Eger - hetilap, 1884
1884-12-11 / 50. szám
459 különben oly ügyekre nézve is nyernének befolyást az 1868-ik évi XXX-ik t.-cz. szerint Horvát-Szlavonországok autonom ügyei révén, melyek őket egyátalában nem érdeklik. A 11. §. megengedi, hogy a felsőháznak örökösödés útján tagjai s a 4-ik §. B) betűje C) pontja alatt említett hitfeleke- zeti világi elöljárók képviselővé lehessenek a nélkül, hogy felsőházi jogukat állandóan elveszítenék, mig a többi tagokat illetőleg a képviselővé választás a felsőházi jog végleges elvesztését vonja maga után. Ezen §. rendelkezésének indoka az. hogy nézetem szerint nem lehet az a törvényhozásnak ártalmára, ha azok egy része, kik örökösödés utján birnak joggal a felsőház tagjai lenni, idő- közileg a képviselőház tagjaivá válik; sőt azt hiszem, hogy csakis előny háramolhat abból, ha az ilyenek a képviselőházban közelebbi viszonyba jönnek a nemzet más osztályaival, saját tapasztalataik alapján megismerkednek azoknak nézeteivel, gondolkodási módjával; a hitfelekezeti világi elöljárókra nézve fentartani pedig ezt a lehetőséget szükséges már csak azért is. mert különben igen korlátozva lenne azoknak választási joga, nem fogadhatván el ezen tisztet senki, ki arról, hogy képviselő lehessen, lemondani nem akar. Azon rendelkezése a §-nak, ha valaki az említettek közül képviselővé lett, ha szinte leteszi is mandátumát: a felsőházban csak a következő ülésszakban gyakorolhassa jogait, én úgy hiszem, teljes biztosítékot nyújt.- azon lehető visszaéléssel szemben, mely abból eredhetne, ha valaki leszavazna a képviselőházban valamely törvényjavaslat fölött, azonnal érvényesíthetné jogát a törvényhozás másik házában. A törvényjavaslat II. fejezetéből csakis a 12-ik §. az. mely nem ugyan a bennfoglalt intézkedések természeténél, de annál fogva, hogy az eddigi gyakorlattól eltér, indokolást igényel. A többi §-ok rendelkezései azt hiszem részint oly természetűek, részint annyira megfelelnek az eddigi gyakorlatnak, hogy indokolásuk felesleges lenne. A 12. §. elvben kimondja, hogy a törvényhozás körébe tartozó teendők a felsőházban is kezdeményezhetők, de egyúttal megállapítja a kivételeket. Azt hiszem, senki sem vonhatja kétségbe, hogy a törvény- hozás teendőit nagyban könnyiti az, ha a törvényjavaslatok egy része előbb a felsőházban tárgyalható. A jelen gyakorlat mellett például az ülésszak első teendője rendszerint a költségvetés megállapítása lévén, miután minden a képviselőházban kell, hogy előbb tárgyaltassék; azon hetek alatt mig a költségvetés tárgyaltatik, a főrendiház szünetelni kénytelen s igen gyakran megesik, hogy annak bevégezte után a képviselőház előtt nincsen kész anyag, melyet a ház maga tárgyalhatna; mig ha mint a törvényjavaslat ajánlja — bizonyos kérdések a felsőházban is tárgyalhatok első sorban, jó beosztás mellett lehet gondoskodni arról, hogy mindkét háza a törvényhozásnak folytonosan működhessék és sokkal rövídebb idő alatt el lehessen érni azon törvényhozási eredményt, mely most majdnem az egész évet igénybe veszi. Megjegyezve még, hogy mindaz, ami akár a parlamentarizmus átaíános elveinél, akár saját különleges viszonyainknál fogva helyesen csakis a képviselőházban kezdeményezhető, annak számára fentartva van, bátran adok kifejezést azon meggyőződésemnek, hogy a 12 §. intézkedései a gyakorlati élet igényeinek felelnek meg, a nélkül, hogy bármely elvet vagy helyes alkotmányos szempontot sértenének meg. A III. fejezetben foglalt átmeneti intézkedéseket a gyakorlati keresztűlvihetőségek szempontja indokolja s azokra nézve csakis két dolgot jegyzek meg. Az első, hogy meggyőződésem szerint szükséges úgy az örökösödés utján joggal biró családok névjegyzékének, mint ezen családok most joggal bírandó tagjai névjegyzékének megállapítására a főrendiháznak befolyást adni s a névsort illetőleg a lehető tévedések kikerülése czéljából a kiigazítás lehetőségét biztosítani, mi iránt a törvényjavaslat 22. és 23-dik §-a intézkedik. A másik, hogy a 24. §. intézkedése megfelel azon, a magyar törvényhozás által a lehetőségig mindig követett elvnek, hogy senki valamely jogtól, melyet gyakorolt, meg ne fosztassék és azt hiszem, hogy azon §. rendelkezése az irányban a leghelyesebb, mert figyelembe veendőknek mondja azokat az élethossziglan való kinevezéseknél, kik eddig a tagság jogait tényleg gyakorolván, ha az most tőlük megvonatik, valóban vesztenének; mig azok, kik bírtak volna joggal, de azt úgy sem gyakorolták valójában, semmit sem vesztenek és igy azt, hogy figyelembe vétessenek, nem is igényelhetik. Elmondtam ezekben azt, a mit elmondani okvetlenül szükségesnek tartottam, és azon meggyőződésben ajánlom az ezen indokolás kapcsában beterjesztett törvényjavaslatot, hogy annak alapján egy, a magyar állam érdekeinek megfelelő életképes felsőház lesz szervezendő. Beadja 1884. okt. 20-án. Tisza Kálmán s. k miniszterelnök. Az európai államok népességének hitfelekezetek szerinti különbsége. ') (Vége.) Az izraeliták főleg a Galicziával határos megyékben szaporodnak feltűnő mérvekben. így Mármarosban 14, Bereg és Ung- ban 13, Ugocsában 12, Zemplénben 11; azonkívül Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun és Szabolcsmegyében 9 °/o-al vannak képviselve. — A tvh. joggal biró városokat illetőleg megjegyezhetni, hogy azok közül csak 7-ben kisebb az izraeliták száma az orsz. átlagnál, mig 18-ban meghaladja azt. Százalékokban esett a városi lakosságból az izraelitákra: Selmecz-Bélabányán. 1-2 % Sopronyban . . • 4.9 % Szabadkán . . . . 2-6 )! Újvidéken . . . . 5.3 , Zomborban . . . . 2-6 )! Debreczenben. . • 6.0 „ Verseczen . . . . 2.8 „ Kolozsvárott . . ■ 5.4 „ H.-M.-Vásárhelyt. . 3.2 ,, Maros-Vásárhely t • 6.5 ,, Pancsován . . . . 3.4 „ Pécsett .... • 7.0 ,. Kecskeméten . . . 3.9 „ Pozsonyban . . • 10-3 „ Szegeden . . . . 4-8 )! Kassán .... • 10-6 „ Sz.-Fehérvárott . . 10.5 % Komáromban . . • 14.j Vő Győrött .... 11.1 » Szatmár-Németin. • 14.4 ,. Temesvárott . . 11.9 „ Budapesten . . • 19.7 „ Aradon .... 12.4 „ N.-Váradon . . • 28.3 „ Baján...................... 13.2 „ A r. t. városok közül nagyobb számban laknak az izraeliták Egerben .... • 11.2 °/° Nyitrán.... 0 o' T-t O CM V áczott..................... • 11-5 „ Miskolczon. . . • 21.0 r Eperjesen .... • 11-9 „ Bártfán .... • 22-9 „ Szombathelyen . . • 12-5 „ Pápán .... • 24.j „ Veszprémben. . . • 13-3 „ Trencsénben . . . 25.5 ,. Érsek-Újvárt. . . • 14.6 „ Beregszászon. . • 26.0 „ Gyöngyösön . . . • 18*2 » Marm.-Szigeten . . 31.0 „ N.-Kanizsán . . . • 15-5 „ Ungvárt . . . . 36.a Losonczon. . . . • 16-4 ,) Munkácson. . . . 46.5 „ Kaposvárott . . . . 18.6 „ H o r v á t-S z 1 a v o n o r s z á g o t illetőleg fentebb jeleztetett, hogy annak népessége több, mint 8/10 részben róm. kath.; kiknek száma Varasd, Zágráb, Fiume és Kőrös megyékben éppen 95—99 0 0-ra emelkedik; viszont a határőrvidéken a róm. katholikusok 49 °/o'kal. relativ többségben vannak, a görög keletiek 47 °/n-a mellett. Ausztria vallás tekintetében sokkal nagyobb egyformaságot mutat fel, mint hazánk, a mennyiben ott a lakosság 4/5 része, sőt ha a görög szertartású róm. katholikusokat is hozzá veszszük, több mint 9/10 része róm. kath. vallásű ; Ausztriában ugyanis az 1880-iki népszámlálás alkalmával vallotta magát: °/o % róm. kath. 17.693.668 79-90 unitárius. . . 169 9-oo görög és örizraelita. . . 1.005.374 4-54 mény kath. . 2.536.117 11.45 felekezetnélgörög keleti . 493.542 2-23 küli .... 6.317 9-03 ágostai. . . 289.005 1-31 egyéb felekezetű 3.333 9-02 helvét . . . 110.525 O.19 ó-katholikus . 6.134 9*03---------------------' ----------------------------------- - — Uü A usztriában, az egy Bukovinát kivéve, a róm. kath. vallás követőinek száma mindenütt óriási többségre emelkedik. Még pedig Tyrol és Vorarbergben a lakosság 99.7, Salzburg és Krajná- ban 99.5, Styria és F.-Ausztriában 99.0, Csehország- és A.-Ausztri- ában 96.0, Morvaországban 95..2, Karanténban 94.9, a tengerparton 94.3, Galíciában (45 latin és 42 görög) összesen 87, Dalmá- cziában 83, Sziléziában 79.4 %. Bukovinában ellenben csak 12 % esik a róm. kath. vallásuakra. Bukovina lakosságának 70 0/u-a, Dalmácziában pedig 16 °/0 görög nem egyesült. Evangélikusok nagyobb számban csak Sziléziában (12.2 %), Karantánban (5.), Csehországban (2.!), Morvaországban (2.6), és F.-Ausztriában (1.7 %) találhatók. Végül zsidók itt is a keleti és északi részekben ') Mutatvány dr. S z 0 1 0 s á 11 y i Hugó egri érs. joglyceumi tanárnak „Európa államainak statistikája, kiváló tekintettel Magyarország r a“ ezimíí, e héten megjelenő müvéből. *
