Eger - hetilap, 1884

1884-10-16 / 42. szám

390

Kötelessége ezen kivűl naponkint a kora reggeli órákban a húsos piaczon megjelenni s a kímélésre szánt összes hús-meny- nyiséget egészségi tekintetből megvizsgálni ;

az állatorvos kötelessége az összes vágóhidak tisztán tartására felügyeletet gyakorolni, s a tapasztalt rendetlenségeket a városi rendőrségnek bejelenteni.

Áz állatorvos, állategészségügyi tekintetben, a rendőri hatóságnak szakközege.

Időnkint megfigyeli, hogy nem mutatkozik-e az állatok között járványos betegség. Mielőtt a marhacsorda, és nyáj telelő helyéről a közös legelőre haj Hatnék, egészségi állapotát megvizsgálni s a gazdasági felügyelővel egyetértőleg számbavenni s tapasztalatairól a főorvosnak jelentést tenni tartozik.

XXVII. Szülésznő.

Az irgalmasnők kórházában s a szegénysorsu egyéneknél a szülésznői teendőket dij nélkül teljesíteni tartozik, átalános teendőire nézve pedig a főorvos utasításai szerint köteles eljárni.

XXVIII. Segéd és kezelő személyzet.

A segéd és kezelő személyzet áll:

egy közigazgatási kiadóból, ki egyszersmind iktató is. nemkülönben egy árvaszéki iktató és kiadóból.

Ezenfelül 12 Írnokból, kik közül három a közigazgatási,. 2 pedig az árvaszéki és gyámi ügyek tisztázásával foglalkozik, ezek közül a közigazgatási teendőkkel foglalkozók a főjegyző, az árvaszéknél alkalmazottak pedig a gyám rendelkezése alatt állanak;

hat írnok a számvevői hivatal, egy pedig a főkapitánynál alkalmaztatik.

Hivatalos órájuk naponta 7 óra.

A polgármester azonban az összes segéd és kezelő személyzet hivatalos óráit a szükséghez képest belátása szerint meg- hoszabbithatja. —

A segéd és kezelő személyzet tagjait az összes elöljáróságból álló tanács választja.

XXIX. Fertálymesterek.

Az eddigi gyakorlatok szerint a közbiztonság csend és egyéb rendőri, valamint árvaszéki gyámi ügyek, adó s illetékek behajtása iránti intézkedések tekintetéből a városi elöljáróság és lakosság közötti közegül használtatván, az elöljáróság bármely tagjaitól nyerendő megbízatásokat pontosan teljesíteni s azokban eljárni tartoznak ;

ezen felül kötelességeik: az engedély nélküli építkezéseket s az idegen megtelepedőket a rendőr-főkapitányságnak bejelenteni, útczák, utak tisztántartására, tűzvész elleni óvintézkedések mikénti teljesítésére, az utczai lámpák világítására felügyelni s a tapasztalt hiányokat bejelenteni.

A megrendelt őrjáratokat kiállítani;

koldusok, kéregetök és csavargókat, úgy az űtczai rendetlen- kedőket a főkapitánynak bejelenteni s átalában negyedében minden rendetlenség lehető megakadályozását eszközölni.

XXX. Fogyasztási adópénzt, hivatal,

mely a bélyeg és közvetlen illetékek beszedését is teljesiti, áll egy pénztárnok és egy ellenőrből, kiknek rendelkezésére egy eljáró engedélyeztetik.

Működési köre a hozzá utasított, különösen pedig a bélyeg s közvetlen illetékek, úgy a fogyasztási adópénzek felelősség melletti pontos hűséges bevételében, kezelésében és elszámolásában áll: a kezelése alá előirt pénzekről külön naplót s külön főkönyvet vezetni, s az általuk bevett összegeket, a törvény értelmében az illető helyére beszolgáltatni tartoznak.

Ezen felül a fogyasztási adóról külön bárcza-könyvet kötelesek vezetni;

az általuk kezelt fogyasztási adópénzekről külön-külön készítendő számadásaikat az év leteltével a tanácshoz 30 nap alatt beterjeszteni.

A netán felmerülhető hiányokért egyetemlegesen felelősek. Hivatalba léptük előtt úgy a pénztárnok mint az ellenőr egyévi fizetésük kétszeresének megfelelő biztosítékot tartozik kimutatni. A mennyiben pedig ezen hivatal fennállása a fogyasztási adóbérlet idejéhez van kötve; és miután a fogyasztási adókra az állam és a város között fennálló bérleti szerződés 1885-ik év végén lejár, ennélfogva ezen pénztári hivatalnál alkalmazott egyének alkalmazása 1885-ik év végével megszűnik, következve mint a városi tisztikar jövő 6 évi cyclusába be nem illeszthetők, a

folyó évben megejtendő tisztválasztás alkalmával választás alá sem jönnek.

Fizetősöket, mely a pénztárnoknál 700 frt, az ellenőrnél pedig 600 írtban állapittatik meg — az eddigi gyakorlat szerint is a fogyasztási adó-pénztárból élvezik.

(Politikai heti szemle.

Páris, okt. 11. A küszöbön levő konferencziáról a következőket iija a République Frangaise: Egy uzurpátori cselekmény adott rá okot, hogy megalakuljon a fenyegetett érdekek ligája. Az egyiptomi kérdés Anglia hibájából vált európaivá. Európa nem tűrheti, hogy egyetlen hatalom uralja az Indiába és Khi- nába vezető utat. Ha Anglia elfoglalná a Nílus völgyét, ez jeladás lenne az ozmán birodalom fölosztására és az európai kon- flagráczióra, melytől irtózik a békére szorult Európa. Lehetetlen, hogy Anglia tovább daczoljon Európával és végső intézkedéseket tegyen szükségesekké.

London, okt. 11. Németország és Francziaország a gyarmatpolitika megoldatlan kérdéseire nézve, különösen a mi Nyu- got-Afrikát illeti, együttes eljárásban állapodtak meg.

London, okt. 11. A lapok megelégedéssel közük a trans- vaáli kormány amaz elhatározását, hogy a Besuana-föld fölötti védnökségről lemond s az angol kormány erélyes határozatainak tulajdonítják azt. Helyesléssel fogadják továbbá Új-Guinea és Dél-Afrika annexióját is, mit ma tettek közzé.

Berlin, okt. 11. A Berlinben tartandó Congó-konferenczián a meghivandó államok itteni nagyköveteik, illetőleg követeik által lesznek képviselve.

Péter vár, okt. 11. A kievi deák-zavargásokra vonatkozólag közzétett hivatalos communiqué szerint az egyetemnek a káros elemektől való megtisztítása végett elhatároztatott, hogy az előadásokat 1885. jan. 1-ig felfüggesztik, és valamennyi tanulót hazabocsátanak, kiadván egyszersmind a rendeletet, hogy a tanulókat más egyetemekre fölvenni tilos. Elhatároztatott továbbá, hogy egyetemi bizottság alakittatik, mely f. évi deczember elsején ül össze és feladata leend, hogy a felvételért folyamodó tanulók kérvényeit elintézze. A bizottság utasittatik, hogy minden egyes folyamodó előéletére nézve a legtiizetesebb vizsgálatot foganatosítsa és csak azoknak engedje meg, hogy ismét felvétessenek, kiknek megbízhatósága minden kétségen fölül áll.

Berlin, okt. 13. A „Nordd. Alig. Ztg-‘ kivonatosan közli a „Times“-nak ama czikkét, mely északi Schleswig viszonyairól szólva, azt mondja, hogy az észak-schleswigi dánok panaszai és szenvedései az európai közvéleményt fájdalommal érint k. A Nordd. Alig. Ztg. ennek ellenében képet nyújt az irrországi viszonyokról és azután igy folytatja: Manapság bölcs és óva'osan szemmel tartott alapelvnek tekintetik, hogy idegen államok belügyeibe a mennyire lehet, be ne avatkozzanak. A „Times-1 azonban már évek óta azon van, hogy Németországot megleczkéztesse és sértegesse, valamint hogy neki Európában mennél több ellenséget szerezzen. A német sajtó eddigelé nem élt hasonló fegyverrel Anglia irányában, jóllehet volna elég alkalom az angol politikát az eui'ópai közvélemény előtt bevádolni, vagy legalább is sötét színben tüntetni fel. Az északschleswigi kérdés mindkét nemzetiség megelégedésére idővel meg lesz oldható. Az angol politika széles mezején sok hasonló kérdés van, melyeknek megoldása külföldi beavatkozás által elő nem segittetmék. Indiában, Afrikában és másutt is sok oly dolgot találhatnánk, hogy Európa közvéleményét azokra felhívjuk.

Berlin, okt. 13. A Kongó-kérdés ügyében összehívott értekezlet összeülése október vége felé vagy a jövő hónap kezdetére van kilátásba helyezve. A tanácskozás tárgyai lesznek. 1. Szabad kereskedelem a Kongó mentén és torkolatainál. 2. A bécsi egyezmények a szabad hajózásra vonatkozó határozatainak kiterjesztése a Niger és Kongó nemzetközi folyamokra. 3. Megállapítása ama végleges alakiságoknak, melyek szükségesek, hogy az uj foglalások az afrikai partokon befejezetteknek tekintessenek.

Czetinye, okt. 13. A Glas Crnogorca nevű montenegrói kormánypárti újság egy figyelemreméltó czikkében megemlékezik Montenegrónak az európai államok közzé való belépéséről, azokról a nemzetközi kötelezettségekről, melyeket az ennek következtében magára vállalt, arról a hiányosságról, melylyel e kötelezet- ségek teljesittettek és azokról a nehézségekről, melyek ezt menthetővé teszik. Nem lehet elvitatni az osztrák-magyar kormánytól azt, hogy mindig mérsékletet és jóakaró elnézést gyakorolt és némely dolgot megbocsátott, a mi megbocsáthatatlan volt. Ha egy