Eger - hetilap, 1884
1884-02-28 / 9. szám
70 kebiróság a jelen alakjában úgy szólván csak is a népé; a nép, illetve az általa választó tt képviselőtestület jelöli s ő felsége kinevezi a békebirót, s ha a népnek nem tetszik, választ másikat. Végül megjegyzem, hogy nem kortesfogás jelen soraim, mert kik közt élek — azok ismernek. Ép oly nyugodtan válók meg békebirói székemtől, ha kell, mint a mily meggondoltan fogadtam el terhes állásomat. Gyöngyös, 1884. febr. 23. Szánthó János, köz- és váltó-ügyvéd, városi tanácsos és békebiró. * * * Teljesen méltányoljuk azon úgynevezett békebiróságot, melyről fentebb szó van s mely az 1877. évi 22-ik t. ez. által rend- szeresittetett. De ez nem tulajdonképeni békebirói intézmény, hanem egyezség nem sikerülése esetében mindig hivatalból ítélő ba- gatell-biróság, melyre kár volt ráragasztani a törvényben a békebirói elnevezést. Ha ez békebiróság, akkor a járásbíróság s az elsőfolyamodásu kir. törvényszék is az, mert hiszen békéltető hatáskörük is van, csakhogy e békéltető hatáskör daczára mindig hivatalból kell itélniök, ha az egyezség nem sikerült. A tulajdonképeni békebirói intézmény ellenben, — milyen Francziaországban s több más államban igen üdvösnek bizonyult, — abban áll, hogy a békebiró a peres ügyek nagy részére nézve nem okvetlenül hivatalból ítélő biró, hanem ő foképen a feleket egyeztető s békéltető biró; ily ügyekben csak akkor Ítélhetvén, ha a felek önkényt alávetik magokat az ő ítéletének. Ilyen tulajdonképeni békebirói intézményre valóban égető szükségünk volna; vele azonban össze lehetne kötni, — úgy mint Francziaországban s néhány más államban van, — a hivatalból Ítélő bagatell-ügyi bírói hatáskört bizonyos nagyon is csekély értékű peres ügyekre nézve. így tervezte ezt Horváth Boldizsár volt igazságügyminiszterünk s ezen irányban a képviselőháznál 1868-ban egy nagybecsű törvényjavaslatot is benyújtott, mely azonban ott — fájdalom! — nem méltányoltatott. Pedig a királyi bíróságoknak ügyekkel való tul- halmozottsága, s ezzel többnyire járó felületes és hosszas eljárás miatt: a jó, gyors, és olcsó igazságszolgáltatás hazánkban mindaddig nem lehetséges, mig egy jó és valódi békebirói rendszert meg nem honosítunk: oly rendszert, mely alatt a világos peres ügyek nagyobb része — Francziaország s több más állam példájára — a békebirák előtt egyezség által intéztetik el; oly rendszert, mely mellett ha ily ügyekben a peres felek kiegyeztetése nem sikerül s ők a békebiró Ítéletének önkényt alá nem vetik magukat, akkor bizonyos ügyek rendes peruira vihetők, mig az apró-cseprők fölött a békéltetés eredménytelensége esetében a békebiró — mint egyszersmind bagatell-biró, ez utóbbi minőségben hivatalból Ítél. Sz. Az ipartörvény módosítása tárgyában az iparosok által tartott értekezletekről. i. E hó 17-én ezen ügyben városunk iparosai Egerben, s ugyanakkor másrészről egy országos iparos értekezlet tagjai Budapesten, tanácskoztak. Városunk iparosai az országos iparos értekezletnek két szavazat kivételével összhangzólag hozott határozataival ellentétes álláspontot foglaltak el. Ezen ellentét annál szembeszökőbb, mivel az országos értekezleten Eger is képviselve volt s az ottani határozatokat az egriek be sem várva, — holott ott az országos értekezleten is képviselve voltak, — külön értekezletet tartottak, mely ellentétbe jött nem csupán az országos iparos értekezlettel, hanem — ha jól vagyunk értesítve, — az egri iparosok ottani képviselőivel is. II. Az Egerbeu itteni iparosok által tartott gyűlésen Szederkényi Nándor képviselő úr behatóan ismertette az ipartörvény módosítására vonatkozó új törvényjavaslat főbb pontjait. A gyűlés hosszasb tanácskozás után a következő határozatot hozta: A beadott törvényjavaslat főbb pontjaiban az országos iparos-kongresszus határozataival ellentétben állván, az iparos közönségnek efeletti illetékes véleménynyilvánítása végett a harmadik iparos-kongresszus összehívását sürgeti. Tekintve, hogy az országgyűlési bizottság néhány nap múlva már a törvény tárgyalásához fog, felirat intéztetik az összes egervárosi iparosság nevében az országgyűléshez, hogy a törvényjavaslat tárgyalását úgy tűzze ki, hogy Magyarország iparosai, s az iparos-kongresszus véleménynyilvánítására elég idő