Eger - hetilap, 1884
1884-02-07 / 6. szám
49 mester személyének kijelölése végett, minek következtében azután T. G r e s k o v i c s Bertala n úr meg is választatott és e választást el is fogadta: régi szokás szerint ünnepélyes beigtatása az elbúcsúzó fertálymesternek lakásán tartatott meg. hová fentne- vezett zeneszó és fáklyásos kiséret által díszesen elvezettetett. Mintegy 50 — 60 vendég gyűlt össze a volt fertálymesterházánál, kik közül 37-en a fóasztálnál elhelyezkedvén és a jó magyaros vacsora czigánvzene kíséretében vidáman lefolyván, kezdődött a felköszöntések hosszú sora. A vendégek sorában ott voltak : Tavasy Antal polgármester, Burik István jogtanán, Vass Lajos, Kerényi Imre servita perjel. Nedvárdy Ágoston, Gál Lajos, Schmid Ignácz, Sirk .1. és számos azon negyedből való polgár. Legelőbb is az uj és az elbúcsúzó fertálymester, a szives házigazda, részesítettek talpraesett felköszöntések után a megérdemlett éljenzésekben. Az elsőre nézve különösen kiemelte Burik tanár toasztjában, hogy tőle, mint a ma áldott emlékű Greskovich kanonoknak rokonától, ki oly nevezetes jótékony alapítványt tett Eger városa szegényeinek számára, melynek kamatjai oly sok könnyet törültek le már: annál inkább elvárják és erősen bíznak benne, hogy Egernek, s különösen negyedének javát mindenkor szivén hordozza. Mire aztán a volt fertály mester elérzékenyiilten köszönetét mondott kedves vendégeinek megjelenésükért, és megköszönte bizodalmukat, midőn kitüntették öt azzal hogy egy év előtt fertálymesternek megválasztották. Öt nem áldotta meg a gondviselés gyermekekkel, nem részesült azon örömben, hogy valamelyikét kiházasitháttá volna, de ő ezt most olybaveszi, mintha lakadalmat tartana, és azért a kedves menyegzői vendégeit szívből üdvözli és élteti. A szellemes felköszöntéseiről ismeretes Burik jogtanár azután a jelenlevő polgármester úrra emelte poharát, és igen sikerültén rajzolta a felköszöntöttuek Eger városa irányában több mint 15 éven át szerzett érdemeit. A vacsora után táncz is kerekedett, s magyar szokás szerint hajnalig eltartott a mulatság, a midőn az uj fertálymestert ismét zene és fáklya-kísérettel lakására vezették. Egy jelenvolt. — Kinevezések. 0 Felsége: a honvédség szabadságolt állományában: Szabó Béla, dr. Kállay Árpád, Székely János, dr. Tarnay Gyula. dr. Pásztor Bertalan, Miskovics Flóris urakat hadnagyokká nevezte ki. Az országos kiállítási bizottság elhatározta, hogy az 1885- diki kiállításon, mind ama czikkek részére, amelyek keletre eksz- portáltatnak, egy külön pavilont fog felállittatni, hogy mind ama tárgyak, amelyeket a balkánfélszigeti országok és Afrikának és Ázsiának partvidékei külföldről hozatnak, egybegyűjtve külön kiállításban kerüljenek az iparosok és kereskedők szeme elé. — A függetlenségi párt egy pártnyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozatot, úgy látszik, a párt vezéremberei a választások előtt főképen azért tartották szükségesnek, hogy a zsidókérdéssel szemben preczizirozzák a párt álláspontját. A nyilatkozat lényege ez: „A függetlenségi párt vezérelve, hogy Magyarország legyen önálló, független állam s bírjon önrendelkezési jogával teljesen. Anyagi érdeke fejleszttessék, polgári