Eger - hetilap, 1884
1884-03-13 / 11. szám
Az aggszüzek hévméröje évröl-évre. (Tréfás ráfogások.) 24- ik év. Csodálkozik azon, hogy még férjhez nem mehetett. 25- ik év. Magaviseletében komolyabb és megfontoltabb lesz. 26- ik év. Úgy vélekedik, hogy nagy vagyon nem épen elkerülhetetlenül volna szükséges a boldogsághoz. 27- ik év. Higgadt emberek társaságát többre becsüli, mint afféle hányavetieket. 28- ik év. Oly férfiúhoz kívánkozik szép szerével férjhez menni, ki képes családját eltartani. 29- ik év. Kétségbe kezd esni, hogy valaha főkötő alá juthasson. 30- ik év. Mindig jobban fél és aggódik, hogy utoljára is agg szűznek fog hivatni. 31- ik év. Hatalmasan kezdi magát cziczomázni, piperézgetni, mint valami páva. 32- ik év. Azt mondja, hogy már nem szeret többé tánczolni; mert nagyon nehéz neki jó tánczosra találnia. 33- ik év. Csudálkozik azon, mikép hagyhatnak a férfiak tapasztalás- és érzésteljes nőket cserben csak azért, hogy még egészen gyermeklányokkal enyeleghessenek! ? 34- ik év. Jókedvet színlel, ha férfiakkal beszél. 35- ik év. Féltékeny lesz, ha valaki előtte más nőket dicsér. 36- ik. év. Czivakodik legközelebb férjhezment barátnéjával. 37- ik év. Társaságban elhagyatva s elhanyagolva érzi magát, 38- ik év. Örömest beszél ösmerőseiről, kik szerencsétlenül mentek férjhez, és azok szerencsétlenségével vigasztalja magát, 39- ik év. Jókedve mindig alább hagy. 40- ik év. Szeret mindenbe beavatkozni s szívesen szolgál bárkinek is jó tanácscsal. 41- ik év. Megint csak megszállja öt bizonyos hajlandóság; azért, ha gazdag, utolsó próbaképen mégegyszer iparkodik tudtára adni valamely fiatal, de szegény férfiúnak, hogy fülig szerelmes belé. 42- ik év. Ha most sem sikerül; akkor gyaláz minden férfit, 43- ik év. Kezd szerelmes lenni a kártyahányás-vetésbe és a pletykába. 44. Tulszigoru a fiatal emberek iránt. 45. Különös előszeretet ébred föl benne bizonyos szegény fiú iránt. 4H. Dühbe jön, ha ennek sem kell. 47- ik év. Kezd kétségbeesni és eljegyzi magának szomorodott szívvel elválhatlan örökös társul a — tubákos pixist. 48- ik év. Egész nyájasságát és szeretetét macskák és kutyákra pazarolja. 49- ik év. Egy szegény leányt vesz magához örökbe. 50- ik év. Egészen meghasonlik a világgal, és folytonos rossz kedvének egész teljességét szegényebb sorsú rokonaival érezteti. G. HIRFÜZÉR. — Az egri papnevelő intézet f. hó 6-án ünnepelte házi kápolnájában nagynevű alapítójának, Tel ékes sy István egykori püspöknek halála évfordulóját. A szokásos alkalmi beszédet Tiszt. Kiss László IV. éves hittanhallgató mondotta, fejtegetvén „A gyermekek hitoktatásának fontosságát, magasztosságát és a papnak ebbeli kötelességét,“ A vérontás nélküli szent áldozatot a boldogult püspök lelke üdvéért Dr. K óznia Károly papnöveldéi Kormányzó ur ö nagysága mutatta be a Mindenhatónak teljes segédlettel. — Eszterházy-requiem. Az egri lyceum, e monumentális épület, létesítőjének, — néhai boldogult Eszterházy Károly egri püspöknek. — elhalálozása évfordulati napján, marczius 15-én, a ly- ceumi kápolnában reggel 8 órakor requiem fog tartatni. — A heves-szolnokmegyei nöegylet f. évi február 26-áu tartott álarczos és jelmezbálja alkalmából utólag özv. Galambos Fülöpné felülfizetett 2 frot. Eger, 1884. martius 4. Imre Miklósné elnök. — Eger vidéki jótékony nöegylet. — A heves-szolnokmegyei nőegylet múlt évi május 31-én tartott évi rendes közgyűlése az alapszabályok s azzal az egylet czimének a változott viszonyokhoz képest megváltoztatását elhatározta. Az alapszabályok a nmélt. m. kir. belügyminisztériumtól 10592/VII. a. szám alatt, jóváhagyva a napokban érkeztek le, melyek értelmében e nőegylet ezentúl „Eger vidéki jótékony nőegylet“ czim alatt működik, mit és midőn nyilvánosságra hozok, az egyletet továbbra is a n. é. közönség szives pártfogásába ajánlom. Eger, martius 11. 