Eger - hetilap, 1884

1884-12-25 / 52. szám

480

Igen, még ma, a varrógépek roppant elterjedése mellett is, ép úgy el leket mondani az „uj ing dalá“-t, mint száz évvel ezelőtt. Még ma is hangoztathatjuk az angol költővel ez intő- szózatot, :

„Oh férfiak és nők . . . higyjétek el nekem; nem vászon az: emberi élet és vér, mit felvesztek !“

Az igaz, hogy már sok dolgon javítottak azon nap óta, melyen az angol dalköltő fönebbi sorokat szerzetté; de nem lehet tagadni, miként sok van még hátra, mig ez igazán szegény, szerencsétlen munkásnők sorsa megfelel azon igényeknek, melyeket éltéhez kapcsolni minden gondolkodó, érző és dolgozó, lénynek jogában áll. Legtöbb esetben az az osztályrésze az erényes munkásnőnek, hogy életét siváran, nyomorultan tengeti, ha elég boldogtalan a himezés vagy fehérruha varrás szerencsétlen ágába kapaszkodni. Sorsa nem sokat fog különbözni az Elviráétól.

... És Elvira ? . . . Vázlatunkhoz csak néhány kiegészítő vonást kell még tennünk. A szomorú jelenet, melynek tanúi valánk, mindennap ugyanazon vigasztalan alakzatban végződik. Elvirának nincs vasárnapja, nincs megnyugvása, öröme; élete a szenvedések szakadatlan lánczolata s a szomorujáték utolsó felvonása egy átható gyászos hangzavarral végződik. . .

III.

S y Íves ter-es teje van. A nagyváros utczái vidám jókedvű emberektől hemzsegnek. Mindenki vásárol valamit s mindenki óhajt ajándékozni. A kávéházakból, sör — és borcsarnokokból hangos nevetés és vig örömzaj hallatszik ki.

A lépcsőn, mely Elvira szobájához vezet, két emberrel találkozunk, kik egy egyszerű fenyőfa koporsót emelnek s csöndesen lépdelnek a kapuhoz, mely előtt gyász-szekér várakozik.

Ejnye, — mondják az emberek, mialatt a koporsót a kocsira tették — de magasból kellett leczipelnünk! . . .

A kocsis egyet csattant ostorával, a lovak megindulnak. A kocsi a temető felé megy.

Szegény Elvirát senki sem kiséri. . . A sirásó leereszti a durva munkájú koporsót a koldusok számára készen tartott egyik sirba. Holnap majd betemeti . . . Ma nincs ideje, mert ó-esztendő utolsó estéje van. Milesz B.

HIRFÜZÉR.

— Karácsony. Krisztus születése nem csupán a gyermekeknek, hanem minden jó szivü kereszténynek örömünnepe, kik is ez alkalommal úgyszólván gyermekekké lesznek, hogy együtt örvendhessenek a kicsinyekkel. Béke a földön a jóakaratéi embereknek! — Tisztelt olvasóinknak boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk.

— A jogász olvasókör javára pénteken este 8 órakor tartandó hangverseny műsora a következőkben állapittatott meg: 1. Nyitány. Erkel F. Hunyady László czimű dalművéből. Zongorán négy kézre, előadják: Eötvös Rózsa k. a. és dr. Ludányi

Béla ur. 2. Sonata. Hummeltöl. Zongorán előadja Komi Ilonka k. a. 3. Vonós négyes Haydntól. Előadják : Hirsch Hugó, dr. Kohn Jágó, Chochola Ferencz és Barna Ödön urak. 4. Magyar népdalok. Czimbalmon előadja Kele József úr. 5. Faust keringő. Gounod operájából Liszt átiratában. Előadja dr. Ludányi Béla úr. 6. Marche Solenne Kettelertöl. Zongorán és harmóniumon előadják: Blaháné Ruiz De Roxas Felicie úrnő és Zsaskovszky Károly űr. A hangversenyt táncz követi.

— Értesítés. Az egri kath. legényegylet a „Három csillag“

czimű karácsonyi színdarabot fogja karácsony első napján d. u. 4 órakor először, és uj év napján szintén d. u. 4 órakor másodszor saját helyiségében előadni. Az egyesület ezen jóirányú működését a

n. é. közönség becses figyelmébe ajánlja s az érdeklődőket tisztelettel meghívja: a rendezőség.

— A Konrádi-féle czirkusz csütörtökön nyittatott meg, több tekintetben érdekes erőművészeti s egyéb czirkusi mutatványokkal. A közönség nagyszámmal látogatja a czirkuszt.

— Iparhatósági megbízottak. Az 1884-ik évi XVII. t. ez. értelmében a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság mellé megválasztva lévő 20 iparhatósági megbízottak, a városi főjegyző elnöklete alatt e hó 21-én tartott értekezleten, a hivatkozott törvény 173-ik g-ában megjelölt teendőkre nézve, a következő kijelölésekben állapodtak meg; nevezetesen : a) Az iparhatóság lajstromainak ellenőrzésére: Devera János, Komáromy József, Nánásy Ferencz. Plank Géza, Zeleznik István, b) A tanoncz iskolák látogatására : Bernekkel' Ferencz, Kalmár István, Kormos Gyula, Permay György, Rab János, c) A műhelyek megvizsgálására: Bablonkay József, Kelemen Antal, Morvay Sándor, Schod Jakab,

Virág József, d) A gyárak megszemlélésére: Hibay Miklós, Keller József, Kiss Imre. Ruzsin Ignácz, Streimelvőger Rezső, jelöltettek ki. Mely körülményről az iparhatóság azon felkéréssel ér- tesittetett; hogy ezen megállapodások nyilvánosságra hozatala, és a kijelölt iparhatósági megbízottaknak saját igazolásuk végett szükséglendő okmány kiadatása iránt intézkedni méltóztassék.

