Eger - hetilap, 1884
1884-03-27 / 13. szám
112 ellenőrzésére a törvényhatóságot, újból felhívom. Különösen pedig felemlitendőnek tartom a dr. Salamon M. berlini lakos által készített és különféle nyelven irt füzetben hirdetett, ugynevezett szembalzsamot, a melyről készítője azt állítja, hogy az gyors és biztos sikerű, s a melyről tudomásomra jutott, hogy azt ügynökök az ország egyes vidékei lakosságának kiválólag ajánlgatják; a mely szernek forgalomba hozatala annál inkább teljes szigorral meggátolandó, mivel az szembetegek számára ajánltatik, a kik elvonatván ez által az okszerű orvosi kezeléstől, kórállapotuk könnyen súlyosabbá válhatnék. Megjegyzem egyszersmind ezen szerről, hogy annak készítésére, tartására s elárusitására e helyről engedély nem adatott. Fölhívom eliez képest a törvényhatóságot, hogy az ily ügynököket, a kik tiltott gyógyszereket átalá- ban, különösen pedig az említett szembalzsamot ajánlják és árulják. kiválóan éber szemmel tartsa és tettenérés esetén ellenük haladéktalanul egész szigorral járjon el s annak eredményéről ide jelentést tegyen. — Budapesten általános bizományi irodát nyitott ifj. No- velly Antal. Budapest IX. kerület, Imre-utcza 9. sz.) Hatásköre- 1.) Lehetőleg kimerítő értesítés minden tudakozódásra. Ha kívántatik, egy megállapítandó évi díj mellett. 2.) Mindennemű megbízatások elintézése úgy egyes személyeknél, mint intézetek és hatóságoknál. 3.) Fővárosi házaknak és ingóságoknak gondviselése és administratiója. 4.) A föld és állati termékek, továbbá a mezőgazdasági ipar termelvényei, végre a háztartás és a mező- gazdaság vitelére szükséges mindennemű gyártmányok, iparczik- kek és egyébb áruk — ide értve a vetőmagok és tenyészállatok adás-vételének közvetítése. 5.) Gazdasági és háztartási gépek és eszközök megszerzése. 6.) Teljes vagy részletes felszerelése és berendezése úgy egész gazdaságoknak és mezei ipartelepeknek, mint irodák és lakházaknak. 7.) Talaj-javitási munkálatok (alag- csövezések, öntözési csatornák, vizlecsapolások s. a.f t.) keresztülvitele hazánk legjelesebb kultúrmérnökei által. 8.) Építészi tervek é,s költségvetések kidolgozása és építkezések teljes átvétele. 9.) Útépítés és utczák kövezése bármely rendszer szerint. —• Felhívás a magyar nyelv barátaihoz. Budenz József, a magyar és altaji nyelvtudomány elsőrendű bajnoka, huszonöt év óta, egy teljes negyedszázad óta működik az összehasonlító nyelvészet terén. Büszkén mutathatunk munkáira, melyek a mieink, s még a jövőben is sokat várhatunk a férfikora delén álló tudóstól. A lefolyt huszonöt évnek felét egyetemi működésével is termékenyebbé tette, és számosán vagyunk szerteszét az országban, a kik a tudomány szeretetét és nyelvünk tudományos ismeretét első sorban ő neki köszönhetjük. A tanítványok szövetkeztek, hogy méltóképpen kifejezzék mesterüknek hálájukat a múltért, szerencse- kivánataikat a jövőre. Az ünneplésnek legméltóbb alakját abban véltük megtalálni, hogy a sajtó alatt levő „Budeuz-Album“ lapjain tudományos törekvéseinknek egy-egy gyümölcsét nyújtjuk emlékül mesterünknek. A gyűjtemény, mely nagy lexikon 8°-rétben díszes kiállításban és sűrűn nyomva 17—18 Ívnyi terjedelemmel f. é. márczius 15-ikére kerül ki a sajtó alól, a magyar nyelvnek minden barátjára