Eger - hetilap, 1884

1884-12-18 / 51. szám

469 deztek az asztalok, szintén előmozdították a kitűnő jó kedvet. Az első négyest 46 pár tánczolta. A hölgyfűzérből a következőket említem fel: Remenj’ik Józsefné (bálanya), Hellebrom Béláné. Szirmay Szilárdné, dr. Blau Henrikné, Hevesiné. (N. Fügéd), Veisz .Tánosné, (P.-Tenk), Kepes Józsefné, Veisz Dávidné. Meiszter Dá- vidné, Vecsey Miksáné, Mahonka Istvánná, Korbné, Klein Miksáné, Kohutné, Borosiné, Nagy Mihályné. Braun Jozefin. Szabó Janka (Bessenyő), Kellner Lujza (P.-Tenk), Friedman Róza. Váhl Szerén. Váhl Fáni, finer Irma, Blau Bei'ta. Grónay Mariska, Braun Fáni. Mokri Mariska, (Visonta) és Iby Etel kisasszonyok. Az összes be­vétel 250 frt. Ezen szép eredményhez felülfizetésekkel járultak : főt. Hausz- ner Károly pleb. úr 10 frt. Strausz Ignácz 1 frt. Förstner József 1 frt. Farkas Vincze 1 frt. Engel Jakab 2 frt. Bodnár István 1 frt. Blau Salamon 1 frt. Spitzer Ignácz 2 frt. Spitzer Vilmos 1 frt. Szirmay Szilárd 2 frt. Petliő László 4 frt. Popovics Lajos 2 frt. Czingell László 1 frt. Molnár János 50 kr. Jabreczky Flórián 1 frt. Korb Antal 1 frt. Morvái Adolf 1 frt. Kellner Bernát (P.- Tenk) 2. Buchhalter Sámuel 2 frt. Vratarics Lajos (Vezekény) 3 frt. Makay Félix 3 frt. Völgyi Gyula 1 frt. Kepes József 1 frt. Kohut Antal 1 frt. Nemesik Kálmán 1 frt. Klein Ignácz (Eger) 2 frt. Fülöp István 1 frt. Básty Ignácz 4 frt. Szabó Ágostonná 2 frt. Remenyik József 2 frt. Remenyik Józsefné 25 frt. Cservény István 4 frt. Hirsch Ignácz 1 frt. Meiszter Simon 1 frt. Braun Gábor 2 frt. Meiszter Dávid 1 frt. Braun Sándor 1 frt. Weisz- man Mór 3 frt. Weisz Lajos 1 frt. dr. Blatt Henrik 2 frt. Nagy (Fügéd) 1 frt, Várkonyi Gyula 1 frt, Borosi István 1 frt. Helleb- ronth Béla 2 frt. Hofer Béla 40 kr. Bauer László, (Eger) 1 frt. Kohlt Adolf, (Eger) 1 frt. Lázár Menyhárt, (Eger) 2 frt. dr. Fii- zessy József 1 frt. politikai heti szemle. A K ongo-konfer en ezi a a legújabb berlini jelentések szerint e hó 20-ikára befejezi munkálatait. A Kongo és Niger ha­józására vonatkozólag a megegyezés létrejött, a programul harma­dik pontja pedig (a birtokbavétel módozatai) csak néhány ülést fog igénybe venni. A hajózás dolgában a konferencia abban álla­podott meg. hogy a nemzetközi ellenőrzés csak a Kongo folyamra fog hatályba léptettetni, ellenben a mi a Nigert illeti, e folyam alsó tájékára Angolország,■ felső tájékára pedig Francziaország vállalja magára azt a kötelezettséget, hogy a szabad hajózást föntartják. Más hatalmak, melyek azon a vidéken területet sze­reznek, ugyanazt a kötelezettséget vállalják magukra. Ez elhatá­rozás előzménye az. hogy Anglia képviselője kijelentette, hogy Anglia kötelezi magát arra, hogy „a hajózást a Nigeren és mel­lékfolyóin mindazokon a területeken, melyek souverainetása vagy protektorátusa alá tartoznak, szabadon tartja fenn, az összes nem­zetek hajóit az angolokkal egyenlő bánásmódban részesíti s az e hajókon levő árukat semmiféle adóval vagy vámmal meg nem rójja.