Remenj’ik Józsefné (bálanya), Hellebrom Béláné. Szirmay Szilárdné, dr. Blau Henrikné, Hevesiné. (N. Fügéd), Veisz .Tánosné, (P.-Tenk), Kepes Józsefné, Veisz Dávidné. Meiszter Dá- vidné, Vecsey Miksáné, Mahonka Istvánná, Korbné, Klein Miksáné, Kohutné, Borosiné, Nagy Mihályné. Braun Jozefin. Szabó Janka (Bessenyő), Kellner Lujza (P.-Tenk), Friedman Róza. Váhl Szerén. Váhl Fáni, finer Irma, Blau Bei'ta. Grónay Mariska, Braun Fáni. Mokri Mariska, (Visonta) és Iby Etel kisasszonyok. Az összes bevétel 250 frt. Ezen szép eredményhez felülfizetésekkel járultak : főt. Hausz- ner Károly pleb. úr 10 frt. Strausz Ignácz 1 frt. Förstner József 1 frt. Farkas Vincze 1 frt. Engel Jakab 2 frt. Bodnár István 1 frt. Blau Salamon 1 frt. Spitzer Ignácz 2 frt. Spitzer Vilmos 1 frt. Szirmay Szilárd 2 frt. Petliő László 4 frt. Popovics Lajos 2 frt. Czingell László 1 frt. Molnár János 50 kr. Jabreczky Flórián 1 frt. Korb Antal 1 frt. Morvái Adolf 1 frt. Kellner Bernát (P.- Tenk) 2. Buchhalter Sámuel 2 frt. Vratarics Lajos (Vezekény) 3 frt. Makay Félix 3 frt. Völgyi Gyula 1 frt. Kepes József 1 frt. Kohut Antal 1 frt. Nemesik Kálmán 1 frt. Klein Ignácz (Eger) 2 frt. Fülöp István 1 frt. Básty Ignácz 4 frt. Szabó Ágostonná 2 frt. Remenyik József 2 frt. Remenyik Józsefné 25 frt. Cservény István 4 frt. Hirsch Ignácz 1 frt. Meiszter Simon 1 frt. Braun Gábor 2 frt. Meiszter Dávid 1 frt. Braun Sándor 1 frt. Weisz- man Mór 3 frt. Weisz Lajos 1 frt. dr. Blatt Henrik 2 frt. Nagy (Fügéd) 1 frt, Várkonyi Gyula 1 frt, Borosi István 1 frt. Helleb- ronth Béla 2 frt. Hofer Béla 40 kr. Bauer László, (Eger) 1 frt. Kohlt Adolf, (Eger) 1 frt. Lázár Menyhárt, (Eger) 2 frt. dr. Fii- zessy József 1 frt. politikai heti szemle. A K ongo-konfer en ezi a a legújabb berlini jelentések szerint e hó 20-ikára befejezi munkálatait. A Kongo és Niger hajózására vonatkozólag a megegyezés létrejött, a programul harmadik pontja pedig (a birtokbavétel módozatai) csak néhány ülést fog igénybe venni. A hajózás dolgában a konferencia abban állapodott meg. hogy a nemzetközi ellenőrzés csak a Kongo folyamra fog hatályba léptettetni, ellenben a mi a Nigert illeti, e folyam alsó tájékára Angolország,■ felső tájékára pedig Francziaország vállalja magára azt a kötelezettséget, hogy a szabad hajózást föntartják. Más hatalmak, melyek azon a vidéken területet szereznek, ugyanazt a kötelezettséget vállalják magukra. Ez elhatározás előzménye az. hogy Anglia képviselője kijelentette, hogy Anglia kötelezi magát arra, hogy „a hajózást a Nigeren és mellékfolyóin mindazokon a területeken, melyek souverainetása vagy protektorátusa alá tartoznak, szabadon tartja fenn, az összes nemzetek hajóit az angolokkal egyenlő bánásmódban részesíti s az e hajókon levő árukat semmiféle adóval vagy vámmal meg nem rójja.“ A konferenczia. nehogy eredeti programújának szigorú fenntartása által összeütközésbe jöjjön Angliával s leheletlenné tegye az óhajtott eredmény létesülését, elfogadta az angol ajánlatot. Pár is, decz. 13. A nemzetközi afrikai társasággal a határmegjelölés ügyében megindított tárgyalások akadálytalanul folynak Ferry és a társaság párisi meghatalmazottja közt. E tárgyalások eredménye természetes feltételét képezi annak, hogy Francziaország a társaságot elismerje. Páris. decz. 13. A kamara mai ülésében elfogadta a tengerészeti minisztérium költségvetését, A tárgyalás folyamán a tengerészeti miniszter kijelenté, hogy a tonkingi hadműveletek fényes bizonyítékát adták annak, bogy úgy a hajók felszerelése, mint személyzete teljesen megfelel föladatának. A vértes hajók ellen tett észrevételek megczáfolása után kijelenté azonban a miniszter. hogy ezentúl vérteshajókat nem fognak építeni, hanem a gyorsjáratú czirkáló hajókra és a torpedónaszádokra fogják a fő- sulyt fektetni. Az egyiptomi pénzügyek rendezésére vonatkozó angol javaslatok fölött a hatalmak közt valószínűleg egészen februárig, az angol parliament összeilléséig fognak elhúzódni a tárgyalások. A javaslat legfontosabb pontja a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozik. Különösen a franczia kormánynak ebbeli nézetét várják feszült kíváncsisággal. A javaslatoknak, mint jelentik, kevés kilátásuk van arra, hogy elfogadtatnak. Nevezetesen a porta, mint Konstantinápolyból Írják, egyenesen a szultán fenhatósági jogai ellen irányzott merényletnek tekinti azokat. Az uj angol választási törvény teljes czime: „Törvény az Egyesült királyságok népképviseletére vonatkozó jognak kiterjesztéséről.“ Az uj törvény által, mely 1832 óta a harmadik, választójoggal felruházott újabb választók száma két millióra rúg. mely számból Angliára és Walesre 1.300,000, Skócziára 200,000 és Írországra 400,000 esik; úgy, hogy Nagy-Britanniának 1885. január 1-től kezdve, a midőn a törvény érvényre lép, összesen 5 millió választója lesz. Az uj választók azonban csak 1886-tól kezdve gyakorolhatják jogukat, mert a törvény beczikkelyezése csak az őszön történhetik meg. A német szövetségtanács elé egy törvényjavaslat terjesztetett 10 millió márkányi kölcsön felvétele iránt a hadsereg, hadi tengerészet és a birodalmi vasutak számára. Arról van szó. hogy a hadsereg hadi készletei szaporittassanak. a békeállomány növeltessék és hogy Kelet-Poroszországba csapat-áthelyezések történjenek. A birodalmi gyűlés elé terjesztett költségvetésben 623 millió márka kiadás van előirányozva, ebből 342 millió márkát a hadügyi költségvetés igényel. A rendes bevételek a folyó évhez képest 20 millió márka kevesebbletet mutatnak. Béig rád, decz. 13. Minthogy a török vasúti csatlakozás kérdésében a szerb kormány eddigi lépései eredménytelenek maradtak, a kormány körjegyzéket fog intézni a berlini szerződést aláirt hatalmakhoz, melyben a szóban forgó ügynek, mint a berlini szerződés által biztositott nemzetközi kérdésnek elintézését fogja kérni és a hatalmak közbelépését követelni. Konstantinápoly, decz. 14. Az orosz önkényteseknek és kiszolgált katonáknak a Dardanellákon a külön fermán nélkül való szállításának ügye formailag még nincs elintézve. Az orosz diplomáczia semmiféle nyomást sem gyakorolt a portára, valamint az ügy, melyet orosz részről csupán közigazgatási ügynek tekintenek, soha sem öltött úgynevezett, kérdés-jelleget. Az orosz felfogást némely más diplomácziai körökben nem osztották, s török részről arra utaltak, hogy magára Oroszországra nézve is aggályos prejudiczium alkottatnék, a mennyiben azt, a mi Oroszországnak engedélyeztetnék, más ha talmaktól sem lehetne megvonni. Berlin, decz. 15. A birodalmi gyűlés megszavazta a birodalmi kanczellári hivatal két tisztviselője részére kért fizetési pótlékról szóló és a bizottsághoz utasított tételt. A középpárt is igennel szavazott, A külügyminisztériumban létesítendő második igazgatói állás fölállítására kért tétel tárgyalásánál Bismarck hg. birodalmi kanczellár fölemlítette, hogy 1877-ben a túlságos megerőltetés és elgyüngiilése miatt kénytelen volt állásától fölmente- tését kérni és csak a birodalmi kanczellár helyettesítéséről szóló törvény következtében maradhatott meg hivatalában. Ha megtagadják tőle az eszközöket, hogy helyettesitőit díjazhassa, kénytelen lesz magáról elhárítani minden felelősséget a külügyi politika további vezetésére nézve. Ha én önöket — folyt atá a birodalmi kanczellár — hivatalos esküm alatt biztosítom árról, hogy az említett állás szükséges, és önök mégis azt felelik arra, hogy „nem“, akkor önök engem vagy tudatlan, vagy képtelen embernek tartanak. Én erőmet és egészségemet a császár és a haza szolgálatának áldoztam fel. Ne tagadják tehát meg tőlem azt. a mit a szolgálat múlhatatlanul megkíván!“ Haenel a megszavazás ellen nyilatkozik. Bismarck herczeg emlékeztet ama sok millióra, melyekbe az elmúlt évtizedekben a mozgósítás került, és hogy a német politika az ily mozgósításokat sikeresen ki tudta kerülni. ,.És most — mondja szónok — meg akarják önök tőlem tagadni a legszükségesebb eszközöket, hogy hasonló politikát folytathassak. Állásomnál fogva biztosíthatom önöket, hogy az eddigi személyzettel többé nem vagyok képes a munkának megfelelni. Az elvetésnek nincs más czélja, mint hogy életemet megkeserítsék.“ Vollmar (szoczialista) megjegyzi, hogy a birodalmi kanczellár hivatalos esküjére hivatkozva bizonyította az állás szükségességét, A mi a hivatalos esküt illeti, e tekintetben a bíróságok szomorú tapasztalatokat tettek. Elnök figyelmezteti szólót, hogy ily nyilatkozatoktól tartózkodjék. Vollmar kijelenti, hogy bírósági adatokról szólt, melyek bizonyítják, hogy a hivatalos esküvel visszaélések történtek. (Nagy nyugtalanság. Felkiáltások: Rendre 1 Rendre!) Bismarck herczeg figyelmezteti Vollmart, hogy gondolja meg, hova vezetnek ily becsületsértő nyilatkozatok a parlamentben. Megköveteli, hogy itt müveit társasághoz illő tisztességet tanu- sitsanak. „Ha nem úgy válaszolok ----- úgymond — a hogy kellene. csak nevelésemnek tulajdonítható; a kellő szó a nyelvemen forog! En nem hivatalos eskümet vetettem latba, hanem azt mondtam, hogy az összeg megszavazását szükségesnek tartom. Ez meggyőződésem jogos kifejezése.“ Erre a ház a második igazgatói állás létesítésére kért 20,000 márka megadását névszerinti szavazásnál 141 szóval 119 ellenében megtagadta. *