nézve érdekes és tanulságos lesz; ilyenné teszi első sorban Budenz Józsefnek sikerült arczképe, életrajza és ösz- szes megjelent munkáinak pontos jegyzéke, de másrészt a közölt dolgozatok is, mert ezek, mint az alábbi tartalomjegyzék mutatja, változatos egymásutánban fölkarolják nyelvtudományunk legkülönbözőbb tárgyait. Ezen vállalatunk támogatására szólítjuk fel nyelvünk mivelőit és barátait, kiknek úgy is ritkán van alkalmuk áldozatkészségüknek ilyen irányban kifejezést adni. Hogy pedig ez áldozatkészségnek még határozottabb czélja és eredménye legyen, az anyagi sikert is egy tudományos czéllal tettük kapcsolatba, a mennyiben a tiszta jövedelmet a Reguly-alap gyarapítására szántuk. A Budeuz-Albumnak ára előfizetők részére 2 frt 80 kr. (bolti ára nagyobb lesz.) Az előfizetéseket, mennél előbb kérjük, mert az albumot korlátolt számú példányokban nyomattuk. A pénzek postai utalványnyal az alúlirt könyvkereskedésbe küldendők. Budapest, 1884. február elején. A szerkesztő bizottság: Dr. Halász Ignácz. Dr. Szinnyei József. Dr. Simonyi Zsigmond. Bizományos: Akadémiai könyvkereskedés (Knoll Károly és Társa) a M. T. Akadémia épületében. — A polgári és katonai szakiskolák. A köztisztviselők mi nősitéséről szóló törvényben, a polgári szakiskolák mellett, az azoknak megfelelő katonai tanfolyamokra is történvén hivatkozás, a polgári és katonai iskolák egyenértékűségének kérdése, a honvédelmi miniszter által a közös hadügyminiszterrel, s a monarchia mindkét államának minisztereivel folytatott tárgyalások rendén a következőkben nyert megoldást. Az idézett törvény 14-ik §-ának második kikezdésében felsorolt állomások betöltésére képesítettnek tekintendők: 1. a fennálló katonai akadémiák növendékei. valamint a tüzérségi, hadmérnöki, és utász hadapród iskolák látogatói. 2. A fennállott katonai akadémiák növendékei és látogatói. Ugyancsak a 15. §. harmadik kikezdésében felsorolt állomásokra, a valamennyi katonai iskola, altisztképző iskola, és kezelő iskola látogatói képesitvék. A tengerészeti akadémiákra nézve megjegyeztetik, hogy ezeknek tanterve a fő reáliskolákéval egyenlő, csakhogy a tengerészeti akadémiákon a mennyiségtan nagyobi) terjedelemben adatik elő, mint a fóreáliskolákban. A mi különösen a minősítésről szóló törvény 19. §-ábau érintett tengerészeti hatóságoknál alkalmazandó tisztviselő minősítését illeti, az ott megnevezett tisztviselők és előadók részére a tisztán tengerészeti akadémia elvégzése annyiba számítandó, mintha valamely műszaki felsőbb iskolát végeztek volna. A 18-ik §. 3-ik bekezdésében foglalt állomások betöltésére, az összes katonai iskolák növendékei képesitvék. Ezekhez képest a fennálló katonai akadémiák, a felsőbb műszaki iskolákkal, a katonai fóreáliskolák, a főreáliskolákkal és főgymnasiumokkal, a katonai alreálískolák, az alreáliskolákkal és algymnasiuniókkal, a gyalogsági és lovassági hadapród iskola, a gymnasiummal vagy főreáliskolával; a tüzérségi hadapródiskola a felsőbb műszaki iskolával; a hadmérnöki hadapródiskola a felsőbb műszaki iskolával tekintendők egyenértékűnek. A mi a fennállott katonai tanintézeteket illeti, ezek közül a katonai akadémiák, a volt tüzér akadémia és a hadmérnöki akadémia a felsőbb műszaki iskolákkal, a katonai collegium, a