Eger - hetilap, 1884

1884-09-04 / 36. szám

338

pellácziót intézett. A kormány részéről Voncsina osztályfőnök az aug. 30-ik ülésben felelt ez interpelláczióra, Ígérve a rendeletnek hatályon kívül való helyezését.

— Az egri érseki joglyceum tanrendje az 1884/85. tanévre, A) Rendes tantárgyak.

Az I. évi tanfolyamon:

1) Bevezetés a jog- és államtudományokba; hét. 2 óra; tanár: Dr. Kiss István.

2) Római magánjog (Institutiók); hét. 8 óra; tanár: Dr. Fekete Ferencz.

3) Magyar alkotmány- és jogtörténet; hét. 7 óra; tanár: Dr. Udvardy László.

4) Művelődéstörténet; hét. 4 óra; tanár: Stephanovszky

SÁNDOR.

A II évi tanfolyamon:

1) Jogbölcsészet; hét. 8 óra; tanár: Dk. Martinovich József.

2) Nemzetgazdaságtan; hét. 5 óra; tanár: Szmida Viktor.

3) Magyar magánjog; hét. 5 óra; tanár: Bukik István.

Az államtudományi szaktanfolyamon:

1) Alkotmányi s kormányzati politika; Írét. 5 óra; tanár: Dr. Kiss István.

2) Magyar közigazgatási jog; hét. 5 óra; tanár: Dr. Szol- csányi Hugó.

3) Egyházjog; hét. 4 óra; tanár: Dr. Udvardy László:

A Jogtudományi szaktanfolyamon:

1) Büntetőjog; hét. 5 óra; tanár: Dk. Martinovich József.

2) Peres és perenkivüli eljárás; hét. 6 óra; tanár: Dr. Hubert János.

3) Osztrák magánjog; hét. 6 óra; tanár: Bukik Isván.

B) RENDKÍVÜLI TANTÁRGYAK. fi) Törvényszéki orvostan', hét. 2 óra; tanár: Dr. Frantz Alajos.

f2) Allamszámviteltan; hét. 2 óra; tanár: Szmida Viktor. f3) Nemzetközi magánjog; hét. 1 óra; tanár: Dr. Kiss István.

4) Római perjog; hét. 2 óra; tanár: Dr. Fekete Ferencz.

5) Statisztika elmélete; hét. 2 óra; tanár: Dr. Szolcsányi Hugó.

6) Csőcl- és telekkönyvi rendtartás; hét. 4 óra; tanár: Dr. Hubert János.

7) Perenkivüli eljárás; hét. 2 óra; tanár: Dr. Szolcsányi Hugó.

8) Statisztikai practician; hét. lóra; tanár: Dr. Szolcsányi Hugó.

9) Államadósságok; hét. 2 óra; tanár: Szmida Viktor.

10) A keleti kérdés; hét. 2 óra; tanár: Dr. Kiss István.

*11) Vasútokról; hét. 1 óra; tanár: Szmida Viktor.

*12) Külügyi és hadügyi politika; hét. 1 óra; tanár: Dk. Kiss István.

— A hevesmegyei tanítók testületé aug. 25 s 26-ik napján tartotta közgyűlését Gyöngyösön. Derszib Rudolf elnök üdvözölte a közgyűlés tagjait. A közgyűlés fájó részvéttel vette tudomásul Montedegói Albert Ferencz volt királyi tanácsos és tanfelügyelőnek elhalálozását s emlékét jkönyvileg örökíti meg. — Elnök bemutatja az újonnan kinevezett tanfelügyelőt Rétháti Kövér Gyula urat; — a gyűlés lelkesedéssel üdvözli az uj tanfelügyelőt és egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választja, — Azután a múlt évi közgyűlés jkönyve olvastatott fel, melynek hitelesítésére Fehér Béla és Dienes József egri tanítók kérettek fel. — Horváth Lajos felolvasta az egri járási tanítókor működéséről szóló jelentését, a mely örvendetes tudomásul vétetett. — Fehér Béla pénz- tárnok jelentése szerint a „Hevesmegyei tanítói testületnek“ 1317 frt 10 kr. alaptőkéje van, mely nagyrészint tanítóknál van kamatozás végett elhelyezve. — Mind az egri, mind a gyöngyösjárási tanítókor részére az egylet pénztárából 4—4 szaklap rendeltetik meg. — Az elnök ajánlja pártolás végett a közgyűlés figyelmébe az „Eötvös alapot“ s ennek ikertestvérét az „Országos tanítói árvaliázat,“ mely utóbbira az egylet 50 frt alapítványt tett, — a jelen volt tagok részéről gyűjtés utján 15 frt 10 kr. folyt be ezen czélra, az „Eütvös-alap“ tagjai pedig külön-külön fogják tagdijaikat elküldeni. — Horváth Lajos egri tanító „Hazai hasznos madarainkról és az állatvédelemről“ czimű felolvasása a közgyűlés osztatlan tetszésével találkozott ; felolvasásában kiemeli azon szárnyas madarakat, a melyek a köznép által oktalanul pusztittatnak, felhozza azoknak hasznosságát az emberre nézve s

Jegyzet. A f-tel jelölt collegiumok :i szabályok által tüzetesen ajánlott —; a *-gal jelöltek pedig ingyenes collegiumok.