“ A konferenczia. nehogy eredeti programújának szigorú fenntartása által összeütközésbe jöjjön Angliával s leheletlen­né tegye az óhajtott eredmény létesülését, elfogadta az angol ajánlatot. Pár is, decz. 13. A nemzetközi afrikai társasággal a ha­tármegjelölés ügyében megindított tárgyalások akadálytala­nul folynak Ferry és a társaság párisi meghatalmazottja közt. E tárgyalások eredménye természetes feltételét képezi annak, hogy Francziaország a társaságot elismerje. Páris. decz. 13. A kamara mai ülésében elfogadta a ten­gerészeti minisztérium költségvetését, A tárgyalás folyamán a ten­gerészeti miniszter kijelenté, hogy a tonkingi hadműveletek fé­nyes bizonyítékát adták annak, bogy úgy a hajók felszerelése, mint személyzete teljesen megfelel föladatának. A vértes hajók ellen tett észrevételek megczáfolása után kijelenté azonban a mi­niszter. hogy ezentúl vérteshajókat nem fognak építeni, hanem a gyorsjáratú czirkáló hajókra és a torpedónaszádokra fogják a fő- sulyt fektetni. Az egyiptomi pénzügyek rendezésére vonatkozó angol javaslatok fölött a hatalmak közt valószínűleg egészen februárig, az angol parliament összeilléséig fognak elhúzódni a tárgyalások. A javaslat legfontosabb pontja a nemzetközi ellenőrzésre vonatko­zik. Különösen a franczia kormánynak ebbeli nézetét várják fe­szült kíváncsisággal. A javaslatoknak, mint jelentik, kevés kilá­tásuk van arra, hogy elfogadtatnak. Nevezetesen a porta, mint Konstantinápolyból Írják, egyenesen a szultán fenhatósági jogai ellen irányzott merényletnek tekinti azokat. Az uj angol választási törvény teljes czime: „Tör­vény az Egyesült királyságok népképviseletére vonatkozó jognak kiterjesztéséről.“ Az uj törvény által, mely 1832 óta a harmadik, választójoggal felruházott újabb választók száma két millióra rúg. mely számból Angliára és Walesre 1.300,000, Skócziára 200,000 és Írországra 400,000 esik; úgy, hogy Nagy-Britanniának 1885. ja­nuár 1-től kezdve, a midőn a törvény érvényre lép, összesen 5 millió választója lesz. Az uj választók azonban csak 1886-tól kezd­ve gyakorolhatják jogukat, mert a törvény beczikkelyezése csak az őszön történhetik meg. A német szövetségtanács elé egy törvényjavaslat terjesztetett 10 millió márkányi kölcsön felvétele iránt a hadse­reg, hadi tengerészet és a birodalmi vasutak számára. Arról van szó. hogy a hadsereg hadi készletei szaporittassanak. a békeállo­mány növeltessék és hogy Kelet-Poroszországba csapat-áthelyezé­sek történjenek. A birodalmi gyűlés elé terjesztett költségvetésben 623 millió márka kiadás van előirányozva, ebből 342 millió már­kát a hadügyi költségvetés igényel. A rendes bevételek a folyó évhez képest 20 millió márka kevesebbletet mutatnak. Béig rád, decz. 13. Minthogy a török vasúti csatlakozás kérdésében a szerb kormány eddigi lépései eredménytelenek ma­radtak, a kormány körjegyzéket fog intézni a berlini szerződést aláirt hatalmakhoz, melyben a szóban forgó ügynek, mint a ber­lini szerződés által biztositott nemzetközi kérdésnek elintézését fogja kérni és a hatalmak közbelépését követelni. Konstantinápoly, decz. 14. Az orosz önkényteseknek és kiszolgált katonáknak a Dardanellákon a külön fermán nélkül való szállításának ügye formailag még nincs elintézve. Az orosz diplomáczia semmiféle nyomást sem gyakorolt a portára, vala­mint az ügy, melyet