Eger - hetilap, 1884

1884-02-14 / 7. szám

részesek, és pedig: egy politikai bűntettes, aki a legnagyobb ve­szélyek között megszökött Szibériából, a rigai műegyetem egy hallgatója, és végül Jablonszki vagy Degajev, az ál-rendőrbiztos. Paris, febr. 11. A ,.Monde“ a tong-kingi franczia püspök táviratát közli, mely szerint egy pap, 22 hittanár és 215 keresz­tény személy felkonczoltatott, továbbá 108 keresztény telep el- pusztittatott. A püspök segélyt kér. London, febr. 11. Szuakimban tegnap kikiáltották az an­gol fenhatóságot. Hurett tengernagy, aki a legfőbb katonai és polgári hatalmat gyakorolja, megtagadta egy franczia és egy olasz ágyunaszád parancsnokaitól az engedélyt, hogy honfitársaik vé­delmére legénységet szállíthassanak partra. Kréta szigetén lázadás tört ki. Azok részére, akik figye­lemmel kisérik a törökországi eseményeket, nem meglepő e hir. Az izgatottság a görög szigeteken régibb keletű, és hosszabb idő óta sok aggodalomra szolgáltat okot. Nem lehetetlen, hogy Kréta példáját mások is fogják követni. — A krétai lázadás közvetlen okát ez alkalommal vallási motívumokban kell keresnünk. A porta és a konstantinápolyi görögkeleti patriarkátus között körülbelül egy év óta éles viszály tört ki; a porta ugyanis az uj pátriárka ré­szére nem akarja a régi szokás szerint kiállítani a beiktató csá­szári levelet (berátot), mig a pátriárka ragaszkodik hagyományos jogaihoz, és ez addig nem akarja megkezdeni funkczióját, amíg nem kap épen olyan berátot, amilyennel elődei beiktatva lettek. így Törökországban a görög-keleti egyház tényleg pátriárka nélkül van; sőt a konstantinápolyi egyházi tanács is fölfüggesztette mű­ködését. Országgyűlés. A keresztény s izraelita közti házasságról szóló törvényja­vaslatnak ezúttal mellőzésére vonatkozó ministerelnöki indítványt, a képviselőház hosszas vita után 171 szavazattal 131 szavazat ellen elfogadta. Csütörtökön és pénteken a már letárgyalt költségvetési törvényjavaslatot vette fel a képviselőház: az úgynevett approp- priatio szempontjából. Mocsáry Lajos a függetlenségi párt nevében, Horánszky Kándor és gróf Apponyi Albert pedig a mérsékelt ellenzék nevé­ben kijelentették, hogy a kormány iránt bizalommal nem visel­tetnek s azért a költségvetést meg nem szavazzák. A többség azonban a költségvetést elfogadta. A képviselőházban hétfőn nehány apró ügy elintézése volt napirenden. Elintézték alig másfél óra alatt. A folyó ügyek bejelentése után kihirdettetett a szombati vá­lasztás eredménye, mely szerint a függő államadósságokat ellen­őrző bizottságba Loncsarics Márk, a számvizsgáló bizottságba Babies Titus, a zárszámadási bizottságba Tüköry Alajos, a köz- gazdasági bizottságba Vukotinovics Lajos választtatott. A ház félévi számadásairól szóló jelentést s a Brazíliával a bűntettesek kiadatása dolgában kötött szerződést a ház változat­lanul elfogadta. A szegedi honvédtiszti épület és kaszárnya építésére utólag kért Ifi.700 írt megajánlásáról szóló javaslat vita nélkül, Ra- kovszky István előadó felvilágosításai alapján elfogadtatott. Végül a ház tudomásul vette a honvédelmi kormány jelen­téseit a Ludovika Akadémia állapotáról s a tiszti akadémiákon elhelyezett magyar alapítványi helyekről. Másnap az idei ujonczjutalék megajánlása s két — Szege­det érdeklő — javaslat felett tanácskozott a ház. — Pénteken néhány apró közigazgatási természetű javaslat tárgyaltatik, hétfőn pedig az írói és művészi tulajdonjogról szóló javaslat kerül napi­rendre. TÁR CZ A. Farsangi tárcza. (Ama bizonyos „gyakorlati érzék;“ — a báli referensekről; mi szükséges a táncz- hoz ? — A malőr a bálban.) A női kellem teljességéhez nem elég csak a nő, ki azzal a kellemmel bir, de kell hozzá férfi is, a ki azt a kellemet meg­érti, s értékét felfogja. Azért tisztelt hölgyeim, becsüljenek meg bennünket! Jogosan megkövetelhetik azonban a férfiaktól azt a bizonyos érzéket, mely a fent említett megértésben, s felfogás­ban nyilvánul. Nevezhetjük ezt egy szellemes Írónk szerint „gyakorlati érzéknek.