Eger - hetilap, 1884

1884-07-03 / 27. szám

253 Lajos tanácsos ez alkalommal bejelenti, hogy a magyar államvas­utaknál úgy az általános fertőtlenítés, mint egyéb, az utazó kö­zönséget óvó rendszabályok életbeléptetése elrendeltetett. — A kereskedelmi miniszter a kolera tárgyában a követ­kező reudeletet bocsátotta ki: „A m. kir. bel- és pénzügymi­niszterrel egyetértőleg, a kolerajárvány behurczolásának mega­kadályozása végett ezennel elrendelem, hogy a rongyok, ócska alattságok és ócska kötelek, használt ágynemüek és viselt fehér- nemüek és ruházatok behozatala és átvitele Francziaországból, Algírból és Tunisból, a mennyiben ezen áruk a kereskedelem tár­gyát képezik, úgy a száraz határon át, mint vizen, a mai naptól kezdve, további intézkedésig tilos. Budapest, 1884. junius 30. A miniszter helyett: Matlekovics s. k. államtitkár. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. mi­niszter f. évi 28,979. sz. alatt a következő rendeletet bocsátotta ki: A kolera fellépte Toulonban hivatalos jelentések által kon- statáltatván, elrendelem, hogy Francziaország és Algír valamennyi kikötőiből június 16. óta elindult hajók ellen a tiz napi megfigye­lés alkalmaztassék. Kelt Budapesten, 1884. évi junius hó 26-án. A miniszter helyett: Matlekovics, s. k. — A kolera ellen. A Toulonból és Marseilleből érkező hí­rek minden kétséget kizárnak, hogy az ott uralkodó ragályos be­tegség ázsiai kolera. Az osztrák kormány a magyar kormánynyal egyetértőleg legelső sorban, a földközi teuger franczia tengeri ki­kötőiből és Algirból érkező tengeri szállítmányokra nézve tiz — illetőleg 20 napi megfigyelést rendelt el. Valamennyi hatóság uta- sittatott, hogy az óvó rendszabályokat a legnagyobb erélylyel fo­ganatosítsák. A tárgyalások, melyek az iránt folytattatnak, hogy a monarchia délnyugoti és nyugoti határain a vasúton érkező utasok orvosi ellenőrzés alá helyeztessenek és gyanús málhák fer- tőtlenittessenek, befejezésükhöz közelednek. — „Az osztrák-magyar monarchia írásban és képekben.“ Ezen érdekes irodalmi vállalat a trónörökös ó fenségének terve szerint legközelebb megindul. A magyar államra vonatkozó köte­tek szerkesztésével ő fensége Jókai Mórt bízta meg. — Táncsics Mihály veterán irótársunk Budapesten meghalt s közrészvét közt temet tetett el. Béke poraira! — Krecsányi Ignácz színtársulata Esztergomban nem épen nagy pártolásnak örvend; azért csak julius középéig marad ott s aztán Nyíregyházára, esetleg Kassára megy. — A jászberényi dalegyletnek múlt csütörtökön ünnepélye volt. Megjelent akkor ott az egri dalegyletnek hét tagból álló küldöttsége, élén dr. Danilovics Pál úrral, az egri dalegylet el­nökével. A küldöttség tiszteletére kivonult a Bathókertbe az ot­tani intelligentia, s a dalegylet remekül énekelt. — A rentekonverzió és a kolera. A félhivatalos Búd. Corr. Írja: A kolera-veszélyről szóló fenyegető hírek oly kedvezőtlen hatásúak az összes európai tőzsdékre, hogy megakasztották a Rotschild-konzorczium által előkészített műveletet, melylyel a 6°/0-os aranyjáradék konvertálása most befejezendő volt. Az alá­írási felhívás teljesen készen állt, hogy julius 1-ére közrebocsát- tassék, de nagyon természetes, hogy a világ-pénz-piacz mai han­gulatánál ennek megtörténése teljesen lehetetlen ; a mi azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy esetleg kedvezőbb körül­mények és a járványra vonatkozó megnyugtatóbb hírek következ­tében a hangulat, mely alapjában nagyon jó volt, annyira meg­változik. hogy a csoport, mely minden tekintetben kész az akczió- ra, mégis le fogja bonyolítani még julius havában az egész nagy műveletet. — A Szent-lstváu-Társulat június 24-ikén tartott vál. ülésé­ről. Elnökölt: Gróf Károlyi Sándor elnök és dr. Párkányi Béla apát-kanonok, társ. alelnök. Annak bejelentése után, hogy a múlt vál. ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett, a tizenegyedik római Htjá­ból e napokban szerencsésen visszaérkezett alelnök, Párkányi Béla apát-kanonok, jelentést tőn azon megtisztelő küldetésben tett eljá­rásáról, melylyel őt a társulat választmánya megbízta a szent­atyánál. Folyó évi május 15-ikén fogadta ő szentsége magánki­hallgatáson Párkányi Béla alelnököt társával Fraknói Vilmos apát­kanonok és alapitó-tag úrral. Az alelnök ez alkalommal átnyújtot­ta a Szent-István-Pársulat hódoló föliratát és péter- fill éréit, élő szóval is tolmácsolta a társulat és különösen újon választott gróf­elnökeinek hódolatát. 