legyen. III. Ugyanaznap a Budapesten tartott országos iparos értekezlet, — egy 3-ik iparos-congresszus egybehivását, az összes szavazatokkal kettő ellen, elvetette. Továbbá, az országos értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy mivel a viszonyok 1879. óta nem változtak s a II. iparosgyülé- sen hozott határozatoknak érvényesülése ma inkább követelhető, mint valaha, kivánja: 1) hogy önálló ipart csak az űzhessen, a ki igazolni képes, hogy iparát tanulta, a ki nagykorú s mint segéd legalább három évig szakbavágó műhelyekben iparát tényleg gyakorolta. Az 1877. évi gyámsági törvény pedig, mely megengedi, hogy kiskorúak 18 éves korukban a gyámhatóság beleegyeí ésével önállóan ipart űzhessenek, hatályon kivül helyezendő és 24 év alúli egyéneknek csak indokolt és kivételes esetekben az iparhatóság engedélye alapján legyen megengedve az iparűzés. 2) Az ipartestületek létesítése kötelező; minden városban vagy községben, a hol legalább 100 mesterséggel foglalkozó önálló iparos van, ily ipartestület létesitendo; a hol pedig 100-nál kevesebb az önálló mesterséggel foglalkozók száma, ott a keresk. és iparkamara véleménye és a keresk. minisztérium engedélye alapján ily testületek létesíthetők; egy-egy városban csak egy általános ipartestület létesítendő, melyben a különféle iparágak specziális szakosztályokat alkothatnak és e szakosztályokban esetleg specziális iparáguk czéljainak előmozdítására szolgáló alapokat kezelhetnek. Az állandó iparhatósági biztosi intézmény úgy határozandó meg, hogy az a testületek önkormányzati jogait semmiben se csorbíthassa meg, és vexatorius ezélzata ne lehessen. 3) A vásárügynek a specziális viszonyok igényeihez képest való rendezésére, valamint a heti vásárokon a nem helyi iparosok részvételének és az árúlási sorrendnek meghatározása érdekében hatalmazhassanak fel a törvényhatóságok szabályrendeletek meg- állapitására, melyekre nézve az illető ipartestületek véleménye meghallgatandó és melyek általában csak a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium jóváhagyása mellett léphetnek érvénybe. 4) Végre a törvényhozáshoz intézendő felterjesztésben még különösen hangsulyoztatni liatároztatott a vásárügy rendezésének sürgős szüksége és Benkő István indítványára a fegyenczipar égető kérdésének végleges rendezése is. Bartha Miklós magvas indokolás után a képviselőházhoz intézendő féltéijesztés indokolásába fölvétetni határoztatok a következő fontos passus is: „Ha már az ország nincsen azon helyzetben, hogy vám- és kereskedelmi szerződéseivel védelmezhesse a saját iparát, tegyen meg legalább annyit a törvényhozás, menynyit az adott viszonyok között, az ipartörvény megfelelő módosítása által tenni lehet.“ Karlik János (B.-Gyarmat) több a részletekre vonatkozó módosítási javaslatot nyújtott be, melyek tekintetbevétel végett az orsz. iparegyesület szakbizottságának kiadatni határoztattak. Az igy hozott határozatok, egy a képviselőházhoz intézendő emlékiratban, be fognak terjesztetni; e felterjesztés az elnök, a két alelnök, a két jegyző és a hitelesítésre kiküldött 5 tag által iratik alá. E felterjesztés továbbá kinyomatik és a hazai ipartestületeknek oly kéreleméi küldetik meg, hogy az abban foglalt kívánalmak érvényesítése érdekében kerületi képviselőiket külön fölkérjék. IV. Az iparosok országos értekezletének említett határozatait a független „Egyetértés“ a következő mérsékletteljes megjegyzésekkel, — melyeket nem lehet eléggé közfigyelembe ajánlani, — kiséri: „A mai értekezletnek két irányban volt kiváló hatása. Egyrészt a vidéki iparosok tisztábban látják maguk előtt a dolgokat. Kezdik megismerni az új ipartörvényjavaslat jó oldalait is; a mi mindenesetre csillapitólag és engesztelöleg fog hatni. Másrészt felette jól esett a vidéki iparügyeket intéző vezérférfiaknak — a kik majdnem teljes számban voltak jelen — kívánalmaikat újból és egyhangúlag nyilvánítani és együttes erővel kifejezni ama reményűket, hogy e; kívánalmak illetékes helyen is figyelemre fognak méltattatni. És voltak, kik e kedvező alkalmat fölhasználva, megmagyarázták a higgadtan tárgyaló és értelmes iparosoknak, hogy ma már általános frázisokkal és bombasztokkal hatni nem lehet, sőt ezekkel, kivált ha a nihiliztikus tagadás elvére helyez