jogegyenlőség biztosittassék és a magyar nemzet érdeke biztosittassék. Horvátországgal hajlandó békés, testvéries egyetértésre, de Fiúméra nézve nem ismer alkut. Közigazgatásunkra nézve kívánja az autonómiát, a vallásszabadságot. Pénzügyeinkre nézve a nép érdeke, védelmét s adózaklatások mérséklését. Igazságügyünkre nézve, hogy különösen a büntető kodeksz esküdtszéki alapon reformáltassék. Közgazdaságunkra nézve önálló vám-területet és bankot kíván. Az 1848-iki elvek a közgazdasági téren is alkalmaztassanak. A föld kényszer- eladása korlátoztassék. Az ipar fejlődése törvénynyel biztositas- sék. „A zsidó kérdésre nézve kijelenti, hogy a zsidóság egyoldalú fejlődése s a hatalmukhoz való ragaszkodása sok félreértés szülője. Az emanczipácziő után sok kérdés maradt megoldatlanul. Sürgős szükség, hogy az 1849-iki országgyűlés elvei alkalmaztassanak. s e szerint: 1. Vallásszempontból felhivandók az izraeliták, hogy vallási hitágazataikat tegyék nyilvánossá és tartsanak országos zsinatot. 2. Szervezzék egyházukat. 3. Szervezzék iskoláikat magyar szellemben. 4. A betelepedés korlátoztassék. Ez az álláspont. E mellett nem szabad feledni, hogy ez csak mellékes, a fő az állami teljes önrendelkezés visszaszerzése, melyre minden erőt kell forditani. Ez a jelszó, mely zászlónkon lobog mely a jövendő választásoknál szintén főszerepre hivatott.“ A belügyminiszter f. évi 150. sz. a. kelt rendeletével a gyógyszerek árára s kiadására nézve uj árszabást tett közhírré. — Amerika és a szuezi csatorna. Egy amerikai tőkepénzesekből álló konzorcium egy tervet nyújtott be a portának, melv szerint a második szuezi csatorna teljesen fölöslegessé válnék. Á társaság El-Aris sziriai kitötőtől Akabe városkáig a vörös tenger partján vasutat akar építeni, mely kizárólag csak a hajókat, még pedig a legnagyobbakat is szállítaná egyik tengertől a másikig. A vasút közel 35 mértföld volna és építése 16—20 millió frankba kerülne. A társaság szubvenció helyett a szükséges területnek ingyen való átengedését kéri a portától. Az Egyesült-Államok kormánya támogatja ezt a tervet. — A phylloxera elleni küzdelemről Girardin a Journal d’Ag- dcultureben jelenti, hogy a Charentexban a rovarellenes szerekkel, milyen a szénkéneg, továbbá az amerikai oltványokkal kedvező eredményt értek el. Az oltványokhoz Girardin a vad ripariat és a solomist, mészgazdag talajhoz pedig a rupestrist ajánlja. Martin ur, ugyancsak az idézett lapban szintén a ri- pariát ajánlja, vörös homokköves talajhoz pedig a jaquezt; szerinte a jó'sikerhez szükséges, hogy az oltáshoz egész fíatal tőkékről való, közvetlenül a tőkéről való jó hajtványokat használjunk. • Schult e kertészeti fölügyelő, kísérletei az amerikai tőkékkel nem sikerültek. Dr. Gersak homlitás által akart ellentállásra képes tőkéket tenyészteni; a Herman Nortons Virginia, Jaques Rulän- der, Aestwalis, Marion és Cinerea fajok nem adtak homlitványt. Az Elvira faj 1881-ben 5%, 1882-ben alig 2% homlitványt adott, de azok jól fejlődtek. A Herhemont két év alatt 15% homlitványt adott, de fejlődésük nem volt kielégítő. A Noah-faj 50% homlitványt adott, melyek meglehetősen sikerültek; a vad riparia 80"/” homlitványt adott, melyek nagyon jól fejlődtek. Dr. Fischer a naph- talint ajánlja a phylloxera ellen, de ennek hatásait még ki kell próbálni; különben e szer hátránya az, hogy drága, — Az akadémia vagyona. A magyar földhitelintézet által 1883. decz. 31-én lezárt akadémiai vagyonmérleg az akadémia vagyonának oly jelentékeny gyarapodását tünteti föl, amelyhez hasonlót az akadémia alapítása óta csak az i860, és 1861. években nyilatkozó nemzeti lelkesedésnek köszönhetett. Az akadémia vagyona az 1883-ik esztendőben 152. 