Eger - hetilap, 1884
1884-10-02 / 40. szám
372 — Péter vár, szept. 27. A kiewi tanulók kihágását a jubileum alatt miut az ünnepi küldöttséggel szemben tanusitott vendégszeretet megsértését általánosan rosszalják. Másrészt nem tagadható, hogy az egyetemi fönhatóságnak és tanároknak tapintatos eljárása könnyen visszatarthatta volna az ifjakat attól, hogy elégületlenségüknek oly elkeseredett módon adjanak kifejezést. A tüntetésekről már akkor volt szó, mikor az ünnepélyek előkészületeihez fogtak. Az a rendelet, hogy a tanulók a hely sziik voltánál fogva nem bocsáthatók az ünnepélyességekhez, még növelte az elkeseredést. Bern, szept. 26. A hat anarchista kiutasítására vonatkozó rendelet a következő indokokat tartalmazza: Tekintettel arra, hogy a Svájczban tartókodó. lentebb elősorolt külföldiek nemzetközi anarchista propaganda tagjai, oly szövetség, mely mint ilyen, volt tagjaival, Stellmacher és Kämmerer gyilkosokkal nyíltan szolidaritást vállalt és publiczisztikai közlönyeiben és röpirataiban a tagokat folytonosan hasonló ocsmány büntettek elkövetésére ösztönözte; tekintettel továbbá arra, hogy az illetők az ellenök tett rendőri intézkedések következtében Németországból és Ausztria-Magyarországból Svájczba jővén, itt anarchistikus izgatásaikat folytatják: a szövetségtanács elhatározta, hogy Basel város és kanton kormánytanácsa folyó hó 17-én kelt indítványának eleget téve, a szövetségi alkotmány 70-dik czikke alapján Svájcz területéről kiutasittassanak a következő egyének: Weisz Károly Tódor (Drezda), Grob Ferencz (Lidumer- ite, Morvaország), Stieglitz Ferencz (Pulgram, Morvaország), Lederer, Haberkorn Jakab (Nemczie, Csehország) és Zeckbauer Li- pót (Donavitz, Stájerország). Basel város kormánya és ama kantonok kormányai, hol a fönebb nevezettek bármelyikét megtalálják. utasittattak, hogy e határozatot hajtsák végre és a végrehajtásról a szövetségi igazságügyi és rendőrségi osztályt értesítsék. Róma, szept. 25. A P. C. vatikáni levelezőjének értesülése szerint, a pápa levele, melyet Jakobini bibornokhoz intézett a Vatikán közelében felállítandó kolera-kórház ügyében, e kórházat ama keresztény szeretet megkoronázásának nevezi, a melyet a papság a járvány kitörése óta már is naponkint tanúsít. Az ösz- szes sajtó egyhangúlag dicséri a papságot, névleg San Felice bi- bornokot, a ki Nápolyban a kolerabetegek ágyánál Umberto királyiéval találkozott. — A Zulu-földön az uj boer-köztársaság augusztus 16-ikán megszületett, E napon adta ki Meyer Lukács, a köztársaság ideiglenes elnöke a proclamatiót, melyben kijelentik, hogy a Zulu föld kormányzata „Nieuv Republick“ czim alatt szervezkedett s átvette a zula-nép fölötti hatalmat és gondoskodást. Dirizulu a fiatal zulu törzsfőnök szintén aláírta a proclamatiót, melyet már ki is hirdettek. Egy tizenkét tagból álló népképviseleti kamara féle bizottságot választottak s a végrehajtó hatalom közegeit is megválasztották. Az elnökséget Piet Youbert vállalta el. A földkérdés akként oldatott meg, hogy a boérok 560 gyarmatot kaptak 4—4000 hold területtel s 240 gyarmatot 2—2000 holddal, az uj boer-város területét nem számítva bele, mely az Illobane- hegytől kissé délre fekszik. Valószínű, hogy egy kikötőt is kap az uj köztársaság. — Belgiumban a túlzók a miatt, hogy a király a kathol. iskolák felállításának megengedéséről szóló törvényt szentesítette, többhelyen zavargással adták jelét elégedetlenségüknek. Főkép Brüsszelben nagy csoportozások s tüntetések voltak; némelyek a köztársaságot éltették ; sok egyén befogatott. Országgyűlés. A képviselőház ülése szept. 27-én. Kovách László háznagy: Engedjék meg, hogy a házszabályok első szakaszát felolvashassam. így szól: „A képviselők a megjelenésökre törvény által engedett napok harmadikán, délelőtt 10 órakor az országház termeiben összegyűlvén, a legidősebb tag mint korelnök az elnöki, a legfiatalabb hat tag mint körjegyzők a jegyzői helyeket elfoglalják.