— A királyi udvar átköltözködött Budapestre. Az udvar január közepéig marad a fővárosban s az eddigi propozicziók szerint az egész királyi család itt fogja tölteni a karácsonyi és újévi ünnepeket.

— A főrendiház uj elnöke. Sennyey Pál báró kineveztetésére vonatkozó királyi kézirat, a főrendiház 16-án tartott ülésében olvastatott fel, mely alkalommal Szögyény-Marich búcsúbeszédet mondott Sennyey Pál báró a másnap tartott ülésben foglalta el elnöki székét.

A képviselőhöz első bíráló bizottsága Haller Rezső kolosi választását egyhangúlag megsemmisítette a választási elnök törvénytelen eljárása miatt és a 827 írtra rugó vizsgálati költségekben a választási elnököt marasztalta.

— Kinevezések. Juhász Károly recski káplán fegyvernek], Vass Imre hevesi káplán recski, Kiripolszky István ujmisés hevesi, Sir Lajos fényeslitkei káplán nagyiványi, Szabó Antal ujmisés tarnaszentmiklósi káplánokká neveztettek ki.

— Pázmány-ünnep. Bacskády Ágoston plébános azt indítványozza, hogy Pázmány halála napja, mely márcz. 19-ére esik, akár aznap, akár a hét valamely más napján tartandó ünnepély által ülessék meg. Az indítványozó egyelőre a nagyszombati konviktus és érseki fógymnasiumhoz intézi felhívását. Nagyszombatból várja a kiindulást, a hol a nagy főpap hosszabb ideig lakott, a hol a convictusnak is ő vetette meg alapját, a hol az Isten igéjét magyar nyelven hirdette, s a hol, akárhová lépünk, mindenütt Pázmányra vonatkozó emlékekkel találkozunk.

— Milliomos sikkasztás. Jauner, az alsóausztriai leszámítoló bank értékpapír-osztályának igazgatója, Kufler Henrik pénzváltóval egyetértve, az említett pénzintézetet két millió írtig károsította meg. Jauner megszökött s Becs közelében pisztolylyal agyonlőtte magát; Kufler elfogatott. A börzén rendkívüli ijedelem uralkodik ; az emlitett pénzintézet értékpapírjai 800 forintról 500 forintra estek.

A magyar írok és művészek társaságának elnöke ürváry Lajos ez állásáról lemondott. A választmány egyhangúlag abban állapodott meg, hogy minden lehetőt el fognak követni, hogy az elnöki állásra Trefort Ágost minisztert nyerjék meg.

— A Szent-lstván társulat választmányi ülésén gróf Károlyi Sándor, gróf Abbonyi Albert és dr. Párkányi Béla apátkanonok elnököltek. Dr. Párkányi megemlékezvén-dr. Pollák János pécsi kanonok, a társulat egykori alelnökének elhuny tárói, kérte a választmányt, hogy a kegyeletes megemlékezés a jegyzőkönyvbe is bevétessék, a mi megtörténvén, a társ. igazgató fölolvasta az irodalmi bizottság javaslatait. Ezek szerint az 1885-ki tagilletmények lesznek: Hoványi: Újabb levelek a fensőbb katholiczizmus- ról, II. (befejező) rész: Gonzales: Tanulmányok-szent Tamás böl- csészetéről; dr. Balics Lajos: A római kath. egyház története Magyarországban, I. kötet, Párkányi 100 drb. aranyával jutalmazott pályamű; végre naptár és évkönyv. Elfogadtatott, ama megjegyzéssel, hogy a naptár lehetőleg augusztusig készüljön el és több képpel diszittessék. Az irodalmi bizottság a további tagille- ményre javaslatba hozza a római kath. egyház történetének folytatólagos kiadását; továbbá egy nevelészeti munka kiadását, mely népünk szükségeire való tekintettel népies modorban irassék meg körülbelül 15—20 nyomott Ívnyi terjedelemben. Mindkét javaslat elfogadtatott; utóbbira határozatba ment, hogy a népnevelésre a naptár szerkesztésében is legyen figyelem. Folytatólag ajánlotta a bizottság, hogy Budavárának a törököktől való visszavétele kétszázados emlékünnepe alkalmából, mely emlékünnep hazánkban egyszersmind a kereszténység győzelmének ünnepe — alkalmi történelmi mű adassék ki, mely a monumenta Vaticana egyik közelebbi kötetében megjelenendő okmányok és jelentések alapján legyen megírandó. E javaslat szintén elfogadtatott. Közeledvén a Pázmány Péter által alapított magy. tudom, egyetem harmadfél- százados évfordulója, a bizottság ez alkalomból ajánlotta, kérje föl a társulat dr. Fraknói Vilmos apátkanonokot, hogy már teljesen elfogyott „Pázmány Péter és kora“ czimű müvét engedné át uj kiadásra a társulatnak. Elfogadtatott. A bizottság ajánlatára az is elfogadtatott, hogy a Magyar Írók életrajzi gyűjteménye, a mely már évek előtt elfogyott, kritikailag átdolgoztassék, újabb adatokkal bővíttessék és a tagilletmények sorába fölvétessék. Részletes terv kidolgozásával a bizottság bízatott meg. Elfogad