Eger - hetilap, 1884

1884-10-30 / 44. szám

408 vasiatokat tesz azok elhárításának leggyakorlatibb módozataira nézve. A szakértői tanácsok, nemkülönben illetékes helyen nyert informácziók alapján készült munkálat leginkább a következő fon­tosabb kérdésekre terjeszkedik ki: 1. kik vonandók be a testü­leti kötelékbe ? 2. a képesítéshez kötött mellékiparágak, 3. ipar­kamarai névlajstromok, 4. a beolvadó ipartársulatok vagyona, 5. az ipartestületek szakosztályi szervezete, 6. vitás elvi kérdések (tanoncz-szegődtétési és szabaditási dijak, felvételi dijak, az elül- járósági tagok száma, a 2/3-ad többség meghiúsítása egy iparág — csizmadiák — által stb.) 7. az iparágak csoportosítása a fő­városban, 8. iparhatósági megbízottak választása különös tekintet­tel az iparos és kereskedő tagok közti számarányra. — Az esküdtszékeknek sajtóügyekben való hatásköre a horvát-szlavon területen három évre fel fog függesztetni. A;z ottani tartománygyülés az erre vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta.- Kimutatás a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministe- riumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint az 1884/5. tanévre bejegyzett jogakadémiai hallgatók számáról. Pozsonyi kir. j oga k a- d é m i a: nyilv. rendes hallgatók rendkívüli hallgatók bölcsészethallgatók Nagyváradi kir. jog- akadémia: nyilv. rendes joghallgató nyilv. rendkívüli joghallgató nyilv. nyilv. Egri nyilv. I. II. III. IV. évi tanfolyam 18 26 16 20 o —­vendéghallg. £ 1 17 21 13 8 5 2 — — 12 12 11 8 19 4 16 14 22 _ 1 9 12 13 — — ; — 3 14 7 4 8 1 4 12 1 12 17 4 6 1 — — ^ t- QÍ 00 -o> N CO ű to «3 ® cJ) 85 ) 102 66 [ 60 43] 46 ) ) ) 75? ) 47) i) 4'p ) ) 51) ) 40 ) nyilv. rendes joghallgató Kassai kir. jogaka­démia : nyilv. rendes joghallgató nyilv. rendkívüli joghallgató Na gy-s z eben i kir. jog­akadémia: *) rendes joghallgató rendkívüli joghallgató érseki j oglyceum rendes joghallgató nyilv. rendkívüli joghallgató Pécsi püspöki jog- 1 y c e u m: nyilv. rendes joghallgató nyilv. rendkívüli joghallgató Ezen tanintézetek hallgatóinak összes száma — A kézi eladás az orsz. kiállításon. A kiállítás országos bizottsága szeptember hó 18-dikán Matlekovits Sándor államtit­kár elnök és Zichy .Jenő gróf alelnök elnöklete alatt gyűlést tar­tott. melyen a kézi eladásra vonatkozólag elhatározták, hogy a a kiállítóknak megengedik kiállított tár­tekintetben az összes kiállítókat két cso­portra osztják : 1) kézművesekre, kik az engedélyért havonkint 4 frtot tartoznak fizetni s 2) nagyiparosokra, kik bevételi köny­vet kötelesek vezetni s eladott tárgyaik árösszegéből 5%-ot fog­nak fizetni. A virágárulásra nézve azt határozták, hogy egyes ) 87 60 52 40 j 407| 447 kiállítás helyiségeiben gyaik eladását, de e virágárus leányoknak a kiállítás helyiségeiben virágot árulni nem szabad, de minden kertész-kiállító sátrakat üthet s azokban árul­hatja levágott virágait. — Az országos kiállítás végleges tervrajzát a napokban ál­lapították meg. E szerint a kiállítás egész területén összesen 72 épület lesz és pedig 42 nagyobb épület s 30 kisebb pavilion. A főbejárat a városi sörcsarnoktól az iparcsarnokon keresztül a Hermina-utig vezet s ettől balra 28 épület lesz, mig jobboldalára 44 épület jő. Az építkezések az orsz. bizottság sürgetésére most lázas sietséggel folynak és a magánpavillonok kivételével a na­gyobb csarnokok és pavillonok építési munkálatait jobbára meg­kezdték. Az iparcsarnok egész vasszerkezete már fel van állítva s a napokban az óriási főkupola felállítását is megkezdik. A mű­csarnok kiállítási épülete már majdnem teljesen kész. A király- pavillon szintén kész s most a nagy kupola bádoglemez-födélzetét készítik sürgősen. A mezőgazdasági termények csarnokának fa­váza teljesen kész, s hat sugáralakú tornyával rendkívül kelle­mesen hat a szemlélőre. Az osztrák-magyar államvasut pavilonjá­nak két masszív szárnyépülete befejezéséhez közeleg. A tanszer­épület faváza teljesen kész. — Az első magyar részvény-serfőzde pavillonja és a keleti kávéház épületei készek s.jelenleg a fódési munkálatokat végzik. — A Ganzgyár pavilonjának farészei már fel vannak állítva. A külföldi munka-gépek, a hazai munka- és mezőgazdasági gépek, a nagy vendéglő és /. időleges mezőgaz­dasági csarnok kissé mélyebb fekvő területeit most töltik fel — Az iparos tanulók és segédek belajstromozása tárgyában a kereskedelmi miniszter, következő körrendeletét intézte a tör­vényhatóságokhoz: ,,Az 1884. évi XVII. t.-czikkbe iktatott ipar­törvény 79. §-a értelmében, a törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tartozik az iparhatóságnál tanouczait a lajs­tromba vezetés végett bejelenteni és ez alkalommal a fennálló tanszerződés tartalmát is közölni. Ez a határidő f. évi november 21-én lejár és ez okból figyelmeztetem a czimet, hogy a törvény­nek ezt a rendelkezését újból kellő módon közhírré tétetvén az első fokú iparhatóságok hassanak oda, hogy az iparosok e köte­lezettségüknek a kitűzött határidőig eleget tegyenek. Az eljárás módozatait a folyó évi 39266. sz. alatt kelt áfalános rendeletem 9. §-a szabályozza. — Ugyancsak az idézett törvény 110. és ni. §-a értelmében a törvény kihirdetése után hat hónap alatt, tehát szintén legkésőbben f. é. november hó 21-ig minden iparos és gyáros tartozik segédeit és munkásait a lajstromba-vezetés és munkakönyv-kiállitás végett az iparhatóságnak bejelenteni. Az első fokú iparhatóságok hassanak oda. hogy az iparosok és gyá­rosok e kötelezettségüknek eleget tegyenek és ez iránt a szük­séges intézkedéseket annál inkább mielőbb tegyék meg. miután a munkakönyvbe az illetőség is bejegyzendő lévén, a munkásoknak idejekorán gondoskodniuk kell arról, hogy illetőségükre vona kozó bizonyítványaikat, a mennyiben az hiányoznék, beszerezzék. Az eljárást a fentidézett átalános rendeletem 27—40. §íj. szabályoz­zák. F. é. november hó végéig elvárom a törvényhatóság jelen­tését arra nézve, hogy a területén levő iparosok a törvény e ren­delkezéseinek mily mérvben tettek eleget." — Hevesmegyébe kebelezett Gy.-Halász község határában a phylloxera jelenléte hivatalosan megállapittatván, a m. kir. föld- mivelés-, ipar- s kereskedelmi ministernek f. hó 11-ről 47152. sz a. kelt rendelete értelmében: Gy.-Halász község határában az ösz- szes szőlőterületek és kertek, a melyekben egyes szőlőtőkék ál­lanak, zár alá helyeztetnek; minek folytán a község határában fekvő összes szőlőterületekről és olyan kertekből, amelyekben egyes szőlőtök állanak: ,.gyökeres vagy gyökeretlen szőlővesszőket, a szőlőtő minden alkatrészét, egyedüli kivételével a szőlőfürtnek, bárcsak egyik szőlőből a másikba is átvinni tilos.“ — A kisebbség választó joga a megyei tiszti állások betöl­tésénél. Egyik törvényhatóságban előfordult a minap, hogy a midőn egy megyei tisztviselői állásra csak egyetlen egy egyén pályázott és szabályszerűen ki is jelöltetett, a közgyűlés szava­zattöbbséggel elhatározta azt, hogy a választási eljárás halasztas- sék el. Ez eljárással szemben, legközelebb — a belügyminiszter kimondotta, hogy a kijelölő választmány által pályázók hiá­nyában egyedül kijelölt egyén a kisebbség által is megvá­lasztható, illetőleg megválasztottnak kijelentendő. Ezen elvi kijelentés igen nagy horderővel bir, főleg ha meggondoljuk, hogy különben a közgyűlés többsége tiszti állásoknak egyetlen minősí­tett egyén kijelölése esetében való szabályszerű betöltését a köz- igazgatás hátrányára lehetetlenné tehetné. (K. K.) — Gróf Teleky Sándor szomszédja. Pompás anekdotát bpszél el az örökké ifjú Teleky Sándor gróf a „Magyar Salon“ most megjelent novemberi számában. Van nekem — úgymond — egy unalmas szomszédom, mindig akkor jön a nj'akamra, mikor leg­több dolgom van. Úgy látszik, jól tölti az időt velem, mert alig tudok tőle menekülni. Két nagy fogyatkozása van: mindig kérdez mint egy vizsgáló biró és kiváncsi mint egy macska. Mikor a „Consummatum est“-et kiállították Parisban, írtam Munkácsynak és kért-ni. szíveskednék nekem egy fényképet küldeni, hogy legyen fogalmam a kép kompozicziójáról. Válaszában azt írja : nem küld­hetők neked fényképet, mert nincsen és addig nem is lesz. mig az aczélkarcz el nem készül, de. hogy fogalmad legyen, ide kriksz- lirozont. Majd kiugrottam bőrömből örömemben. Az unalmas szom­széd nálam volt; látván szememben örömemet, szokott kíváncsiságá­val kérdi: „Kitől kapott levelet? — „Munkácsytól.“ — „Párisból?“ — „Párisból.“ —- Szabad látnom?“—- „Tessék.“ — Ez az ő írása?“ — „Az övé.“ —- „És ez a rajz ? — „Az is! — „Na kérem alásan. az én Jóska fiam szebben rajzol és az Írását nem is lehet ösz­*) Az első évi tanfolyam a mostani tanév kezdetével megszüntettetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom