Eger - hetilap, 1884

1884-09-25 / 39. szám

360

III.

A vásári helypénzszedés bérlője az őszi vásárt az izraelita ünnepek miatt szept. 29-éről okt. 5-ére óhajtotta volna halaszt- tatni; de kérelmével a legfelsőbb forum, a minisztérium, is elutasította. Tehát a vásár e hó 29-én lesz. De egyúttal constatálva lett azon különösség, hogy a bérlő a vidéken azt hirdettette ki, m szerint a vásár okt. 5-ére van elhalasztva. Ezért többen a bérlő ellen rendőri fenyitő eljárást indítványoztak, de az indítvány mellőztetett.

Érseki levél:

melylyel az „Egri Dalkör“ által Miskolczon az országos dalárversenyen nyert serlegnek a lyceumban való elhelyezése engedélyezve lön.

Az „Egri Dalkörének augusztushavi közgyűléséből Érsek úr ő Excellentiájához intézett kérelmére, — melyben a lyceumi múzeumba a miskolczi dalárversenyen nyert serleg elhelyezésének engedélyezését kérelmezte, a következő kegyes leirat küldetett át az elnökhöz:

Tekintetes Danilovics Pál úrnak, mint az „Egri Dalkör“ elnökének.

Mint már az „Egri Dalkör“ megalakulásakor a lyceumi zeneterem átengedése alkalmával 1882. évi október 13-án 3758. sz. alatt tekintetes uraságodhoz intézett átiratomban is nyilvánitám, érdeklődéssel kisértem folyton a t, Dalkör működését.

Legbensőbb örömmel vettem azért az értesítést, hogy a t. Dalkör eddigi munkássága eredményét a közelebb Miskolczon tartott országos dalversenyen bemutatván, fellépésével rövid idejű fennállása daczára is nemcsak átalános figyelmet és tiszteletet keltett, de a legilletékesebb helyről jött elismerés és méltatás kivívásával a kitüntetés emlékjelét is kiérdemelte.

E sikerben kedves érzéssel látom én is a kitartó, komoly, férfias törekvés megtisztelő jutalmát, és szívesen táplálom azon meggyőződést, hogy a t. Dalkör a nyert kitüntetést további munkásságra serkentő és kötelező zálogul tekintve, fokozott buzgalommal igyekszik ezentúl is a haladás kétségtelen bizonyítékaival megfelelni az iránta jogosan támadt várakozásnak.

E reményben s meggyőződésben szives készséggel engedek a t. Dalkör mai napon vett abbeli kérelmének, hogy a miskolczi dalversenyen nyert ezüst serleg a kívánt módozatok mellett a lyceumi múzeumban helyeztessék el. Ez iránt Sivampel József lyceumi gondnokot s múzeumi őrt kellően utasítottam, ki a serleget átveendi.

Kelt Puszta-Szikszón, 1884. évi szeptemberhó 14-ikén.

Dr. Samassa József,

egri érsek.

Országos közügyek.

I.

A legközelebb összeülő országgyűlésre nehéz feladatok várnak. A kormány sok törvényjavaslatot fog előterjeszteni, köztük olyanokat is, melyek eddigi alkotmányos intézményeink megváltoztatására czéloznak. így tervben van: az országgyűlés tartamának 3 évről 5 évre meghosszabbítása; a sajtószabadság s az esküdtszéki intézmény felfüggesztése; a főrendiház reformja, stb.

A mi illeti különösen a főrendiház re ormját : ezt a kormány már az országgyűlés elején tárgyaltatni kivánja. Az idevonatkozó törvényjavaslat teljesen egyező ama szöveggel, a melyben azt a miniszterelnök a múlt évben kidolgozta. Ha az ország- gyűlés elfogadja e törvényjavaslatot, úgy ez már a mostani országgyűlés 2-ik évi ülésszakának elején életbeléptettetik.

Az országgyűlés elé terjesztendő sok törvényjavaslat közül még a következőket emeljük ki: a magánjog s a bányajog codi- ficatiója, a hitelviszonyok reformja, a földjavitások eszközlésének alapjául a vizjog szabályozása; végre a bűnvádi eljárás.

Különösen ez utóbbinak megállapítása már égetően szükségessé vált. Ugyanis, a személyes szabadságnak s a megfelelő jogvédelemnek biztosítékait egyedül ebben lehet s nem az anyagi kódexben intézményileg felállítani. Anyagi kódexünk a bűntettekről, vétségekről és kihágásokról évek óta kész és hatályban van már, mig magát az eljárást, a vád és védelem anyagának megszerzési módjait nem szabályozza semmi egyéb, mint a százféleképen értelmezett törvényes gyakorlat, a bírói bölcs belátás vagy olykor a rendőri és bírói közegek önkénye s végre az igazságügyi kormányzatnak nehány rendeiete.

