Eger - hetilap, 1884

1884-07-10 / 28. szám

262

let felveendő, mely haladék nélkül az illetékes m. kir, pénzügyigazgatósághoz átküldendó. — Ilyen leletek alapján a pénzügy- igazgatóságok mindig teljes szigorral alkalmaztassák az illetéki szabályok 117. §-ának 1. pontjában és 118. §-ában foglalt határozatokat. — Budapesten, 1884. évi február hó 29-én.

Gróf Szapáry, s. k. m. k. pénzügyminiszter.

— Merénylet a pozsonyi marhavásár ellen. A félhivatalos ,.Bud. Gon-.“ Írja: Az osztrák kereskedelmi ministernek, eddig csakis az illető körök előtt ismeretes, valamennyi galicziai vasut- igazgatósághoz intézett ujabbkeletű rendelete, mely felszólítja az igazgatóságokat, hogy a Pozsonyba intézett marha-szállit- mányokra vonatkozólag semmi szin alatt se adják meg ama közvetlen tarifákat, a melyeket a Becsbe intézett marhaszállitás- nál engedélyeznek, nemcsak az érdekelt feleknél keltett nagy megütközést, hanem nagy mértékben felkeltette a magyar kormány figyelmét is. Kétségbe nem vonható, hogy az ugyanegy vidékbeli szállítmánynak az ilyen, semmi által sem indokolható, egymástól elütő elbánása a vám- és kereskedelmi szövetség szellemével teljes ellenkezésben áll és habár az osztrák kormánynak az a joga el nem vitatható, hogy a Galicziából és Bukovinából jövő marhaszállitmányok tarifájának leszállítását elrendelheti, mindemellett semmikép se tűnhetik fel jogosultnak az, hogy az oly mar- haszállit mányra vonat kozólag, a mely Oderbergt öl nem Becsnek, hanem Zsolnán át a közös vámterület valamelyik másik pontjára, ez esetben Pozsonyba, irányittatik, a háta megett fekvő vonalokon magasabb tarifatételek követeltetnek. Sőt mi több, az osztrák kormány meg nem elégedve a marhaszállitás ilyetén rendszabályozásával, még azt is szükségesnek látta elrendelni, hogy a Pozsonyba rendelt galicziai marhákat ezentúl Osviecim állomásnál ki kell rakodtatni és etetni — és Htjukat csak e félbeszakítás után szabad továbbítani — valószínűleg abból a czélból, mert a tarifák egyszerű felemelése még nem volna elégséges a hizó állatokat elterelni Pozsonytól, inig ellenben az említett feltartóztatás által okozott elkésve érkezése a marhaszállitmánynak Pozsonyba, valóban tényleg a pozsonyi marhavásárra való felhajtást okvetlenül lehetetlenné teszi. Azonkívül még meg kell jegyeznünk, hogy a Bécsbe szállítandó marháknál, daczára, hogy a távolság jelentékenyen nagyobb — a kirakodás és etetés nincs előírva. Ez állítólagos „állategészségügyi“ rendelkezés, mely a szabad vasúti forgalmat egyszerűen lehetetlenné teszi, ép oly mérvben megsértése a vám- és kereskedelmi szövetségnek, mint a minő volt az alsó-ausztriai helytartónak ismert, hasonló jellegű rendelete. A magyar kormány szükségesnek látta az osztrák kormánynál felszólalni azzal a kívánalommal, hogy a fentebb említett, a hízott állatok etetésére vonatkozó rendelet azonnal érvényen kívül helyeztessék; utalva arra, hogy a magyar kormány a Bécsbe szállítandó nem jelentéktelen marhaszállitásra vonatkozólag szintén elrendelhetne olyan kirakodtatást és etetést.

— A rizstermelő szövetkezet iránt érdeklődök értekezletet tartottak Korizmics László elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszédében az igazgató-választmány által javasolt területet a szta- pár-új vidéki csatorna mentén a rizstermelésre kiválóan alkalmasnak mondta. Miklós Ödön erre indítványozta, hogy a kezdeményező orsz. gazdasági egyesület küldjön ki egy végrehajtó bisott- ságot, mely úgy a szövetkezés módját, mint terjedelmét illetőleg konkrét javaslattal járulna az értekezlet elé. Ez élénk helyesléssel fogadott javaslat után felolvasták gr. Zichy Ágost fiumei kormányzó levelét, mely jelenti, hogy a fiumei rizshántoló malomban tett kísérletek szerint első helyen minőség tekintetében a magyar, második helyen a japáui, harmadik helyen az indus és csak negyedik helyen áll az olasz rizs. Még Timári Béla szólalt fel, felhozva azt, hogy atyja 1852. év óta termeszti a rizst és e 32 év alatt gyenge termés soha sem volt, hanem ez idő alatt mindig biztos jó termést adott, sőt 1882. évben a július 30-iki óriási jégeső a kukoriczát is tönkretette, a rizst pedig már kalászban találta, s alig 8 százalék volt ez időben a jégkár-.

— Az orsz. kiállítás képzőművészeti szakbizottsága elhatározta, hogy a bejelentések még július hó végéig fogadtassanak el s az azontúl érkező bejelentéseknek csak kivételes esetben adjanak helyet.

Ä pozsonyi színház bezárása. Wohlfahrt Henrik műszaki felügyelő, ki a színház megvizsgálására kiküldetett, azt építészeti és tüzrendőri tekintetből teljesen használhatlannak jelenté ki, minek következtében a belügyminiszter a színház további használatát rendeletében föltétlenül megtiltja.

