Eger - hetilap, 1884
1884-08-14 / 33. szám
XXIII. év-folyam. 33. szám. 1884. augusztus 14-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 Irt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hóuapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden asábozott petit sorkely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési díj előre fizetendő. Az Egri Dalkör diadala. .Xc> QX' Dalkörünk, mely alig két éves múltja után az ország 13, húsz, sőt több éves, már sok országos dalversenyen dijat vagy dicséretet nyert dalegyletével mérkőzött a miskolczi országos dalversenyen, diadallal küzdött s kivívta az egri nevet. 6- án délben indultak daláraink a miskolczi útra. Elinduláskor föltűzték kalapjokhoz az ismertető fehér tollas fehér kokárdát s mellökre az egyleti jelvényt. Füzes-Abonyban a Budapest felől külön vonaton érkező dalárokat az egri dalkör karnagya által négy hangra alkalmazott „Éljen soká“-val fogadták, melyre a kupékból harsány „Éljen!“ felelt. A miskolczi tiszavidéki állomáson a Kassa, S.-A.-Ujhely s Debreczen felől érkező dalárdák vonata csatlakozott s ekkor a vonat meglepően imposanssá lett, mely a gömüri állomáshoz fellobogózott mozdonynyal robogott be. Beláthatlan néptömeg várta itt a vendégeket, kiket az állomáson a miskolczi dalegylet, a tűzoltók disz-szakasza s a rendezők fogadtak. 17 szebbnél-szebb daláregyleti zászló alatt vonultak be a városba zeneszó mellett, betűrendben a dalárdák. A királyiadnál igen szép diadalív volt felállítva, „Isten hozott!“ felirattal s innen kezdve minden házról az egész főutczán végig zászlók lengettek alá. A legtöbb ház ablakaiból virágzápor hullott a dalárok közé, melyet Miskolcz város szép, mosolygó hölgyei szórtak le rájok. Páratlan szivélyességü volt a fogadtatás, melyben a dalárok részesültek. A menet a városház elé vonult, melynek erkélyéről azt a polgármester, diszmagyarban fogadta s üdvözölte. Tengernyi nép hullámzott az útczákon s minden arczon az öröm tükrözött. Este 8 órakor volt az ismerkedési-estély a Koronán. Fedett udvaron, gázvilágitásnál tarttatott a vacsora. Tömérdek ember hullámzott itt s kitűnő zenekarok játszottak. Az egri dalkör „Eger borát, Idd jó barát!“ feliratú üvegekben minden asztalhoz juttatott a magával vitt vörös borból. A szokásos dalrahivásra dalkörünk az épen kapóra jött „egri bordalt“ énekelte, melyet Huber K. irt dalkörünknek s ez annyira tetszett, hogy meg is ujrázták. 7- én délelőtt összpróbák voltak a színházban, melyek fölött Huber megelégedését nyilvánitá. Estve volt az első verseny Huber Károly „Talpra magyar!“ münégyesével. Hogy ennek előadása dalkörünk által mint sikerült, leghelyesebbnek vélem az ünnepély alkalmából naponkint megjelent „Emléklapok“ erre vonatkozó bírálatát szószerint közölni. „Az Egri Dalkör már most is kimutatá oroszlánkörmeit. Az első dalárda volt ez estvén, mely meglepte a közönséget nemcsak az által, mert ifjúságához mérten nagy sikert mutatott fel, hanem mert e siker már absolut értékű is volt. A hatalmas erő és szabatosság meglepett mindenkit és a közönség szűnni nem akaró tapsokban nyilvánitá meglepetését.“ Az egri dalkör ötödiknek énekelt, sorshúzás döntvén a sorrend fölött. A közönség dalkörünket tüntette ki legjobban, mert ötször hívta ki, mig más egyleteket kevesebbszer. Összesen 15 dalárda énekelt, ezek közül a pécsi és debre- czeni, mint minta-dalárdák, csak egymással versenyeztek. Ez estén a dalegyletek, melyek dalkörünket eddig alig méltatták figyelemre, kezdték azt respektálni. Elejétől kezdve csak a jászberényiek és pécsiek voltak barátságosak hozzánk. A pécsiek dicsérték az egri dalkört, hogy ép oly felfogással adta elő a darabot, mint ők. Különben a „Talpra magyar !