Eger - hetilap, 1884
1884-10-16 / 42. szám
388 IV. Az antiszemiták csekély számú pártja kebeléből még egy válaszfelirati javaslat nyujtatott be, és ugyan Simonyi Iván által. Tartalma lényegileg véve egyez e pártnak fentebb említett felirati javaslatával, melyet báró Andreánszky készített. V. A közjogi ellenzék is — vagyis a függetlenségi s a 48-as egyesült párt — külön felirati javaslatot nyújtott be a képviselő- házban, e párt ismert szellemében. Vegyes házasságból származó gyermekek. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter ez évi július hó 1-én 24,727. sz. a. a róm. kath. püspökökhöz a következő körlevelet bocsátotta ki: „Méltóságos és fótisztelendő püspök ur! Midőn a magyar törvényhozás az 1868. évi Lili. törvényczikket megalkotta, azon szándék által vezéreltetett, hogy az ország keresztény felekezetei közötti viszonosságot kellőleg körülvonalazván, százados súrlódásoknak véget vessen és a vallásfelekezetek közti békének újabb támaszt és biztosítékot nyújtson. E törvény többi közt a vegyes házasságból származó gyermekek körül is intézkedvén, 12-ik szakaszában kimondja, hogy a fiuk atyjuk, a leányok pedig anyjuknak vallását követik ; egyúttal jövőre is érvénytelennek, semmisnek s minden jogerőt nélkülözőnek jelentvén ki bármely szerződést, téritvényt, vagy rendelkezést, mely e törvénynyel ellenkeznék. E szakasznak logikai folyománya, hogy azon esetben, ha valamely lelkész oly gyermeket, ki a törvény szerint más keresztény felekezethez tartozik, bármely okból megkeresztel, azt saját anyakönyvébe be nem vezetheti, hanem köteles az ezen ténykedésről szóló bizonylatot az illetékes lelkészhez hivatalból s a végből haladéktalanul áttenni, hogy az az ekként megkeresztelt gyermeknek születését saját anyakönyvében följegyeztethesse; mert a más felekezetbeli lelkész által történt megkeresztelés a gyermeknek vallás tekintetébeni törvényszerű hová tartozandóságán mit sem változtat; az egyes keresztény vallásfelekezetek anyakönyveinek hiteles volta pedig csak ez utón eszközölhető. De van még egy más ok is, mely a lelkészeket ilyetén keresztelési bizonylatok kölcsönös kiszolgáltatására kötelezi s ez azon bírói magyarázat, melyet az 1868: Lili. t.-czikkel szoros kapcsolatban álló 1879: XL. t.-cz. tüzetesen annak 53. §-a egyes előfordult esetekben talált, mely bírói magyarázat azon nézetet látszik érvényre emelni, hogy a keresztény szülőktől származott gyermekeknek megkeresztelése más felekezetbeli pap által, mint amelyhez a gyermek nemét tekintve a törvény szerint tartoznék, nem azonos az illető gyermeknek a keresztelő lelkész felekezetében való felvételevei. Midőn pedig az egyházak e bírói magyarázatnak előnyeit elfogadták ott, a hol az az 1879: XL. t.-cz. 53. §-a alapján más felekezetbeli gyermekek megkeresztelése s az anyakönyvi kivonat ki nem szolgáltatása miatt bevádolt papjaik javára szolgált, elismerték a feltevést, hogy a lelkész a gyermeket az azon végrehajtott keresztelés által nem a maga felekezetibe vette fel, miből önkényt következik, hogy a keresztelési bizonylat a másik illetékes egyháznak szolgáltatandó ki. Mindazonáltal évenkint számos eset fordult elő, melyben különféle egyházi hatóságok panaszt tesznek nálam, hogy más felekezetek lelkészei, törvényszerűen a panaszttevő hatóságok egyházához tartozó gyermekeket megkeresztelik anélkül, hogy a keresztelési bizonylatokat az illetékes lelkésznek kiszolgáltatnák, sót. hogy erre elszólitva. e bizonylatok kiadását különf le, a törvény előtt meg nem állható okokból megtagadják. A fentebb tisztelettel előadottak után szükségtelen bővebben okadatolnom ama sürgős megkeresésemet, miszerint méltóságod az egyházi joghatósága alatt álló papságnak a szóban forgó törvényintézkedéseket újból megmagyarázván, ugyanannak egyúttal szigorúan meghagyni méltóztassék. hogy mindannyiszor, valahányszor oly gyermeket, ki a törvény rendelkezése szerint más felekezethez tartozik, bármely okból megkeresztelnek, a keresztelési bizonylatot anyakönyvezés végett az illetékes lelkészhez a ténykedés után legfeljebb nyolcz nap alatt és az 1879: XL. t.-cz. 53. §-ban megszabott büntetés terhe alatt áttenni el ne mulaszszák. Fogadja méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. — Budapesten, 1884. évi juliushó 11-dikén. — Trefort.“ A vallás- és oktatásügyi magyar kir. miniszter által kibocsátott szabályzat: „a felekezeti középiskolák meglátogatása és azokban a főfelügyelet! jog gyakorlása iránt.“ 1. §. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-cz. 46. §-a szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a főfel ü gy el éti jog gyakorlása szempontjából a felekezeti középiskolákat megbízottjai által bármikor megláto- gattathatja. E megbízottak lehetnek akár a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium kebeléből kiküldöttek, akár a tankerületi 'főigazgatók. akár más, a miniszter által belátása szerint választott és megbízott szakférfiak. Bármelyik rendbeliek legyenek, a jelen utasítás szerint kell eljárniok, s'zemök előtt tartva, hogy a felekezeti oskolákban rendelkezési vagy intézkedési joggal nem bírnak és csakis az állami felügyelet gyakorlására s a miniszternek az ezen intézetekben létező állapotokról való tájékoztató értesítésére vannak kiküldve. Megbízatásuk vagy esetről esetre vagy egy tanévre szól és mindkét esetben csak bizonyos, a megbízatásban megnevezett középiskolákra terjed ki. Megbízatásukról a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskola felekezeti főhatóságát mindig előre értesíti, azzal a hozzáadással, hogy erről az i lető iskola (vagy iskolák) igazgatósága is értesítendő. 2. § Ha a miniszteri megbízott küldetése csak egy iskolára és egy esetre vagy valamely meghatározott czélu megbízatásra szól, megbizatásában haladéktalanul, vagy az arra kitűzött időben eljár s arról jelentést tesz a miniszternek. Az utóbbi esetben különös megbízást kap, mely neki eljárásában irányadóul szolgál s melyről az intézet felekezeti főhatósága is értesittetik. 3. §. Ha a miniszteri megbízott kiküldése egész tanévre és egy vagy több középiskolának az állami főfelügyelet gyakorlása szempontjából való meglátogatására szól, tartozik a kijelölt intézetet (vagy intézeteket) a tanév folyamában legalább egyszer, legfölebb azonban kétszer, meglátogatni. Hogy a főfelügyelet gyakorlása minden irányban alapos és beható lehessen: a látogatásnak nyolcz osztályú teljes intézetnél legalább két napra, hat osztályúnál másfél napra, négy osztályúnál legalább egy napra kell terjednie. 4. §. A miniszteri megbízott a látogatás alkalmával mindenekelőtt az intézetnek, a felekezeti főhatóság által már eleve értesített igazgatóját keresi föl, tudatja vele látogatási czélját s felkéri hogy ebben segítségére s az intézetben vezetője legyen. 5. §. A miniszteri megbízott látogatásának, illetőleg a főfelügyeletnek ki kell terjednie az intézet kül- és beléletére s annak összes állapotaira és viszonyaira: az intézet elhelyezésére, épületeire és helyiségeire; a taneszközökre, gyűjteményekre s átalában az az egész fölszerelésre; az oktatás állapotára, folyamatára és sikerére; a fegyelem gyakorlására; az igazgatásra és ügyvitelre; és pedig a következőkben részletezendő módon és határokig. 6. §. A mi az intézet elhelyezését, épületeit és helyiségeit s a fölszerelést illeti: 1. Megvizsgálandó a tanintézet fekvése, telkének terjedelme és czélszeriisége: van-e a tanulóknak tanórák közben elég szabad mozgási terök ? tisztán van-e tartva az udvar? van-e az intézetnek kertje vagy befásitott tere? vau-e az udvaron kút (ivó viz) stb. 2. A tanintézet épülete, terjedelem és czélszerüség tekintetéből: van-e elegendő s tiszta levegője? minő a fűtés és szellőztetés? elég világos-e minden helyisége? elég tágasak-e a tantermek a tanulók számához képest? jó karban van-e az épület, falak, pallók, ajtók, ablakok? tisztán tartatik-e rendesen minden? van-e gondoskodva az évenkinti nagyobb tisztogatásról s a szükséges helyreállításokról? Mily javítást vagy gyarapodást nyert az épület legújabban (esetleg az előbbi látogatás óta), s mi volna még e tekintetben kívánatos? 3. A tisztaság tekintetében különös figyelem fordítandó az árnyék székekre is, és pedig úgy egészségi, mint erkölcs-fegyelmi szempontból. (A hol vízvezeték nem alkalmazható, a hordórendszer ajánlandó.) 4. Megvizsgálandó a bútorok czélszerüsége és tisztasága. Különösen: czélszerüek-e a padok, tekintve a tanulók különböző nagyságát. 5. Tüzetesen megvizsgálandó a tanintézet fölszerelése az osztályokban, a könyv- és szertárakban. A felszerelés elég czélszerü s főleg jó karban van-e? különösen tekintetbe veendők a szemléltető eszközök s tanszerek: a természettani, vegytani, természet- rajzi szertárak kellőleg el vannak-e látva az oktatásnak s/emlél- tetővé s gyakorlativá tételéhez múlhatatlanul megkivántató taneszközökkel, tárgyakkal és szerekkel? a földrajzi oktatáshoz szükséges térképek, glóbusok stb. nem hiányoznak-e? a történelmi oktatáshoz vannak-e rajzok és képek, úgyszintén a rajzok
