Eger - hetilap, 1884

1884-03-13 / 11. szám

XX11I év-folyam.

II. szám.

1884. márczius 13-án.

Előfizetési dij:

fjgész évre .

5 irt

—

kr

F?févre . .

2 ,

50

n

Negyed évre.

1 „

30

)i

Egy hónapra

—

45

n

Egyes szám

—

12

EGER.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Előfizetésekéi elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — Á hirdetési dij előre fizetendő.

Készületek a választásokra.

I.

Az országgyűlés valószínűleg aprilban vagy májusban re- kesztetik be s aztán májusban vagy júniusban ejtetnek meg az országgyűlési képviselőválasztások. Ezekhez a pártok nagyban készülnek : annyival inkább, mivel ezen jövő országgyűlés hivatva lesz a fölött határozni, vájjon a közös osztrák-magyar bankra, a közös vámterületre, stb. vonatkozó egyezmények — melyek 1877. végén járnak le, — megujittassanak-e vagy sem ?

A képviselőház mérsékelt ellenzéke,, a befolyásos főrendi ellenzéktől, melynek csatlakozását várja, azt reményű, hogy a képviselőháziján a jövő országgyűlésen tetemesen nagyobb számmal lesz képviselve, semmint eddig.

A függetlenségi párt, — habár a kebelében egy idő óta mutatkozó ellentétek ártottak neki. — szintén tekintélyes szaporodást vár az uj választásoktól.

Ezúttal e két ellenzék a kormánypárttal szemben sok választókerületben összetartásra készül.

A kormánypárt sok oly választókerületben, hol eddig ellenjelöltje nem volt, vagy csak gyönge ellenpárttal kellett küzdenie, ezúttal kemény, küzdelmet lesz kénytelen kiállani. Mindazáltal a félhivatalos lapok azon kilátással kecsegtetik magukat, hogy pártjuk az uj országgyűlés alsóházában igy is jelentékeny többséggel fog birni.

II.

A rendezett tanácsú városokban, köztük Egerben is, a közeledő tavaszszal általános tisztujitás fog tartatni; még pedig Egerben april hóban.

Hajói vagyunk értesítve: Egerben az értelmiség közt azok vannak többségben, kik a polgármesteri s még egykét állás kivételével, — melyekre uj erőket kívánnak helyezni, — a többi állásokon az eddigi tisztviselőket meghagyatni óhajtják.

Egyébiránt a? on párt is igen tekintélyes, mely az eddigi tisztviselőket mind újból megválasztatni kívánja.

III.

Az említett választások közeledése alkalmából itt-ott a nagy érdeklődés a legrosszalandóbb kortéziába kezd átcsapni.

A választási mozgalmak ezen beállott időszakában: úgy az általános!) érdekű, mint a vidékünket közelebbről érintő eseményeket, registrálni, el nem mulasztandjuk.

Eger városa legtöbb adótfizetö képviselőtestületi tagjainak, az 1884. apriltól 1885. márczius végéig terjedöleg megállapított, — névsora.

I. Rendes tagok: dr. Samassa József, Simonyi Károly, dr. Francz Alajos, dr. Fekete Károly, Schvarcz Herman, Dálnoky János, Babits István, Yolf Károly, dr. Hubert János, Pócs Antal, Imre Miklós, Fülöp József, Lieb Károly, Bóta Szilárd, dr. Brü- nauer Dávid, Kánicz Lipót, Steinhäuser István, Pánthy Endre, Hartl Ede, Gröber Sándor, dr. Pácz Ferencz, Vavrik Endre, Komi Soma, Bajzáth Sándor, idb. Preszler Ferencz, Polonkay Endre, Ruzsin Ignácz,. dr. Végh Jenő, Nánássy Ignácz, ifj. Sim- kovics Imre, Kolossy Ágoston, Gröber Ferencz, Szurmák Rezső, Kubik Énre, Nánássy Gyula, Hibay György, Lengyel Miklós, Po- lácsik Herman, Ringelhann Imre, idb. Samassa János, Raáb János, Nékám Endre, Marko vies János, Burik István, Tarnay János, Babocsay Sándor, Répásy László, Stephanovszky Sándor, Petravich Bertalan, Hanák Sándor, ör. Sinkovics Imre, Babies Béla, Streimelvőger Rezső, Kronberger Mihály, Tavas}- Antal, Vavrik Béla, Hajnal Bernát, Horváth József, Eperjesy Rudolf, Gáspárdy Géza, Györgyényi Ignácz, Bodnár Ferencz, ifj. Samassa János, Ürményi Antal, Csiky Sándor, Klein Jakab, Javornyik Ignácz, dr. Ury József, Barna Emánuel, Békeffy Lipót, Volf János, Sztupka János, Ötömösy János, Gariup Péter, Zsendovics József, Lang Sándor, dr. Köszler József, Szabó Ignácz, Liptay Ferencz, Preszler Márton, dr. Kiss István, Kövér István, Gaál Lajos. Nánásy Ferencz, Gyubek Lajos, Szele Gábor, Danielik János, Bucher Ágoston, Ferenczy Imre, Berger Heinrich, Mózer Antal, Mártonfy László, Tolvaj János, Belánszky Mór. Weisz Izsák. Kolin Hermann, Smid Ignácz, dr. Schönberger Soma, Rónay Gusztáv, Kelemen Ignácz.