— A magyar pénzügyminisztérium — mint a „Fremdenblatt“- nak Budapestről írják — két fontos törvényjavaslattal foglalkozik, melyek közül az egyik a dohánytermelés reformjára vonatkozik

és pedig ama javaslatokra támaszkodva, melyeket az ez ügyben két évvel ezelőtt tartott enquete tett a miniszternek. A másik törvényjavaslat a hivatalnokok nyugdíjaztatására vonatkozik. A javaslat, mely szerint kivált a hivatalnokok özvegyei és árvái sorsán segittetnék, már kész. A hivatalnokok nyugdija pedig akként emeltetnék, hogy tiz évi szolgálat után a hányad az évi fizetésnek nem 33 százalékát, hanem 40-ét fogja képezni. A nyugdíj az uj javaslat szerint nem ötévenkint állapittatik meg, hanem év- ről-évre emeltetik fokozatosan. Az államra ez által sulyosodó adóteher tizenkét év múlva legnagyobb lesz s akkor sem haladja meg a 400,000 forintot. Aztán ismét kisebbedni fog a teher s igy a czél, hogy az állam hivatalnokai több kedvezményben részesüljenek, kevés áldozattal érhető el.

— Az osztrák-magyar államvasuttársaság, egy budapesti kör- vasutat szándékozik építeni, mely Palotától kiindulva, Budapest közelében tizenegy helység érintése után a központi pályaudvarban fog végződni.

Megjelent : „Apollo“ czim alatt magyar zeneszerzők válogatott müveinek gyűjteménye. A julius havi füzetnek, melylyel e vállalat kezdődik, ára 5 0 kr. Az előfizetési ár egész évre, a mellékletekkel együtt, 6 frt. A megrendelések a fentczimzett vállalat kiadóhivatalához, Nagyszombatba, intézendők.

A budapesti állami középipartanoda igazgatósága pályázatot hirdet az Eger város közönsége által alapított 100 forintos ösztöndíjra; pályázhatnak ebből a városból való mindazon tanulók : a) a kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; b) a polgári iskola, gymnazium vagy reál iskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek; c) iparos segédek és mindazok, kik az a) avagy a b) pontban kívánt ké- szültségöket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Az iskolai, szegénységi és gyakorlati bizonyítványokkal felszerelt kérvények az igazgatósághoz (VIII. bodzafa-uteza 28 sz.) nyújtandók be szeptember hó 1-ső napjáig.

— A bikaviadalokat a franczia belügyminister eltiltotta. E miatt déli Francziaországban, hol ezen látványosságok a népnek nagyon tetszettek, nyugtalanság uralkodik. A franczia kormányt a tilalom kibocsátására azon iszonyatos jelenetek indították, melyek Nimes városában közelebb a bikaviadalok alkalmával fidmerültek ; e viadalok embertelen állatkínzásnak és az emberi sziveket kegyetlenségre hajlitó vad mulatságoknak bizonyultak. Reméljük, hogy ezen, müveit népekhez nem illő viadalok Spanyolországban is el fognak tilttatni.

— Vörösmaty összes munkáiból Gyulai Pál szerkesztésében Méliner Vilmos kiadásában megjelent a 7. és 8. füzet. Ezzel befejeztetett az első kötett s már a 7. füzetben a második is kezdetét veszi. A kiadó úgy osztotta be a nyomott iveket, hogy a jelen füzetekhez is csatolta Gyulai Pál magyarázatait, melyek az első kötetben levő költeményekre vonatkoznak s folytatni fogja azokat a következő füzetekben is. Ezzel eléri azt, hogy az időközben olvasók sem akadályoztatnak meg a nagy mű élvezetében. Az első kötet magyarázó jegyzeteinek befejeztével egyidejűleg fog a füzetekhez csatoltatni Gyulai Pál tollából a nagy költő kimerítő és méltató életrajza, nemkülönben pompásan sikerült arcz- képe. (Egy füzet ára 35 kr. Megrendelhető a kiadónál s minden könyvkereskedésben.)

— A „Magyar Salon.“ Fokról fokra halad az érdeklődés azon irodalmi szemle iránt, melyet Fekete József és Hevesi József szerkesztenek. I)e emelkedik maga a szemle is, mely a sajtó egyhangú Ítélete szerint pazarul van kiállítva és a legelőkelőbb helyet foglalja el az irodalomban. Különösen élénkké teszi a füzetet, hogy a szerkesztők a hasznos és élvezetes olvasmányok mellett a mulatságosról és szórakoztatóról sem feledkeznek meg és „Egyveleg“ ez. rovatban egész, sora a tarka és mulatságos apróságoknak található föl. A 3-ik füzet, mely julius 1-én jelent meg, még fölülmúlja az első füzeteket. Legyen elég fölemlítenünk, hogy közlemények vaunak benne: Jókai Mórtól, Ágai Adolftól, Katona Józseftől (a Bánk bán szerzőjének egy teljesen ismeretlen színműve), Daudet Alfonztól (egy novelette), Ábrányi Emiltől, Endrődi Sándortól, Reviczky Gyulától, Adorján Sándortól, Kürthy Emiltől (látogatás Helvey Lauránál), Kóroda Páltól, Gabányi Árpádtól, (a szerző saját illusztráczióival), dr. Dubay-tól, dr. Szteréuyi-től stb. stb. A képek legjobb nevű festőinktől erednek. Különösen kiemeljük Mesterházy Kálmánnak egy hangulatteljes rajzát és a Margitszigetet ábrázoló 8 szebbnél szebb képet. A Magyar Salon előfizetési ára negyedévre 1 frt 75 kr. — Az előfizetési pénz a Magyar Salon kiadóhivatalához (Budapest, kerepesi-ut 13. sz.) küldendő.