“ Mi természetesebb mint, hogy e kérdéssel a mai gyakorlati században foglalkozni — korszerű; — sőt a farsangban, mikor a női kellemnek legszebb tere nyílik a tündöklésre, egyszersmind saisonszerü is! Avatatlanok előtt példákkal kell felvilágositani a dolgot. Gyakorlati érzékkel bir a bálitudósitó, mikor egy toalettet sem feled el az újságba kiírni; — nem bir a papa, ha nem akar „spendirozni“ a bálra; — megint csak bir a házasulandó fiatal ember, a ki hódol a női divatnak, garancziát nyújtván a jövő időkre; s megint nem bir a férj, ha a mulatság alatt nem igyek­szik szervezni egy tarokk-kompániát, stb. stb. És igy a végtelenig. Konstatált tény. hogy ez az érzék a házasság előtt mindig tökéletesedik, a házasság után kezdenek előtűnni hiányosságai. És igy a báli-terem legalkalmasabb hely a megfigyelésére. * Szükséges volt ezeket előrebocsátani, hogy a bálireferensek­ről szólhassunk. Ezek az urak a zsurnalisták azon osztályához tartoznak, kiket az „illetékes“ esküdtszék a legtöbb esetben nem men­tene föl. Vétenek a „sorrend“ ellen, vétenek a „toilettek“ ellen, sőt némelyik sajnálja azt a kis helyet is, mi ez utóbbiaknak zárjel között jogosan kompetál. Utoljára is ilyen fontos álláshoz „gyakorlati érzékű“ ember kell, mert nem lehet mindig „illetékes helyről“ a hibát hely- reütni. * A nők gyakran nincsenek egy véleményen, de ez politikai szempontból csak szerencse. Mert ez esetben sorompóba lépne a „hetedik nagyhatalom.“ mely tüstént megkezdené az általános lefegyverzést, mi szerfölötti nagy örömre hangolná a diplomatákat. De mivel a nagy öröm is károsan hathat az egészségre, a nagyhatalmi kérdést nem szabad fölszinre engedni. Különben is a nőknél csak az apróbb kérdésekben nem ural­kodván az egyetértés, a nagyhatalmi állás csak „hivatalosan“ nincs publikálva. Teszem fel, itt van egy naiv kérdés: Mi szükséges a táncz- hoz? Az a kis leány, ki először lép a fényes terem sima padló­jára, hogy tanuljon bátran lépni, azt felelné: hát a jogászok, meg Palócz Kálmán! Egy-két év múlva azt mondaná: pénz a papától — ruha Pestről! Menyecske korában pedig csakis akkor felelne a kérdésre, ha ilyeténképen volna az feltéve : mi nem szükséges * ! Dekát csakugyan ez olyan naiv kérdés, hogy lehetetlen meg nem emlékezni arról a jámbor férfiúról, ki nem sajnálta a fárad­ságot megírni, hogy mi szükséges a tánezhoz? Tette pedig ezt egy prédikáczióban legalább is háromszáz esztendővel ezelőtt. Szerinte a tánezhoz im ezek szükségesek: „Helynek szép volta, — széles volta, — világos volta, — erős volta. — vigaságos volta, — békeséges volta; — jól lakás, mert éhen nem is az táncz; részegség; testnek szép volta, — könnyű volta, — ékes volta, — erős volta!“ Ha az ember ezeket a sorokat elolvassa a komoly fóliánsok- ról, egyszerre beletéved a historizálásba. Eszébe jut a „régi jó világ.1- Fülébe megzendül az a nóta, mit még ma is eldúdolnak uram bátyámék úgy éjfélfelé, hogy: „Hej haj magyar ember összeüti bokáját.“ Hanem a ki nők­ről ir a nőknek, az őrizkedjék a historizálástól, azért magam is odább állok. Maradjunk csak a báli-teremben. * A mulatságnak kimagasló pontjai a „malőrök.“ Ezek adják meg azt a zománezot. mit a megtörtént különösebb esemény va­rázsa von a tánczoló párokra. Mert nem privát malőrről van szó. Mindenesetre különbséget kell tenni a „pech“ és „malőr“ között. Egy szerencsétlen ismerősömmel történt meg az az eset, hogy egy merész fordulónál lakkezipője lerepült s elrepült egyenesen a czimbalom kellő közepébe, szétugrasztva a czigány hadat, miként egy petárda, avagy dynamitos bomba. Ez a privát pechek kö­zöl való. Repülnek a tánczoló párok heves dreisehrittben, mikor csak egy siklás és egy sikoltás, — és megtörtént a „malőr.“ Egy szellemes hölgy az „elesés“ malőrje fölött ilyenféle meg­jegyzéseket tett: „A tánczközben esett minden malőrért egyedül

Next

/
Oldalképek
Tartalom