Eger - hetilap, 1884
1884-11-27 / 48. szám
XXIII. év-folyam. 48. szám. 1884. november 27-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szára 12 EGER. Hirdetésekért mindeu 3 hasa hozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyCeumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Szegény gyermekeket ruházó egylet. II. Hétfőn, november 24-én. a fent czimzett czélú egylet alakítása tárgyában. — az egyhéttel azelőtt tartott első értekezlet határozata folytán, — újabb értekezlet tartatott, melyre a meghívottak ezúttal meglehetős számmal jelentek meg. Fülöp József elnök előterjesztette, hogy itt a czél: oly egyletet alakítani, melynek tagjai arra köteleznék magukat, hogy időről-időre ócska ruhákat s lábbelieket ajándékoznának, vagy ilyenek helyett tetszés szerinti összeget fizetnének be; az egylet pedig az ajándékokból gyermek-ruhákat s lábbelieket készíttetne, melyek az iskolakötelezett szegény gyerniekek közt kiosztatnának. hogy ezek a téli időben ruha s egyéb szükségesek hiánya miatt el ne maradjanak az iskolától. Hosszas!) érdekes vita után — melyben nsgos és fut. Lu- dányi Antal kanonok ur is részt vett. — határozatba ment. hogy az említett czél előmozdítására a jelenlevő éríekezleti tagok a kész aláírási iveket Ívják alá, illetőleg saját körükben aláírókat gyűjtsenek, mely taggyüjfés folytán az aláírók két hét múlva — vagyis decz. hó 8-án alakuló gyűlést tartsanak. Egyúttal, ezen alakuló gyűlés elé terjesztendő alapszabály-tervezet elkészítésére bizottság küldetett ki. melynek tagjai a következők: Fülöp József. Ludányi Antal kanonok. Vavrik Béla törvényszéki elnök, Tavasy Antal polgármester. Kövér Lajos kir. tanfelügyelő. Zalár József megyei főjegyző, C'siky Sándor, dr. Kiss István. Szabó Ignácz és Kiirthy Fer'encz. Egy szölömüves iskola felállítása iránt: az egri szölöszeti s borászati egylet által Egerváros képviselő-testületéhez intézett fölterjesztés. Köztudomású dolog, hogy Egervárosának határa úgy fekvésénél. mint talajviszonyainál fogva, leginkább csak szőlőművelésre alkalmas, mely mellett azonban a gyümölcstenyésztés és konyhakertészet is haszonnal űzhető. Bortermelésünk képezi azon gazdászati foglalkozást, mely a lakosság vagyoni állásának alapját veti meg, s mely városunknak mai képét adva, nemcsak annak a jelenlegi színvonalon való fennállását biztosítja, hanem a közművelődés minden irányában való haladásra a nélkülözlietlen anyagi föltételeket is nyújtja. Nem szenved kétséget, hogy ha ezen. csaknem kizárólagos jövedelmi forrásunk jelentékenyen megcsökkenne, vagy épen megsemmisülne : ezzel együtt városunk mai alakja és élete is szomorú átalakulást szenvedne; mert lakossága számban leapadva és elszegényedve, meg volna fosztva úgy a műipar és kereskedelem, valamint a nyers termelés terén is a gyarapodás feltételeitől. Szóval, a. ma virágzó és elóretörekvó megyei központ egy jelentéktelen, kihalt városkává törpülne, mely mint rendezett tanácsú város sem volna képes magát feutartani, hanem a nagy községek sorába banyatlanék. Pedig lehetetlen immár be nem látni ama nagy veszélyt, mely ezt a legfőbb jövedelmi és kereseti forrásunkat a phylloxe- ra-rovar pusztítása által fenyegeti. S mégis, szemben ezzel a fenyegető veszélylyel azt tapasztaljuk, hogy termelőink egy tetemes része nemcsak hogy a kellő akaratot és törekvést nem tanúsítja, a bajnak leküzdésére: hanem hogy annak még valódi tudatával sem bir, mintha csak abban a bitben élne, hogy azt magunktól távol