432 fit 33 krral gyarapodott ; és pedig: 1. Hagyományok és adományok által: Hamernyik János hagyománya 15 pesti hazai takarékpénztári részvény á 4000 fit, vagyis 60,000 fit; Román Ferencz alapítványa 20,000 fit; tavarnoki Stummer Ágost alapítványa 10,000 fit; Bük László alapítványa 6000 fit; Arany János hagyománya 1000 fit; Dessewffy Jób hagyománya 1017 fit 50 kr.; Zákány József hagyománya 586 fit 87 kr; Nemeshegyi Júlia hagyománya 500 fit; Boronkay Rudolf hagyománya 250 fit: Kaán Ágoston alapítványa 225 fit, 96 kr s Hupka Ferencz hagyománya 50 fit; összesen 99,679 fit. 93 kr. A kivid fekvő kamatnélküli, de az akadémia részére biztosított alapítványok a mérlegbe szintén félvétetni határoztatván, ezek értéke 48,187 fit 33 krt tesz. Az akadémia vagyonának gyarapításához járult még az 1883-ban eszközölt megtakarításokból 4565 fit 07 kr s e szerint az akadémia vagyona immár meghaladja a két milliót, amennyiben 1884. jan. 1-én 2.039,229 fit 47 kr volt. Az akadémia által külön kezelt alapokhoz az 1883. évben a következők járultak: A kereskedelmi müszótár alapja, mely a hazai pénzintézetek adományaiból alakult, 2658 fit; Ud- vardi Cherna János 1. t. jubiláns alapítványa 214 frt 75 krajezár, a Kazinczy-alapitványhoz tartozó ingatlanok értéke 24,000 írtban most először vétetett fel a vagyonmérlegbe; ezen alap a magyar földhitelintézetnél 1883. végén 5232 fit 33 krt birt; az Arany János szoboralapja tesz 70,177 frt 88 krt; a székely kivándorlási alap 6123 Irt 94 krt; a Czartoriszky jutalom alapja 2006 fit 82 kr; a Reguly-alap 1366 fit 45 kr ; s az akadémia díszterme kites-, tésének alapja 16,564 fit 42 kr; az utóbbi összegből a í. 1884. évben az akadémia mintegy 3—4000 irtot fog igénybe venni, mivel Benczúr Gyula az első történeti kép festéséhez hozzá fog; a mérnöki jutalom alapja 989 fit 64 kr. Az akadémia birtokában levő értékpapírok névértéke az 1883. év végén 780,100 frt s a kivid levő alapítványok összege 390,702 fit volt. Az akadémia rendes bevételei a lefolyt évben meghaladták az előirányzatot 2684 frt 61 krral, amennyiben elő volt irányozva 120,000 frt s befolyt 122.684 frt 61 kr; a rendes kiadások ellenben az előirányzattal szemben 330 fit 46 kr. megtakarítást mutatnak, amennyiben elő volt irányozva 118,400 fit s kiadatott 118,069 frt 54 kr. Az akadémia az 1883. évben szorosan tudományos czélokra 76,508 irtot adott ki. — Fontos irodalmi hir. Már húsz éve annak, hogy Vörösmarty Mihály összes müvei megjelentek. Miután 1871-ben Ráth Mórnak, a müvek akkori kiadójának, kiadási joga megszűnt, a példányok pedig elfogytak és már évek óta a könyvpiaczon nem kaphatók: nagyon örvendetes azon hir, hogy Méhner Vilmos, jó hírnevű kiadóczég a kiadási jogot Vörösmarty örököseitől meg
