Eger - hetilap, 1884
1884-10-16 / 42. szám
392 a rettentő vihar, futár érkezett a polgármesterhez azzal a rémhírrel, hogy a Catania területéhez tartozó Oibalia, Borgo, Guardia és Ognissza községieket az orkán szétrombolta, emberek százai vannak a házak romjai alá temetve s a szántó-földeken, szőlőkben, gesztenye-erdőkben nem maradt épen egy tenyérnyi folt sem. Kisiettek a szerencsétlenség színhelyére és megdöbbenve látták, hogy a hir nem volt túlzott. A még nemrég virágzó falvakból csak törmelék maradt meg. minden egyenlővé lett a földdel, egyetlen ház sem tudott daczolni az elemek kérlelhetetlen erejével. Es a kövek, gerendák, tetők alatt nyögtek az elevenen eltemetett áldozatok. A mentők rögtön munkához fogtak. Ájult, ha- lavány nőket, pólyás gyermekekét, férfiakat és öregeket vontak elő a romok alól. Hogy a halottak száma hány, azt még nem tudni bizonyosan. Eddig ötszáz sebesültet szállítottak be a cata- niai kórházakba. — A nápolyi érsek pompás püspöki keresztjét küldte a cataniai szerencsétlenek számára. Catania több gazdag polgára erre aláírást kezdett, s eredményét, kétezer frankot, az érsek nevében a kárvallottak javára fordította, a keresztet pedig visszaküldte a jótékony főpapnak. — A rimaszombati református egyházkerületi gyűlés, a főrendiház küszöbön álló reformjával szemben azon furcsa kijelentést tette, hogy nem óhajtja a protestáns superintendenseknek a felsőház tagjai közé fölvételét. — Temesvárit a villamvilágitást megszüntették, mint egyik odavaló német lap írja. Erre okot az adott, hogy a világitó drótokban kerengő áram erőssége miatt nem lehetett telefonolni, e mellett a vezetékekből folyton szikrák ugráltak ki. Egy gőzmalomban a telefondrótok izzóvá lettek s a lakosság mindenfelé tűztök tartott. Pl miatt a villamos világítást beszüntették, a meddig nem sikerül a telefondrótokat úgy elszigetelni, hogy a nagyerejü áram ne származzék át a lámpa-vezetékekből. — A házalás és az uj ipartörvény. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 42.458. sz. alatt a következő rendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz. Több oldalról felliozatott az, hogy az 1884: XVII. törvényczikkben foglalt uj ipartörvény 50. §-a alapján az árva-, turócz- és zó- lyomntegyei házaló vászonkereskedők, az úgynevezett tót gyol- csosok vásárlátogatási jogosultsága nehézségekbe ütközhetnék. Minthogy az 1884. évi XVII. tv ez. 50. §-a szerint házi iparczik- keket hetivásárokon bárki áruba bocsáthat; minthogy továbbá az elém terjesztett adatokból meggyőződtem arról, hogy a nevezett megyékben a szövő, kékfestő és nyomtató ipar nagy terjedelemben mint házi ipar űzetik és az igy készült kelmék állandó üzletek hiányában az e vidékről országszerte házaló, úgynevezett vászonkereskedő vagy gyolcsosok utján, házalva szoktak elkelni; — a hatósági igazol vány nyal ellátott árva-, turócz- és zólyomme- gyei vászonkereskedők • ily házi iparczikkekkel nemcsak a fennálló szabályok szerint mindenütt házalhatnak, hanem ezen czik- keket hetivásárokon is kirakva árulhatják ; miért is fölhívom a törvényhatóságot az iránti intézkedésre, hogy ezen házalók a fennálló rendőri* szabályok fenntartása mellett ebbeli keresetükben ne háborgattassanak. Nehogy azonban a törvény idézett 50. §-nak világos rendelkezése kijátszassék és a szóban levő gyolcsosok házi iparczikkeken kívül esetleg más kelméket is hetivásárokra hozzanak, — egyúttal intézkedtem, hogy az említett három megye törvényhatósága az ott készült czikkek kellő felismerheté- se czéljából azokat alkalmas bélyeggel lássa el. A bélyegzés részletei iránt annak idején értesítésemet veendi. Kelt Budapesten, 1884. évi szeptember hó 29-én. Széchenyi, s. k. — Elvi határozat iparügyekben. Az ipartörvény több szakaszára nézve elvi fontosságú határozatok lesznek szükségesek. E határozatok sorozatát a földm. ipar- és keresk. minisztérium most kezdi közzé tenni. A közérdekű határozatokat a következőkben közöljük: — I. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 175. §-a értelmében alakítandó ipartanács tagjai mindenesetre a törvényhatóság területén lakó iparosok (kereskedők) közül választandók és az, hogy az illető választandók egyúttal a közigazgatási bizottság tagjai legyenek, épen nem szükséges. II. A kereskedők vagy átalában képesítéshez nem kötött ipart űzök az ipartestületek tagjai nem lehetnek. — „Bírói függetlenség“ czim alatt egy röpirat jelent meg e napokban Justustól. Az álnév alá rejtőzött szerző fölvett tárgyát, a bírói függetlenséget, kimerítő részletességgel fejtegeti s a szó szoros értelmében élvezetes olvasmányt nyújt. Igen érdekesen ecseteli szerző a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. tör vényezikk megalkotása előtti igazságügyi állapotokat ; és egész elragadtatással beszél azon törvényczikkről. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény megalkotása óta 12 *év telt el. Vájjon teljesültek-e legszebb reményeink?! Igazságszolgál latásunk egy culturnép jogállami igényeinek, az igazságügyi politikának, a haza jól felfogott igényeinek és a haladás követelményének megfelelnek-e? És valóban megvan-e az annyira óhajtott bírói függetlenség ? ! És szerző itélószéket tart, beszél a mai igazságügyi mise- riákról, — azután egy biró mondja el tanulságos élettörténetét. — Végül szerző 5 pontban adja elő javaslatait, melyek a bírói függetlenséget és tekintélyt állandóan fentartani, a bírónak tisztességes megélhetést és jövőt biztosítani képesek volnának. Justus ezen röpirata az „Athenaeum“ nyomdájából került ki és 50 krért kapható. — A kiállítási sorsjáték nyereménytárgyai a 100 ezer fitos első nyereményen kívül, mely tudvalevőleg arany pénzértéket képvisel, 150,000 frt erejéig, kizárólag megvásárlandó, illetve előzetesen megrendelendő kiállítási tárgyakból fognak állani. A 250,000 frtnyi nyereményösszeg a következőleg van felosztva : főnyeremény 100,000 forint, 1 — 1 nyeremény 20,000, 10.000, 5000, 4000, 3000, 2500, s 2000 frt, 2 nyer. á 1500 frt, 10 nyer. á 900 frt, 10 nyer. á 500 frt, 15 nyer. á 400 frt, 20 nyer. á, 300 frt, 25 nyer. á 200 frt, 110 nyer. á 100 frt, 140 nyer. á 50 frt, 150 nyer. á 30 frt, 500 nyer. á 20 frt és 3000 nyer. á 10 frt. A sorsolási bizottság egyetértőleg a vállalkozó ezég képviselőivel a nyeremények mikénti beszerzésére ír zve, a „Kiállítási Lapok“ szerint, a következő tervezetet áilapitotta meg: élő állatok csoportja (lovak) 10,000 frt, bor és szeszes italok 500 frt. agyag- és üvegpapir 18,000 frt, vas- és fémpapir 18,000 frt, bőripar 2000 frt, faipar (kosárfonó munkák) 200 frt, ruházati ipar (szűesmun- kák) 500 frt, fonó és szövőipar 500 frt, bútoripar 10,000 frt, arany és ezüstmüvesipar 40,000 frt, sokszorosító műipar 1500 frt, hangszerek (zongorák) 2000 frt, járművek 2500 írt, órák 1300 frt házi ipar 3000 frt, képzőművészet 20,000 frt és horvátországi kiállítás 20,000 frt. — Az idei és tavali lóösszeirás közötti különbség igen lényegtelen lévén, a honvédelmi miniszter, a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg elhatározta, hogy a múlt évre megállapított lóavatási tervezet a jövő 1885. évre is érvényben maradjon. Ezen elhatározásról az ország összes törvényhatóságai rendeleti utón értesittettek. A múlt évben megállapított kulcs szerint alkalmasokul osztályozott hátas lovakra 83°/0 a hámos lovakra 57%, a málhás állatokra 5_9% vettetett ki Magyarországon. — Ezeregy Éjszaka. (Teljes kiadás. Galland, Habicht, Vörösmarty és többek kiadásai után rendezte Nádor Gyula. Képekkel díszített első teljes magyar kiadás.) Nádor Kálmán könyvkiadó által egyszerre küldettek be hozzánk e mii 6—9-ik füzetei, melyekkel egyszersmind első kötete van befejezve a négy kötetre tervezett érdekés kiadásnak. Lapunk korábbi szamaiban ismételve emlékeztünk már meg e rokonszenves vállalatról, mely úgy Ízléses külseje, csinos rajzai által, mint becses tartalmával köt.é le figyelmünket. Az Ezeregy éjszaka nem szorul a nagydobu reklám ma- gasztalásaira ; tudvalevő, hogy halhatatlan Vörösmartynk kedves olvasmánya volt, sőt egy részét ő ültette át nyelvünkre s ez benne is van a fenti kiadásban. A kiadót ismételve üdvözölhetjük azon szerencsés gondolatáért, hogy az arab költészet e gyöngyét hozzáférhetővé tette egész teljességében a magyar olvasó közönség számára. A teljes mii 36 füzetből, illetve négy kötetből fog állani s ára füzetenként 25 kr. — A „regényvilág“ czimü vállalat V-ik évfolyamának 1-ső füzete most jelent meg. Kiadók a Révai-testvérek Budapesten. — Mily szakmabeli tanárokra van leginkább szükség a középiskolában ? E kérdésre felel a Közoktatás“ egyik közleménye, mely szerint a közoktatásügyi minisztériumban vizsgálat alá vették a tanári testületek szaki arányosságát. E vizsgálatból kitűnt, hogy átalában a magyar nyelv és bölcsészet tanárai vannak kellőnél nagyobb számban, s majdnem minden gymnáziumban több a historikus s kevesebb a klasszika filológus, mint a szükség kívánja. Ennek természetes következménye az lesz, hogy a mint ily fölösleges historikus tanár elhal vagy nyugdijaztatik, helye nem historikussal, hanem klasszika filológussal töltetik be, mint ez már egy-két esetben meg is történt,. Ez eljárás ismét azt vonja maga után, hogy a historikus tanárjelöltek csak később jutnak tanszékhez, s igy a históriai tanszak egyelőre nem lesz jutalmazó. Számba vették a közoktatásügyi minisztériumban továbbá azt is, hogy a végzett és képesítéssel biró, de még alkalmazást nem nyert tanárjelöltek az egyes szakokban minő arányokat tüntetnek fel. E vizsgálat is azt mutatja, hogy a leendő tanárok statusában is minden szak bőséget mutat, csak a klasszika filológusok alig fedezik a szükségletet; mig vannak m:A szakbeliek, kik kénytelenek évek hosszú soráig várakozni, mig tanszékhez jutnak.