tarthatjuk, ha előtte szemet hunyunk. De mi nem várhatjuk be sem azt, hogy minden egyes ember egyenlő mértékben fogja felismerni a helyzet komolyságát, és annak követelményeit; sem pedig mig a pusztulás rést törve, befészkeli magát virágzó telepeink közé; hanem a rendelkezésünkre álló és az önmagunk által megteremtendő minden eszközzel és bármi áldozatok árán oda kell hatnunk, bogy a bajt megelőzzük, vagy ha ez többé el nem távolítható, tehát káros hatását mérsékeljük. A létért való küzdelem a maga legridegebb valóságában az, mely bennünket tettre unszol s arra utal, hogy megragadjuk mindazon módokat és eszközöket, a melyek a fenyegető veszélylyel szemben számunkra védelmi és menekülési tért nyitnak. Módot és alkalmat kell tehát nyújtani szőlőműveléssel foglalkozó polgártársainknak, hogy ők a phylloxera-vész terjedése folytán nélkülözlietlen átalakítások, és szükségeseknek mutatkozó földművelési rendszerek elsajátítására és okszerű felhasználására s fejlesztésére oktattassanak. Munkásságunknak, hogy az sikeres legyen, a mai kornak szerzett ismeretein és tapasztalatain kell alapulnia. Ezernyi szellemi munkás kitartó fáradozásainak gyümölcse az, mely rendelkezésünkre áll, hogy azt a gyakorlat terén felhasználjuk és tartó- .o*n javunkra fordítsuk. A szőlőművelésnek újabb, az eddigitől sokban és lényegesen eltérő irányban kell haladnia az amerikai fajok meghonosítása által; a jelenlegi szőlőmüvelési rendszer helyébe egy uj lép, melynek életbeléptetése alapos szakismeretet, szívós kitartást, és nem csekély anyagi áldozatokat követel. A mi hivatásunk az, hogy úttörő előmunkásai legyünk egy biztosabb alapokra fektetett szebb jövőnek, s hogy az általunk kijelölt ösvényen a jövő nemzedék czéltudatosan és sikeresen haladhasson ; különben méltán fog az felettünk, tétlenségünk és nyomorba döntő közönyünk miatt, kárhoztató Ítéletet mondani. •A most megjelölt czélok azonban csak alapos és rendszeres szaktanitás által érhetők el; — vagyis egy állandó szőlőmü- ves iskola felállítása által, — a melyben a fiatal munkás nemzedék s részben a felnőttek is úgy elméleti, mint gyakorlati téren a szőlőművelés minden ágában alapos oktatást nyerjenek, a jónak és hasznosaknak mutatkozó művelési módokkal megismerkedjenek s magukat azokban teljesen kiképezhessék. A szőlőműveléssel kapcsolatosan s párhuzamban oktatás adatnék a gyümölcstenyésztésben is, mely okszerűen, — tehát, kellő gonddal és szakértelemmel. — kezelve szép sikert ígérne, s azért lakosságunknak szintén egyik nem megvetendő mellékkeresetét képezhetné. Hasonlóképen ily kapcsolatos szaktanitás utján tökéletesíthető volna konyhakertészetünk is. Egerváros közönsége minden évben ezreket áldoz iskolai czélókra. De arra az iskolára, a melyben a lakosság'az ő kenyér- keresetét képező foglalkozásában nyerne gondos és rendszeres oktatást. mind a mai napig figyelem nem fordittatott; pedig bármennyi iskolát emeljünk is, ha népünk elszegényedik, üresen fognak azok állani. Az egri szőlészeti és borászati egylet tehát belátván egy szölömüves iskolának szükségét, annak városunkban való felállítását. a város tisztelt képviselő-testületének a legmelegebben ajánlja. Nem vinczellér-képezde az, a mit mi óhajtunk, melynek költségét mig egyrészt alig volnánk képesek elviselni, másrészt mégsem volna az oly általános üdvös hatású, mint egy szölömüves iskola, melyben az elemi iskolákat bevégzett 12—16 éves ifjak rendszeres elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnének,