“ Tudomásomra a háznak legidősebb tagja Boér Antal képv'selő. (Éljenzés.) Engedjék meg t. képviselőtársaim, hogy felszólítsam őt arra, hogy a házszabályok szerint az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Boér Antal elfoglalja az elnöki széket. Hosszantartó zajos éljenzés.) Boér Antal korelnök : T. képviselőtársaim! (Halljuk! Halljuk !) Midőn t. képviselőtársaim kívánságára a házszabályok rendeletéből a diszes helyet elfoglalni szerencsés vagyok, teszem azt azon erős reményben, hogy t. képviselőtársaim bölcs támogatása segíteni fog teendőimnek végrehajtásában és hogy ez minél hamarább megtörténhessék, a házszabályoknak csak imént felolvasott szakasza értelmében felszólítom a tudtom szerint legifjabb tagjait a háznak, u. m. Földváry Miklós, Győrffy Gyula, Lónyai Sándor. Münnich Aurel, Rácz Géza és Török Zoltán képviselő urakat, szíveskedjenek s jegyzői helyeket ideiglenesen elfoglalni. (A körjegyzők elfoglalják a jegyzői helyeket.) A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Földváry Miklós körjegyző urat kérem fel. A szólni kívánókat Györffy Gyula körjegyző ur fogja jegyezni. Most t. képvisetőtársaim minden szóvirág nélkül megnyitom az ülést, hogy a munkához hozzá foghassunk. Méltóztassanak meghallgatni a miniszterelnök ur átiratát. Münnich Aurél körjegyző : (olvassa) a miniszterelnök átiratát, mely szerint ő felsége az országgyűlést f. hó 29-én déli 12 órakor fogja a kir. várlak nagytermében ünnepélyesen megnyitni. Korelnök: Méltóztassanak meghallgatni a szertartást, a mely szerint az országgyűlés ünnepélyesen meg fog nyittatni. Györffy Gyula körjegyző (olvassa) a szertartás sorrendjét. A korelnök: A házszabályok szerint a mai ülésnek egyéb tárgya nincsen. A legközelebbi ülés f. hó 29-én hétfőn délután egy órakor fog tarttatni. Irányi Dániel: A mi ellen hasonló alkalommal már ismételten felszólaltam, azt ezúttal is lehetetlen szó nélkül hagynom. Előre látom ugyan, hogy szavaimnak most sem lesz több sikere, mint a múltban; de engem meggyőződésem kijelentésétől, kötelességem teljesitésétől még a biztos vereség sem tartóztat vissza. T. képviselőtársaim! Amint a t. korelnök ur előterjesztéséből, valamint a közzétett és most felolvasott szertartási rendből megértettük, az országgyűlés megnyitása ezúttal is a budai királyi váriakban fog végbemenni. Igaz, ez igy történt régente is Pozsonyban, azt is tudom, hogy vannak Európában más országok, hol hasonlóképen a királyi várlakokban nyittatnak meg az országgyűlések. De ott, hol valódi alkotmányosság uralkodik, hol az alkotmány nem a királyi kegyelemnek szüleménye, hanem a nemzet küzdelmeinek szerzeménye. (Úgy van a szélsőbaloldalon) ott nem a sok száz tagból álló kamarák mennek fel a királyi palotákba, hanem a fejedelem keresi fel az egybegyült országgyűlést, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez igy van több nyugat-európai országban, igy volt 1830 óta Francziaországban Lajos-Fülöp alatt, igy van manapság is Olaszországban, sőt igy tapasztaljuk Angliában is, mind a mellett, hogy a királyi koronát most asszony viseli. A felolvasott szertartási rend szerint továbbá azon ünnepélyen a magyar minisztereken és a magyar zászlósurakon kívül cs. k. méltóságok is fogják környezni a királyt. Mit keresnek ez idegen urak a magyar országgyűlés megnyitásakor a magyar király körében ? (Úgy van! szélsöbalfelől.) Csanády Sándor: Semmi helyük ott! Irányi Dániel: Mária Terézia alatt — hogy egy történeti adatra hivatkozzam, melynek egyébiránt egy barátom szívességéből csakis tegnap jutottam birtokába, — Mária Terézia alatt 1741-ben egy hasonló szertartási programm küldetett le a Pozsonyban országgyűlésre egybehívott rendekhez. Ezek azonban egyhangúlag tiltakoztak az ellen, hogy a magyar királyt a magyar országgyűlés megnyitásánál idegenek vegyék körül. Egy püspök, ha nem csalódom gr. Erdődy egri püspök, azt a kérdést vetette fel: vájjon akkor is kizárassanak-e a király közvetlen környezetéből az idegenek, ha ezek fejedelmi vérből származnak ? — minthogy akkor Németország több fejedelme hódolattal viseltetvén Mária Terézia iránt, ez valószínű volt. Mire a rendek megint egyértelmiileg azt határozták, hogy habár ily fejedelmek jelennének is meg, ezek is csak az ország zászlósainak mögötte foglalhatnak helyet, természetesen vendégek gyanánt. Az ország színeiről nem volt szó. Azonban Mária Terézia hajón érkezvén Bécsből Pozsonyba, a mint az ország határához ért, a nemzeti czimert és a nemzeti szilieket tűzette fel hajójára. És a királynénak nem volt oka megbánni ezen törvényszerűséget. Ennek köszönhette trónjának megmentését midőn az mindenfelől megtámadtatott. Menjünk tovább. A király elfoglalván trónját, felteszi kal- pagját és felolvassa a megnyitó beszédet. Az országgyűlés tagjai, főrendek és képviselők hajadon fővel és állva hallgatják azt meg. Régi szokás — tudom, de én azt gondolom, hogy ez azon időből származik, midőn a fejedelmek a nemzetnek képviselőit pusztán egyszerű alattvalóiknak tekintették, nem pedig a királylyal a közhatalomban egyenlő részeseknek. így volt ez uraim Francziaországban is, de csak 1789-ig. Ezen esztendőben, május 5-én XVI. Lajos megjelenvén a három rend gyűlésén, feltette íövegét és olvasni akarta a megnyitó beszédet. Erre régi szokás szerint a