felhívja a tanítókat, hogy hassanak oda, hogy a köznép ismerje meg ezen állatok hasznosságát s irtsák ki a nép szivéből az ezek iránt való gyűlöletet, szóval akadályozzák meg az állatkínzásokat és alakítsanak állatvédő egyesületeket, — Inditványoztatott, hogy a jövő évi közgyűlésre készíttessék egy oly pályamunka, a melyben adassanak elő azon okok, a melyek által a „Hevesmegyei tanítói testület“ a felekezetek részéről is támogattatnék s a felekezeti tanítók is belépnének kötelékébe; a legjobb pályamunka dija 2 drb 10 frankos arany lesz. — A második napon mindenek előtt Lerner Vilmosnak a gyöngyösjárási kör múlt évi működéséről szóló jelentése helyesíőleg tudomásul vétetett. — Derszib Rudolf értekezést tartott „a gőzgépek fokonkinti fejlődéséről, vagyis tulajdonképen az emberi nem mivelődéstörténetéről.“ — A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a pénztárnok számadása helyesnek találtatott. - Az 1885-iki évben tartandó III-ik egyetemes tanitógyülésre képviselőül egyhangúlag Fehér Béla egri tanító választtatott meg.

— A rimaszombati dalárda egyik kiváló tagja, dalkörünk egy érdemes tagjához, a miskolczi orsz. dalverseny folyományaként, egy barátságos levelet intézett. Azon levélből kitűnik, hogy más városok mint fogták fel dalegyleteik győzelmét, mily — városukra is díszt hozó, — vívmánynak tekintik dalárdáik diadalát s mint fogadták más városok győztes dalegvletöket. A miskolczi útból visszatérő, és az első csoport 3-ik dijával kitüntetett dalárdájuk fogadtatásáról így szól a rimaszombati levél: „A mi dalárdánkat igen nagy kitüntetéssel fogadta a rimaszombati közönség, élén polgármesterünkkel és az aznap átutazó katonaezred zenekarával, valamint 280 teritékü disz-vacsorával, — szóval: hullott fejünkre a virág-zápor és mellünkre a csokor a szépnem áldó kezéből; — hiszem, hogy Eger városa közönsége sem volt és nem lesz hálátlan dalkörötök, életképességtek elismerésében és méltó hálájában, mert ti is, valóságban elnyertétek az „egri nevet“ — no de meg is érdemeltétek, ép’ úgy, mint mi. Azt óhajtjuk, hogy dalárdánk a tiétekkel ezután testvéresüljön legalább szívben és lélekben, s ha netalán némi szakmánkba vágó darabokra lenne szükségünk, egyik a másikat készséggel kisegíthesse. A következendő dísz-lakomátok alkalmával az összes dalárdánk nevében küldjük elismerő üdvözletünket s kívánunk jó magyar-zamatu mulatságot s tartsatok meg bennünket igaz. magyar baráti szerzetetekben és barátságtokban, mit mi híven viszonozni fogunk.“ Megjegyzendő, hogy a rimaszombati dalárda tagjai azt hiszik, hogy dalkörünk kitüntetésére közönségünk bankettet szándékozik rendezni, miről eddig még semmi hírt sem hallottunk; — de biztosan mondhatjuk, hogy ha városunk élén oly polgármester állana, kinek a szép, jó és nemes iránt kellőmérvű fogékonysága volna, nem találkoznék oly hidegséggel a mi győztes dalkörünk épen ott, honnan a kitüntetésükre irányuló mozgalomnak kiindulnia kellene.

— A vörös bor hazánkban nagyban kerestetik s ára ennél fogva jelentékenyen emelkedik. Erre különösen nagy befolyással vannak azon hírek, melyek szerint a kolera Olaszország éjszaki részében terjed, minek folytán attól tarthatni, hogy hazánkba is átcsap.

— A szőlőkben a ragya nagyban pusztít.

— Zászló-kérdés. Uj-Gradiska városának hatósága a király születésnapja alkalmából nem akarta a várost kivilágítani és fellobogózni. nehogy kénytelen legyen magyar zászlót is kitűzni. A kerületi hatóság e határozatot megsemmisítette és értesítette a várost, hogy a pénzügyi hivatalon mindenesetre ki fog tűzetni a magyar zászló, a város gondoskodjék róla, hogy a rend meg ne zavartassák és a magyar becsület ne támadtassék meg. A város azonban megmaradt előbbi határozata mellett és többek közt a következőket irta a kerületi hatóságnak: „A törvényes zászló nálunk az állami zászló (fekete-sárga), nem pedig a magyar nemzeti zászló és törvény sehol sem mondja, hogy a horvát-szlavon királyságban helyi ünnepek alkalmával a közös hivatalokon ki kell tűzni a magyar zászlót, aminthogy Magyarországban sem tűzik ki a horvát lobogókat.“ A N. Fr. Presse-nek most azt Írják Uj-Gra- diskából, hogy a kormány desavouálta úgy az eszéki pénzügyigazgatót, mint a kerületi hatóságot és elrendelte, hogy a magyar zászlót nem kell kitűzni (? !)

— A „Magyar Szalon“. Nincsen vidéke hazánknak, mely a rövid idő alatt rendkívül megkedvelt „Magyar Salon“ képes havi folyóiratot ne ismerné. A „Magyar Salon“ minden újabb füzete egy-egy magasabb fokozatot jelent e folyóirat haladásában és az éppen most megjelent 5-ik (szeptemberi) füzet valóban oly szépen sikerült, hogy a magyar irodalom és művészet igazi díszére válik. A füzetet Tóth Kálmán arcképe nyitja meg, a leg-