katonai technikai iskolák, hadapród intézetek, tüzér század iskolák, utász, hadapród század iskolák, végül az utászkar iskolája a főgymnasiummal és főreáliskolával, a gyalogsági és lovassági századiskolák, a katonai felső nevelőházak gyakorlati folyama az algymnasium és alreáliskolai tanfolyamokkal egyenértékűek. (Közs. Közi.) Az antiszemita-párt proklamácziója így szól: „Magyarország választó polgáraihoz! Közeledvén az általános képviselőválasztások ideje, az országos antiszemita-párt is sorakozásra hivja fel az elvbarátokat. A pártszövetkezet (koalíció) utján múlt évi október hóban megalakult országos antiszemita-párt, program injában czélul tűzte ki a zsidóhatalom megtörését és a zsidó befolyás ellensúlyozását a politikai, társadalmi s közgazdasági téren, nevezetesen a sajtó, a pénz- és hitelügy, a kereskedelem s közlekedésügy, az ipar s a földbirtok viszonyok terén. Ez alapelvből kifolyólag az antiszemita párt sürgeti mindamaz intézmények létesítését s támogatja mindama törvényes mozgalmakat, melyek a most kitűzött czél megvalósítására alkalmasak. E kitűzött czél elérésére szolgáló eszközök fölött — amelyeknek néhánya a párt- programmban részletezve is van, — eltérhetnek ugyan a vélemények ; de minden antiszemita-párti egyetért abban, hogy ez eszközök csak törvényes eszközök lehetnek, s hogy a párt czéljai- nak megvalósítását csak alkotmányos és törvényes utón akarja elérni. S ugyanazért mint alkotmányos és szabad állam polgárai megkövetelhetjük s meg is követeljük az alkotmányos magyar kormánytól azt, hogy az antiszemita-párt törvényes eszközökkel folytatott választási agitácziója elé alkotmány- és törvényellenes akadályokat ne gördítsen. — A keresztény-magyar nép minden osztálya velünk érez ; mi kifejezői vagyunk a nemzet hamisitlan közvéleményének a zsidókérdésben, amely a magyar nemzet egyik elsőrangú létkérdése: a kormány tehát és közegei tartózkodjanak a nemzet közvéleményének törvényes nyilvánulását hatalmi eszközökkel elfojtani, s az antiszemita választókat alkotmányadta joguk gyakorlatában akadályozni. Mi antiszemiták, letéteményesei vagyunk ama politikának, amelyet őseink a zsidósággal szemben egy ezredéven át követtek, amely politika egy ezredéven át a magyar közjog és magánjog kiegészítő részét képezte, s amely ezredéves bölcs politika ellenében az emanczipáczió behozatala óta lefolyt 17 rövid évnek balul kiütött szomorú tapasztalatai ha valamit bizonyítanak : úgy az nem más, mint az antiszemita-párt álláspontjának helyessége és megtámadhatlansága. Az antiszemita pártszövetkezet szükségszerű folyománya volt a többi országos pártkörök amaz eljárásának, amelylyel ezek az antiszemitizmust saját kebelükből száműzték, s valamennyien zsidóbarát politikát követnek nemcsak, de sőt az antiszemitizmus ellen tényleges szövetkezetben (koaliczióban) egyesülnek is. Mi tehát a minden párt- beli zsidók és zsidóbarátok szövetkezetével szemben az antiszemita párt szövetkezetét szerveztük. S épen ezért pártszövetkezetünk felöleli a valamennyi fennálló országos politikai párthoz tartozó antiszemita elemeket. Ehhez képest az antiszemita pártnak szintúgy lesznek függetlenségi antiszemita képviselőjelöltjei, mint a közjogi kiegyezés alapján álló képviselőjelöltjei, akik a zsidó-