orosz részről csupán közigazgatási ügynek tekintenek, soha sem öltött úgynevezett, kérdés-jelleget. Az orosz felfogást némely más diplomácziai körökben nem osztották, s tö­rök részről arra utaltak, hogy magára Oroszországra nézve is aggályos prejudiczium alkottatnék, a mennyiben azt, a mi Oroszor­szágnak engedélyeztetnék, más ha talmaktól sem lehetne megvonni. Berlin, decz. 15. A birodalmi gyűlés megszavazta a biro­dalmi kanczellári hivatal két tisztviselője részére kért fizetési pótlékról szóló és a bizottsághoz utasított tételt. A középpárt is igennel szavazott, A külügyminisztériumban létesítendő második igazgatói állás fölállítására kért tétel tárgyalásánál Bismarck hg. birodalmi kanczellár fölemlítette, hogy 1877-ben a túlságos meg­erőltetés és elgyüngiilése miatt kénytelen volt állásától fölmente- tését kérni és csak a birodalmi kanczellár helyettesítéséről szóló törvény következtében maradhatott meg hivatalában. Ha megta­gadják tőle az eszközöket, hogy helyettesitőit díjazhassa, kény­telen lesz magáról elhárítani minden felelősséget a külügyi politi­ka további vezetésére nézve. Ha én önöket — folyt atá a birodal­mi kanczellár — hivatalos esküm alatt biztosítom árról, hogy az említett állás szükséges, és önök mégis azt felelik arra, hogy „nem“, akkor önök engem vagy tudatlan, vagy képtelen ember­nek tartanak. Én erőmet és egészségemet a császár és a haza szolgálatának áldoztam fel. Ne tagadják tehát meg tőlem azt. a mit a szolgálat múlhatatlanul megkíván!“ Haenel a megszavazás ellen nyilatkozik. Bismarck herczeg emlékeztet ama sok millióra, melyekbe az elmúlt évtizedekben a mozgósítás került, és hogy a német politika az ily mozgósításokat sikeresen ki tudta kerülni. ,.És most — mondja szónok — meg akarják önök tőlem tagadni a legszükségesebb eszközöket, hogy hasonló politikát folytathas­sak. Állásomnál fogva biztosíthatom önöket, hogy az eddigi sze­mélyzettel többé nem vagyok képes a munkának megfelelni. Az elvetésnek nincs más czélja, mint hogy életemet megkeserítsék.“ Vollmar (szoczialista) megjegyzi, hogy a birodalmi kanczellár hi­vatalos esküjére hivatkozva bizonyította az állás szükségességét, A mi a hivatalos esküt illeti, e tekintetben a bíróságok szomorú tapasztalatokat tettek. Elnök figyelmezteti szólót, hogy ily nyilat­kozatoktól tartózkodjék. Vollmar kijelenti, hogy bírósági adatok­ról szólt, melyek bizonyítják, hogy a hivatalos esküvel visszaélé­sek történtek. (Nagy nyugtalanság. Felkiáltások: Rendre 1 Rend­re!) Bismarck herczeg figyelmezteti Vollmart, hogy gondolja meg, hova vezetnek ily becsületsértő nyilatkozatok a parlamentben. Megköveteli, hogy itt müveit társasághoz illő tisztességet tanu- sitsanak. „Ha nem úgy válaszolok ----- úgymond — a hogy kelle­ne. csak nevelésemnek tulajdonítható; a kellő szó a nyelvemen forog! En nem hivatalos eskümet vetettem latba, hanem azt mondtam, hogy az összeg megszavazását szükségesnek tartom. Ez meggyőződésem jogos kifejezése.“ Erre a ház a második igazga­tói állás létesítésére kért 20,000 márka megadását névszerinti szavazásnál 141 szóval 119 ellenében megtagadta. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom