Eger - hetilap, 1884

1884-10-30 / 44. szám

404

24. A poroszló-tiszafüredi tiszai révvámszedés bérlője folyamodik, hogy az 1884. s 1885. évi bér engedtessék el neki, minthogy a szomszédos utak roszkarbanléte miatt ott az átkelés csaknem lehetetlen s igy ő neki vámjövedelme nincs. A tiszti főügyész véleménye alapján a szerződés feloldatik s uj bérleti árverés rendeltetik el; az eddigi bérlő pedig utasittatik, hogy kártalanitási tüzetes igényével az alispánhoz fői dúljon.

25. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagoknak 1885. évre összeállított névjegyzéke, melyet az igazoló bizottság bemutatott, végleg elfogadtatott.

26. Több megyei tisztviselőnek segély iránti kérelme teljesíthetőnek nem találtatott.

27. A belügyminiszter azon rendelete, mely szerint a magyar jelzálog-hitelbank nyereménykötvényei biztosítékul elfoga- dandók, tudomásul vétetik.

28. Minthogy Korponay István volt szolgabiró által hátrahagyott iratok közül azok is az illető hivatali helyiségben megtaláltattak, a melyekről az vélelmeztetett. hogy nincsenek meg : ennélfogva a belügyminiszter rendelete folytán nevezett volt szolgabiró. a szokott fentartások mellett a felelősség alól fólmentetik.

29. A gyámi pénztár mérlege oly megjegyzéssel terjeszttetik föl a belügyminiszterhez, hogy a kimutatás szerint körülbelül 800 írt egy kompolti kiskorúnak nevére úgy utalványoztatott ki, mintha az nagykorú volna, — s hogy az iratok az illető tisztviselő elleni fenyitő eljárás végett az egri kir. törvényszékhez tétettek át.

A köztisztviselők minősítéséről szóló törvény magyarázata.

i.

Egy előfordult eset alkalmából kérdés intéztetett a belügyminiszterhez az iránt, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsnokaitól, kikről a minősítési törvényben említés téve nincs, minő minősítés követelendő. A belügyminiszter kimondotta, hogy a törvényben az említett állások betöltésére megkívántaié minősítés azért nem Íratott elő, mert a városi tanácsbeli állásoknál tekintettel kellett lenni az autonom városi közigazgatásnak többnyire jelentékeny gazdasági körére, s ezért csakis a fővárosi s itt is csak a jogi és közigazgatási szakosztályok élén álló tanácsnokokra nézve állapíttatott meg a jogszaki qualificatio. Ez elvek különben a képviselő ház részéről elfogadott bizottsági véleményben indokoltan ki lőnek fejtve. Egyébiránt, jegyzi meg a miniszter, a törvény nem állja útját annak, hogy a városok, midőn a pályázatot kiírják, a jogszaki qualirtkatiót meg ne kívánják azon tanácsnoki állásokra vonatkozólag, s ki ne mondhatnák, hogy azon pályázóknak, kik közigazgatási qualifikatioval bírnak, az ezzel nem bírók felett előny biztositt'atik.

n.

Rendezett tanácsú városok jegyzőinek képesítése. Szilágymegye közönségéhez a belügyminiszter a rejidezett tanácsú városok jegyzőitől követelhető minősítés kérdésében nagy érdekű rendeletet intézett. Ezen rendeletre az szolgáltatott okot, hogy Szilágymegye törvényhatósági bizottsága M. D.-nek Zilali város aljegyzőévé történt megválasztását megsemmisítette, s pedig azon okból, mert a megválasztott sem az 1883: I. törvényczikk 5. §-ának Vl-ik pontjában az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok jegyzőire nézve, sem az ugyanazon törvény 6-ik §-ában a községi és körjegyzőkre nézve előirt képesítéssel nem bir. Ezen közgyűlési határozat ellen Zilali város közönsége folyamodott, mely felfolyamodás folytán a szóban levő határozatot a belügyminiszter felülvizsgálván, helybenhagyta azt, bárha az abban első helyen követelt minősítés csak törvényhatósági joggal felruházott városok jegyzőire nézve kívántatik meg s annak hiánya egy rendezett tanácsú város jegyzői tisztségének elnyerhe- tésére akadályt nem képez. A belügyminiszter határozata a következőképen van okadatolva:

A rendezett tanácsú városok jegyzői, mint az már az 1879. évben 1009. sz. a. kiadott miniszteri rendeletben kifejttetett. az abban felemlített kérdések tekintetében a községi jegyzőkkel egyenlő elbánás alá esvén, ebből önkényt következik, hogy ily városok jegyzői, továbbá a községi és körjegyzők között a képesítés meghatározása tekintetében sem lehet különbséget tenni, s hogy e szerint a nevezett városok jegyzőinek a mennyiben akár jegy zöi, akár fő- vagy aljegyző, elnevezés és hatáskörrel szabályszerűen rendszeresített állásokat foglalnak el, a községi és körjegyzők részére törvényileg megszabott képesítéssel kell bírniuk. Zilah város az 1876: XX. t.-cz. 3. §-ának világos és határozott szavai szerint a következő 4. és 5. §§-okban foglalt kivételekkel ugyanazon jog, hatáskör és kötelezettségek mellett helyeztetett a rendezett tanácsú városok állásába-, melyeket az 1871: XVIII. t.-cz. általában rendezett tanácsú városokra megszab. Minthogy pedig az 1876: XX. t.-cz. 4. és 5. §§-aiban foglalt, fentebb említett kivételek között a városi jegyzői tisztség viszonyai épen nem emlittetnek, és az utóbb idézett törvényből, annak helyes értelmezése szerint e részben kivételes intézkedés egyáltalában nem következtethető, ennélfogva a Zilah városi aljegyzőnek is, mint bármely más rendezett tanácsú város ugyanazon állású tisztviselőjének, a községi és körjegyzők részére törvényileg előirt képesítéssel kelletvén birnia, M. D., ki ily képesítéssel nem bir, a szóban levő aljegyzői állásra törvényszerűen meg nem válaszható s igy a megválasztást megsemmisítő megyei közgyűlési határozat helybenhagyandó volt. (K. K.)

Az 1885. évi magyar országos kiállítás látogatására s a belépti dijakra vonatkozó szabályzat.

(Megállapittatott az országos bizottságnak 1884. évi szept. 27-én

tartott ülésében.)

1. §. A kiállítási terület a látogató közönségnek reggeli 8 órától éjjeli 11 óráig, a kiállítási* épületek pedig reggeli 9 órától esti 6 óráig vannak nyitva. Egyes kiállítási csarnokok hosszabb uyitvatartása esetről-esetre lesz kihirdetve. A terület és az épületek megnyitása valamint elzárása háromszori harangozás által jeleztetik. Kiállít ók és vendéglősök, valamint ezek alkalmazottjai és munkásai reggeli 6 órától kezdve külön bejáraton és e czélra külön kiállítandó jegyekkel léphetnek be.

2. §. A belépés csak személyjegy (szabadjegy, bérletjegy, szolgálati-jegy. kiállitö-jegy, alkalmazottnak vagy munkásnak kiszolgáltatott jegy), vagy pedig napi- illetőleg esti-jegy előmutatása mellett történhetik. A napi és esti jegyek a külön hirdetendő helyeken és közvetlenül a kiállítási bejáratok előtti bódékban adatnak ki és a megfelelő osztályzatök szerint a kiállítás egész tartama alatt, bármikor, de csak egyszer használhatók.

3. §. Gyermekek a rendes belépti dijakat fizetik. 12 éven alóli gyermekek csak felnőttek felügyelete alatt léphetnek a kiállítási területre.

4. §. Személyjegyét, vagy a napi, illetőleg esti jegy szelvényét mindenki magánál tartani és azt az illetékes őrszemélyzetnek kívánatra megmutatni köteles. A ki személyjegy nélkül, vagy nem saját személyére szóló személyjegy gyei, vagy napi- illetőleg esti jegyszelvény nélkül találtatik, köteles a megfelelő napi vagy esti jegynek diját megfizetni és a kiállítási területet azonnal elhagyni. Jegyek, a melyekkel visszaélés történt, elvétetnek és megsemmi- sittetnek.

5. ij. A távozás csakis az e czélra kijelölt kijáratokon van megengedve. Tértijegyek átalában nem adatnak.

6. $. A belépti dijak következőleg állapíttatnak meg:

I. Napi jegyek: A megnyitási és az ezt követő

2 napon.............................................................................1 frt — kr.

A többi köznapokon reggeli 8 órától esti 6 óráig — „ 50 kr.

Ünnep- és vasárnapon reggeli 8 órától esti 6 óráig — „ 30 kr.

II. Esti jegyek, melyek csak esti 6 órától a kiállítási terület bezártáig való belépésre érvényesek . . frt 20 kr.

III. Bérleti jegyek. Bérletjegy, mely az egész

kiállítási időre mindenkori belépésre jogosít és a birtokos fényképével el van látva......................................12 frt— kr.

Hasonló jegy. mely ily jegybirtokosnak vagy egy kiállítónak háztartásához tartozó személyek számára ki- állittatik.....................................................................8 frt — kr.

Egy havi érvénynyel biró bérletjegy, mely mindig a hó elejétől annak utolsó napjáig állittatik ki s szintén a birtokos fényképével el van látva .... 5 frt — kr.

IV. Társas belépti jegyek. Legkevesebb 20 személyből álló tanuló- vagy munkás-csoportok társas jegyeket válthatnak az igazgatóságnál. Ezek Írásban kérendők és az iskola, műhely vagy gyár nevére egy meghatározott egész napra állíttatnak ki, minden résztvevő számára 20 krba kerülnek.

7. §. Az összes kiállítási hivatalnokok, csoportbiztosok és alkalmazottak állandó szolgálati jegyekkel láttatnak el.

A kiállítók vagy megbízottjaik kiállításuk tartamára fényképük bemutatása mellett állandó kiállító ingyen-jegyet nyerhetnek. Egy és ugyanazon kiállító czég részére csak egy ilyen jegy ál-