H.

Horvát-Szlavonországban a képviselőválasztások nagy izgatottság közt folytak le; itt-ott véres verekedések is fordultak elő. A legtulzóbb párt, Starcsevicsé, sok választókerületet nyert s igy jelentékenyen megszaporodva lép az uj tartománygyülésbe. Azonban a kormánynak főkép a virilisták segélyével igy is nagy többsége lesz.

A községi jegyzők országos értekezlete s ennek a községi szervezet reformjára vonatkozó javaslatai.

A községi és körjegyzők vidékenkinti küldöttjei, legközelebb népes közgyűlést tartottak Budapesten.

E közgyűlés egy emlékiratot állapított meg, mely az ország- gyűléshez s a ministeriumhoz fog fölterjeszttetni. Az emlékiratban foglalt javaslatok részint a jegyzői karra, részint a községek szervezetére s hatáskörére vonatkoznak.

A jegyzői kar érdekében javasolják, hogy jegyzővé és helyettesévé csak nyolcz osztályt végzett és szigorúan vizsgázott férfiú lehessen; hogy a jegyzői fizetés minimuma 800 forintban s ne — mint most van — ennek felében állapíttassák meg; hogy a jegyzők választása szabályoztassék s a visszaélések és vesztegetések ellen mentesittessék s végre, hogy az elöljárók törvényileg legyenek kötelezve a jegyzőt hivatalos működésében támogatni.

A községek belső rendje és jólléte érdekében javasolják, hogy :

népesedési törzskönyv vezettessék ; elöljáróvá csak írni és olvasni tudó egyén lehessen ; a letelepedés szigorúbb föltételekhez köttessék; a községi pótadók helyesebb alapon vettessenek ki s végül a községi elöljáróság kisebb fokú kihágási ügyekben fegyelmi és bíráskodási joggal ruháztassék fel, nehogy a községi elöljáróság csak tátott szájjal nézhesse a korcsmái garázdát, a zárórát nem ismerő korcsmárost, az éjjeli tivornyázót, az utczai botrányhőst, a tilosban lövöldözőt, a hamis mértékek használóit, az egészségtelen czikkek elárusítóit, az engedély nélküli koldusokat, házalókat, kuruzslókat, veszélyes állatok tartóit stb. (Most mindezen ügyekben a községnek csak annyi joga van, hogy alázatos panaszszal járulhat a szolgabiró vagy járásbiró elé. — Valóban nevetséges.)

Komoly figyelmet érdemelnek ezek mind a kormány, mind a

törvényhozás részéről.

Szabályrendelet:

Egerváros tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete létszámáról, hatásköréről, munka-felosztásáról és a fizetések menynyiségéröl.

(Folytatás.)

(Rendőri hatóság.)

Az építkezési rend fentartása, az építkezés alatti szabályok megtartása és annak bevégeztével az épület használata iránt felmerülő rendőri kérdésekben való intézkedés ; a tanács által az építkezési szabályok alapján hozott határozatoknak a mérnök köz- benjöttével való végrehajtása.

A közlekedési vonalak, hidak és kutak feletti felügyelet, azok tisztán tartása, a szabadközlekedés fenntartása és használatára nézve, és ha e tekintetben hiányok merülnének fel, azok elhárítása végett a tanácsnak jelentést tesz.

Rendőri kihágások eseteinél a hatásköréhez utalt s illetékessége alá tartozó ügyekben első fokulag határoz.

Felügyel a városi közkivilágitásra, ha e tekintetben, vagy a világítási anyag minőségére és mennyiségére nézve visszaélést tapasztal, vizsgálatot rendel és annak eredményét jelentés mellett felterjeszti a tanácshoz.

Megfigyeli mindazon mozzanatokat, melyek a közegészségre befolyással bírnak, s tapasztalatai folytán, a mennyiben lehetséges saját hatáskörében intézkedik, ha pedig a teendők hatáskörén túl esnek, azok iránt a felsőbb hatósághoz jelentéseket, esetleg javaslatokat is tesz.

Felügyel hatósága területén az orvosrendőri szabályok foganatosítására, utczák, utak, terek, közgyülhelyek és a kéjelgési ügy körül; — továbbá arra, hogy az egészségi szabályok: tanintézetek, gyárak, iparüzletek, lakások, ürülékek, csatornák és emész- tő-gödrök, nemkülönben folyó-, álló- és ivó-vizek, élelmi és táp