Eger - hetilap, 1884

1884-07-31 / 31. szám

292

léket: egyszerű, csonka kőoszlopot. Sokáig jelölte ez emlékkő a nevezetes helyet, mígnem az idő mostohasága annyira megrongálta azt, hogy a vértanu-sir jeltelenül állt. A mácsai uradalom tulajdonosa, most díszes fehérmárvány obeliszket állíttatott e sir fölé. Az obeliszken a következő fölirat áll: „Damjanich, Lahner, 1849. okt. 6.“ Az emlék rácsozattal van körülvéve, és most már a szabadsághősök hamvait magában rejtő sir kellő gondozásban részesül.

— „Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képekben“ czi- mü, Rudolf trónörökös főherczeg ő fensége védnöksége alatt megjelenő népismei munka magyar részének felügyelő bizottsága szombaton tartotta alakuló gyűlését a nemzeti múzeumi igazgatóság szállásán. A bizottság tagjaiul fölkérettek: Haynald Lajos bibornok-érsek (elnök), Pulszky Ferencz (alelnök); továbbá : Benczúr Gyula, Hunfalvy János, Ipolyi Arnold püspök, Jókai Móricz, Keglevicli István gróf, Keleti Gusztáv, Miskatovics Jenő, Nagy Miklós, Pulszky Károly, Szabó Károly, Torma Károly, Zichy Jenő gróf.

— Felhívás. Táncsics meghalt. A hazafiui hála és kegyelet tehát vele, az ő egyéniségével leszámolt. Ámde él Táncsicsnak méltó élettársa, nehéz sorsának osztályosa, csekély örömének, rendkívüli szenvedéseinek részese: hű felesége. Illő, hogy Tán- csicsnét a magyar női hűség és áldozatkészség eszményképét, a nemzeti kegyelet vegye oltalmába, mely férje végső éveit tiirlie- tőkké tette. A Táncsics nevét viselő bizottság feladatának csak egy részét oldotta meg, midőn az öreg urat eltemette. E bizottságnak mostmár az vált kötelességévé, hogy az özvegy életszükségeiről gondoskodjék; s ka ma*T erre sem lesz szükség, síremléket emeljen a Táncsicspárnak, hogy ne feküdjenek jeltelenül a leghívebb hamvai, hogy megtudhassa évenkiut a nemzet ifjúsága, hol vau a kerepesi sirkertben a lmzafiság Golgothájának az a pontja, melynél pár pillanatra megállani kötelesség. Ä bizottság ezen feladatát csak a nagy közönség támogatásával oldhatja meg. Testületünk nevében bizalommal s azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a magyar közönséghez, hogy bennünket czélunk kivitelében közadakozás által támogatni méltóztassék. Táncsics összes műveinek ára 3 fit 50 kr. 7 kötet. Egyes kötetek is kaphatók s darabonkint 50 krjával rendelhetők meg a bizottság elnökénél. Kelt Budapesten, a Táncsics bizottságnak 1884. évi július hó 8-án tartott gyűléséből. Bokros József, elnök. Lakása: VIII. zerge-ut- cza 5. sz. Sverla Lajos, jegyző.

— A Panama-csatorna-részvénytársaság, e hó 23-án tartotta Párisban ez évi közgyűlését. A Lesseps által előteijesztett jelentés részletesen ismerteti a vállalat helyzetét. Mindenek előtt kiemelik benne, hogy azok a kedvezőtlen adatok, melyeket a vállalat helyzetéről 1881. óta terjesztenek, az igaz tényállással meg nem egyeznek. A mű építése az eredetileg megállapított terv szerint halad. A tulajdonképeni csatorna létesítése végett összesen 110 millió köbméter földet és sziklát, a Chagres-folyó foltöltése és levezetése czéljából pedig azonkívül még 10 millió köbméter földet kell eltávolítani. E 120 millió köbméterből 40 milliót kotrógépekkel lehet kiemelni, mig ellenben a többi 80 millió köbméternél más gépeket és emberi erőt kell igénybe venni. Daczára annak, hogy az ásást nagyobb mértékben tulajdonképen csak 1884. évi január elsején kezdték meg, ápril végéig mégis 5243302 köbméterföldet és sziklát távolítottak el, miből 2482768 köbméter ez év első havára esik. A 40 millió köbméter föld elkotrására két esztendő kell, a többi 80 millió köbméter pedig három évet fog igénybe venni. Mindkét munkát azonban egyidejűleg végzik s igy, ha azt nem is kezdték volna 1884. január elsején, hanem csak

1885. év ugyanazon napján, a csatorna 1888. évi január 1-ére mégis elkészülne. Ez nemcsak Lesseps magánmeggyőződése, hanem majdnem mathematikai bizonyossággal állíthatja.

— A zalaegerszegi zsidóellenes zavargások bűnügyében a budapesti büntető törvényszéknek a helyszínére kiküldött bírósága ítélt. Lázadásra való felbujtásért és a lázadásban való részt- vételért mint tettesek Schreiner Ferencz 7, Gerencsér István 5, Báli Kálmán 4 évi fegyházra; lázadásért mint tettesek Haj- gató Pál l1/*, Unger Ferencz, Mór György, Pucher Károly, Horváth József Andor, Csaló Kis Mihály, Fehér László, Szabó János, Vörös Boronyák György egy-egy évi börtönre, Reinagli Julia, Borsics Anna, Borsics Róza, Horváth Viktoria, Bor Teréz, Csiszár Mária 10—10 havi, Horváth József 9 havi, Kőcse Teréz 8, Varga József, Csiszár Teréz, Horváth György, Soós István, Horváth János, Gál József, Molnár György, Horváth István, Kerkay Vendel, Nagy János, Sohár József, Csiszár Vendel, Janzsó György, Vörös Péter, Kerkai Géza 6—6 havi börtönre; súlyos testi sértés vétségéért Hajgató József 4 havi fogházra, hatóság elleni engedetlenségre való izgatásért Farkas Kenyeres Ferencz, Kovács Bagó Károly 3 napi államfogházra és tiz forint pénzbírságra, könnyű testi sértés vétségéért ifjú Boronyák Vendel 2 havi fogházra és tíz forint pénzbüntetésre, talált tárgyak jogtalan elsajátításáért Farkas Erzsébet, Kis Szabó Anna, Németh Pete Katalin, Rektorik Takács Terézia 8—8 napi fogházra és tiz forint pénzbüntetésre Ítéltettek. Többi 76 vádlott fölmenttetett. Vádlottak három kivételével, mind felebbeztek. Schreiner, Gerencsér és Baly kivételével a letartóztatottak szabad lábra helyeztettek.

— A „Magyar Szalon“ augusztusi füzete megjelent. Az országos ünneppé vált szent István napja alkalmából Molnár Antal jeles történettudós ügyes czikket ir. György Aladár értekezik nőnevelésünkről Falusi álnévvel, egy poéta levelet intéz Dóczi Lajoshoz, válaszul ennek húsvéti episztolájára. Falusi szatírája találó vonásokkal és élesen festi mai irodalmi viszonyainkat, a fél- szegségeket és kinövéseket. Vajda Jánostól, eszméivel és hangulatával frappáló dal van e füzetben. Koroda Pál pedig Vajda egyéniségét s költészetét méltatja szép czikkben. Reviczky Gyula századunk pesszimizmusáról ir érdekesen, Jókúthy János pedig nemzeti színházunknak ad praktikus és figyelemreméltó tanácsokat drámairodalmunk jövője érdekében. Jókai és Borostyáin regényeiket folytatják; Hevesi szép rajzzal, Szabó Endre költeménynyel, Gabányi humoros apróságokkal van a füzetben képviselve. írtak bele továbbá: Kenedi Géza, Tábori Róbert, Hental- ler Elma, dr. Weisz I., Körösi Sándor, Hidassy Pál, stb. stb.

— A magyar államvasutak központi személypályaudvarát augusztus 16-án fogják ünnepélyesen megnyitni, a személyforgalomnak azonban csak augusztus 18-án adják át.

— Kiállítási Értesítő czim alatt Gonda Béla külön adja ki a Gazdasági Mérnök eddigi mellékletét. Az Ízléses czimlappal ellátott első szám a kiálli tás védnökének arczképét és az iparcsarnok részletesen kidolgozott képét hozza, ezenkívül a kiállításra vonatkozó több érdekes — bár kevés uj — közleményt lartalmaz. Előfizetési ára az év végéig 4 frt, mely összeg a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendő. A csinosan kiállított lapot ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.

— Nincs többé forspont. A katonai utazásoknál takarékosság okából a „kis bagázsi“ ezután ott, hol a vasút közel van, vasúton fog szállíttatni, és forspontokat csak a legelkerülhetle- nebb esetekben szabad requirálni.

— Az osztrák-magyar monarchiának vasúti nagy térképe fog megjelenni Bécsben, Hartleben kiadásában. A térkép ára 3 forint.

— F. év aug. l-töl kezdve a v.-györk-gyöngyösi szárnyvonalon az ugyanott jelenleg forgalomban levő személyszállító vonatokon kívül mindkét irányban még egy-egy személyvonat fog közlekedni, miáltal Gyöngyös és Kassa illetőleg Eger között egy második közvetlen vonatcsatlakozás fog létesittetni.

A magyar-román határ rendezésére vonatkozólag a következőket, írják : A magyar-román határ rendezése tudvalevőleg kizárólag Romániát és Magyarországot érintő ügy, ennélfogva a tavai nyári tárgyalások alkalmával a román meghatalmazottak nem is tettek kifogást az ellen, Logy a határreudező bizottságban csak Magyarország van képviselve, nem pedig egyszersmind az osztrák-magyar monarchia is. Midőn azonban az idén a határrendezési munkálatok ismét megkezdettek, a román meghatalmazottak kijelentették, hogy Magyarország képviselőivel nem bocsátkozhatnak tárgyalásba, mert a magyar-román határ rendezése ügyében csak az osztrák-magyar monarchia meghatalmazottaival óhajtanak tárgyalni. E nyilatkozat alapján a román meghatalmazottak a bejárási jegyzőkönyv aláírását is megtagadták. Ennek következtében a két ország meghatalmazottainak elnökei kijelentették, hogy kormányaiktól távirati utón utasításokat kérnek. A bukaresti kormánytól azonnal meg is jött a távirati utasítás, hogy a tárgyalások az eddigi alapon folytatandók, mig a magyar kormány, illetőleg a külügyminisztérium ítészéről Pogány főispán kérdésére még eddig nem érkezett válasz. A határrendezés eddig Magyarország javára ütött ki és Hunyadmegyének a bejáiás alkalmával konstatált tények alapján jogában áll kártérítési port indítani a miatt, hogy a román katonaság tavai egy őrházat jogtalanul lerombolt.

— A magyar nyelvet Svajczban is tömegesen kezdik most tanulni azon alkalomból, hogy a velünk folytatott kereskedelmük folyton élénkül.

— Leégett fegyvertár. A madridi királyi fegyvertár, az Ar- meria Real, e hó 9-én leégett. A fegyvertár elpusztulása nagy veszteség a műtörténetre, mert termeiben 2538 műtárgyat őriztek, ezek között sok történeti műbecsü s megfizethetlen értékűt.