“-nál, az éneklő dalárda fölött, e két szó eléneklése után már ki lehet mondani a bírálatot. Dalkörünknek ez igen jól sikerült, valamint egyik dalárdának sem sikerült oly szépen, a „sehonnai bitang ember“ pattogtatása, az andante : „fényesebb a láncznál a kard“; az „unokáink“ szép crescendója,; a „szent neveinket“ oly tisztán, a pécsit kivéve, egy dalárda sem énekelte, mint dalkörünk s a befejező passzust szintén csak egyletünk vágta ki íf.-val, és a mi fő: csak dalárdánk maradt meg — a pécsit sem véve ki — a hangban. De még hátra volt a második este a szabadon választott darabokkal. Dalkörünk ez este a „Vékony haja van“ kezdetű népdalt, a „Kék virággal “-t s a „teknikus csárdás“-t énekelte. Az Emléklapok, dalkörünknek ezen versenyéről következőleg emlékszik meg. „Az Egri Dalkör, úgy látszik a népdalt is oly szépen énekli, mint a műdalt. Egyik bámulatból a másikba ejt. Mily szépen olvasztá együvé hangját e számos tagból álló dalárda s mily gondosan nuancirozta népdalainak főleg első részét, az valóban meglepő volt. Nem hinné senki, hogy harmad éve alakult.“ Itt már dalkörünk 13-diknak énekelt s azért helyzete sokkal nehezebb volt az előadott gyönyörű darabok után, de a közönség ekkor is őt tüntette ki leginkább, mert 6-szor hívta ki, mig másokat 2—3-szor. Ezen kívül egyesületünk zászlaja két remek koszorút kapott, az egyiket Szathmáry-Király Pálné, ő méltóságától, melyért dalkörünk másnap diszküldöttségileg köszönetét mondott, a másik koszorú adóját nem sikerült megtudnom. 9- én este volt az összelőadás a színházban a következő műsorral : Első szakasz. 1. Hymnus. Erkel Ferencztől. 2. Rajnai bordái. Liszt Ferencztől. 3. Intés. Mihalovics Ödöntől. 4. Búcsú. Hubai Jenőtől. Második szakasz. 5. Hajós imája. Hubai Jenőtől. 6. Szentelt hantok. Mosonyi Mihálytól. 7. Magyar király-induló Huber Károlytól. 8. Szózat. Egressi Bénitől. Az előadás, szakértők véleménye szerint, igen jól sikerült. A 4. és 5. számuakat a jelenlévő szerző, a többit Huber Károly orsz. dalegyl. karnagy vezényelte. Legjobban tetszett a király-induló, melyet ismételni is kellett. A közönség úgy, mint a dalárok a jelenlevő szerzők mellett zajosan tűntettek. A miskolczi polg. honvéd lövész-egylet a dalárvendégek tiszteletére délután versenylövést rendezett. 10- én délelőtt a pécsi dalárda a mindszenti templomban énekelt, Radvány Alice k. a. közreműködésével. Ez nap délután a városház udvarán tartott összelőadás szintén jól sikerült. Este volt a dalár-vendégek tiszteletére rendezett bál a megyeház nagy-termében, mely a nagyszámú közönséggel annyira megtelt, hogy tánczolni alig lehetett. Szépeinket e bálon Danilo- vicsné és Diviaczky Irma úrhölgyek képviselték, kik gyönyörű csárdás-tánczunkkal, elragadó szépségükkel s bájoló kedvességükkel a közfigyelem tárgyát képezték. Hétfőn délelőtt volt az eredmény kihirdetése és a verseny- dijak kiosztása. Az eredmény a következő : a minta-dalárdák diját nyerte a pécsi dalárda. E helyen a debreczeni dalárda is ki lett tüntetve aranyéremmel. Az első csoportú dalversenyből az első dijat nyerte : 8 szóval 1 ellen, az Ungvári Dalárda; a másodikat: 8 szóval 1 ellen, az Egri Dalkör; a harmadikat: 5 szóval 4 ellen, a Rimaszombati Dalárda. A második csoportú dalversenyből az első dijat nyerte: 6 szóval 3 ellen,-a Szegszárdi Dalárda ;