II. Póttagok: Glósz Károly, Mező Ignácz, Miticzky József, dr. Fekete Ferencz, Ruzsin Manó, Mátékovics Mór, Csókás István. Schvarcz Lőrincz, Horánszky Imre, Staud Ferencz, Toronyi Sándor, dr. Schvarcz Dávid, Gott Tóbiás, Czettler Rudolf, Friedmann Dávid, Tárkányi Béla, Fógel Ágoston, ör. Miticzky János, Ernszt Miksa. Hegedűs János.

Budapesti országos kiállítás.

I A háziipar az országos kiállításon.

A háziiparnak az országos kiállításon való rendszeres képviselete érdekében a háziipari csoportbiztosok több szakértő bevonása mellett a földút., ipar és kereskedelemügyi minisztérium tanácskozó termében értekezletet tartottak. Dr. Herich Károly csoportbiztos az értekezletet megnyitva utalt arra, hogy a háziipar önmagától sem mennyiségileg, sem minőségileg nem képes a kiál litáson megjelenni és ha ez osztály sikeres rendezését óhajtjuk ezt csak kellő közbenjárás és támogatás által érhetjük el. Szűk séges továbbá bizonyos rendszert önteni a háziipari czikkek kép0 viseletébe és kiállításába. Hazánk egyes vidékein, a mint azoka különböző nemzetiségek és sajátos szokásokkal bíró népfaj lakja; különböző a háziipar is. A vendek, ruthének, tótok, oláhok, szászok, székelyek, palóczok. alföldiek, sokáczok és horvátok másmás fajta háziipart fejlesztenek. De népfajok szerint még sem lehet a háziipart csoportosítani; kell, hogy bizonyos nagyobb hazai kerületekre oszszuk a kiállítási pavillont, például: Dunán innen, Dunán túli, erdélyi és liorvát kerületekre. De minden fontosabb vidéken kell egy-egy megbízottat felkérni, ki a létező népipar sajátságait kutatja, ezekből szemelvényeket keres ki, pátronuso- kat és maeczenásokat keres a kiállítandó czikkek megszerzésére és kiállítására stb. A háziipari csarnok 320 négyszög méterre terjed, de kilátás van 500 méterre terjeszteni ki. Végre a házi- ipart három főcsoportra osztaná és pedig fegyencziparra, melyet e bizottság egészen tárgyalásain kívül hagy; továbbá népipar és nőiparra. Felkérte végre a szakértőkiil meghívottakat, hogy ezek alapján a háziipari! csoport szervezésére nézve véleményt mondjanak. — Hosszabb és igen érdekes eszmecsere után az értekeztet a következő határozatokban állapodott meg: A háziipari czikkekre nézve a bejelentési határidő junius végére tűzetik ki; az 500 m.- nyi terület 2000 frtnyi térdija alkalmas módon beszerzendő és a nép által a kiállításra küldendő czikkek lehetőleg tér dij menteseknek tekintendők; a czikkek gyűjtése kamarai kerületek szerint eszközlendő, olyformán, hogy egyes fontosabb központokra kellő