1884. Imre Miklósné elnök. — Geröfi Andor jónevü színtársulata, Egerbe készül. Valószínűleg a tavasz végén vagy a nyár elején jő városunkba. Most Miskolczon működik. — Himlő-járvány uralkodik városunkban egykét hét óta, még pedig már most igen nagy mérvben! Gyermekek s felnőttek közül egyaránt sokan esnek himlőbe. — Gyászjelentés. Ujfalusi Károly a maga és Póka szül. Ivádi Lujza és ennek gyermekei Mária férj. Farkas Vinczéné s gyermekei : Terézia férj. Balogh Sománé s gyermekei, valamint a többi rokon nevében is megszomorodott szívvel jelenti feledhetetlen kedves nejének, a legjobb testvérnek s rokonnak: ivádi I v á d y Anna férj. Ujfalusi Károlynénak f. évi márczius hó 4-ik napján, élete 48-dik, boldog házasságuk 12 évében agyszélhűdés következtében hirtelen történt elhunytat. Áldás poraira! — Gyászjelentés. Özv. Gamperl Józsefné úgy a saját, mint gyermeke Róza nevében is fájdalmas szívvel jelenti felejthetlen, szeretett gyermeke, illetőleg testvére G a m p e r 1 Mária 1884. márczius 11-én, életének 40. évében rövid betegsége után történt gyászos elhunytat. Béke poraira! Csíki Atilla, városi jeles számvevőnk azon hirdetményére, mely lapunk ezen számában „Adóügy“ czim alatt a 94-ik lapon olvasható, s mely az adózókat rendkívül érdekli, felhívjuk az illetők figyelmét. — Unthán, a kezek nélkül született művész. — Ezen saját- szerű egyénről, ki most Nyíregyházán mutogatja magát s a folyó hó közepén Egerbe váratik, egy lap ezeket közli : „Unthán a karok nélkül született művész. Hogy mire képes a természet, mire képesek emberi erők, a szorgalom, gyakorlat, az a tény legcso- dásabban van igazolva Unthán C. H. ur egyéniségében. A sors megtagadta tőle a kezeket, de a kezek összes ügyességét lábaiban öszpontositotta, úgy, hogy az ember arra a gondolatra ébred, hogy talán hasznosabbak a lábak mint a karok és kezek, mert amazokkal lehet pótolni a kezeket, a kezekkel a lábakat pedig alig lehetne helyettesíteni. Unthán C. H. hegedül, játszik a pis- tonon, eszik, iszik, kártyázik lábai közreműködésével és mindezen ténykedéseket oly ügyességgel és elegáncziával teljesiti, hogy pillanatra csalódásba ringat és a lábakat kezeknek látjuk. Alakja rokonszenves, fiatal, erőteljes, mozgásai előkelők és daczára annak, hogy lábaival működik, az aesthetikai érzést épen nem sérti. A jelenvolt díszes közönség osztatlan tetszéssel és tapsviharral adózott a kezek nélkül működő művésznek.“ — Meghívás. A Szent-István-Társulut folyó 1884. évi márczius 20-án délelőtti 91/* órakor Budapesten, a központi napnö- velde dísztermében tartamija XXXI. rendes közgyűlését, (9 órakor szentmise az egyetemi taplómban s utána közvetlenül a gyűlés megnyitása), melyre a társulat t. ez. tagjai tisztelettel meghivatnak. Ágoston Antal, titkár. — 100,000 forintos alapítvány. Bonnaz Sándor Csanádi püspök az általa Szegeden építtetni szándékolt zárdái növelő intézet helyett a fogadalmi templom építésére 100,000 frtnyi alapítványt tett s 500,000 db. téglát adományozott. Az alapítvány az építkezés megkezdéséig a Csanádi káptalan által fog kezeltetni s befolyó kamataiból a szegedi fogadalmi templomban hazánk védasszonya, Szűz Mária tiszteletére díszes főoltár állit- tatik. A kegyes adományozó, tekintettel arra, hogy Szegednek számos kiváló leánynevelő intézete vau, a fogadalmi templom építését, sürgősebb szükségnek tartja a növelőintezet alapításánál ; egyébiránt az elhatározást a város közgyűlésére bízza és alapítványát föntartja, akár a fogadalmi templom, akár egy növelő intézet építésére határozza azt a város fordítani. — A Dunakérdés végleges megoldása ismét szóba fog kerülni az európai Dunabizottság idei tavaszi, áprilisban megnyitandó ülésszakán. Tudvalevő ugyanis, hogy Oláhország még mindig nem járult hozzá a londoni értekezlet határozataihoz s a hatalmak nincsenek tisztában aziránt, mely eszközökkel volna a bukaresti kormány rákényszerithető az említett határozatok elfogadására. Ring báró, a bukaresti frauezia követ, midőn utólszor járt Bécsben, értekezett Kálnoky Gusztáv gr. külügyminiszterrel, hogy a régóta vajúdó kérdés megoldására nézve mely javaslatok volnának teendők a Dunabizottság tavaszi ülésszakán. Ring br. és Kálnoky gróf között hir szerint létre is jött a megegyezés s most folynak a tárgyalások a londoni kabinettel e megegyezés alapján. Attól tartanak izmiban, hogy Oláhország Oroszország által izgatva, újabb nehézségeket fog támasztani.