0 szentsége meleg szavakkal válaszolt, és a magyar nemzet iránti rokonszenvét, melyet, valahányszor ma­gyarokat fogad, mindig élénken kitüntet, a szokottnál nagyobb hévvel hangsúlyozta, lelkesedéssel említvén, hogy ifjú kólától ta­nulta becsülni a nemzet jellemét, vallásosságát, hős küzdelmeit; mindig meleg részvétet táplálván e nemzet százados szenvedései iránt. Ily érzelemmel adja áldását e nemes nemzet kebelében a kath. irodalom terjesztése végett alakult Szent-István-Pársulat- nak védnökeire, s általán minden tagjára, s különösen pedig imént választott uj elnökeire. E kihallgatás alatt Fraknói Vilmos apát­kanonok ur említést tett az útban levő „Monumenta Vaticana Hungáriáé“ két kötetéről, melyek néhány nap múlva megérkez­vén, azon ritka szerencséhez juttatók a két nevezett apát-kano­nok urakat, hogy őket a szentatya még két Ízben fogadta magán- kihallgatáson : május 23-ikán és 25-ikén. A bemutatott „Monumen­ta Vaticana“ egyik kötete épen Fraknói apát által feldolgozva már sajtó alatt van, s legközelebb adandja „Magyarország három évi történetét a mohácsi vész előtt.“ Barta Béla indítványára az alelnöknek fáradozásáért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Fraknói e müvét már egészen kinyomva bemutatván az alelnök, — jelenté, hogy a Monumenta Vaticana második kötete nyomán, mely Gentilis bibornok okiratait, rendeletéit, szabványait tartal­mazza, akinek, mint V. Kelemen pápa követének, Magyaror­szágon (1301—1311.) főrésze vala abban, hogy az Árpád- család kihaltával az Anjou-ház nyerte el Magyarország trón­ját, ami történetünk egyik dicső korszakát nyitotta meg, — e nagyérdemű bibornok életrajzának megírására Pór Antal kano­nok s akad. tag ur vállalkozott, s müvét legközelebb bevégzendi. A vatikáni bizottság m. decz. hóban kelt határozata folytán 1886-ban Budavár visszafoglalásának ünnepére külön kötetben fogja közrebocsátani a pápai követeknek ez eseményre vonatkozó jelentéseit, melyeket a vatieani levéltár hiány nélkül megőrzött. Ezek feldolgozására szintén Fraknói V. ur vállalkozott. Alelnök aztán jelenté, hogy sajtó alól kikerült /Tanulmányok aquinói Sz.- Pamás bölcsészeiéről“ czim alatt Gonzalez Zefirin után spanyol eredetiből fordított mű II. kötete, mely ez évre tagilletményül fog adatni. A társ. igazgató jelentésére határozatba ment, hogy csak egy, s pedig népnaptár adassék ki. mely tagilletményül fog a ta­goknak megküldetni. Az olvasókönyvek átdolgozására nézve társ. igazgató jelentette, hogy a több jeles tanférfiu által kidolgozott tervezet Egerből helyeslőleg érkezett vissza, és most Esztergom­ban van bírálat alatt. Ha e tervezet átalános helyesléssel fog találkozni, a tervkészítők az átdolgozással végleg meg fognak bí­zatni. Gróf Károlyi Sándor elnök ur ö excja alóadta, miszerint a gyórszigeti plébános „Adolf Kolping der Gesellenvater“ czimü né­met müvet, mely a kath. legényegyletek alapítójának s buzgó ter­jesztőjének életrajzát igen vonzó alakban érdekesen és tanulságo­san adja elő, magyarra fordítja s a Szent- István-Pársulatnak tagilletményül kiadásra felajánlani óhajtja. 0 excja felhívja a vá­lasztmány figyelmét e jeles műre. mely igen hasznos s bizonyára kedves olvasmányul fog szolgálni. A választmány örvendetes tu­domásul vette ő excja jelentését. — Olvastatott a pénztári kimutatás, mely szerint f. évi január 1-től bezárólag junius 24-ig a társulat bevétele 39 373 frt 61 kr. kiadása 37,712 írt 95 kr; pénztári maradék 1660 ft 60 kr. A vatieani okmánytárra az utolsó vá­lasztmányi gyűlés óta a következő összegek folytak be: A besz- terczebányai káptalan beküldött 50 frt; Roskoványi Ágoston nyit- rai püspök 500 frtot; a székesfehérvári káptalan 150 frtot; Dankó József pápai praelatus 75 irtot; Ipolyi Arnold beszterczebányai pöspök 120 frtot; a szepesi káptalan 50 frtot. Az ügynökségben april — májusban eladatott: 40,740 péld. könyv, 1987 db. szentkép, 788 péld. egyes nyomtatvány; kész-pénzben bejött 5272 ft. 99 kr. *** Kimutatás az Egri Dalkör által, f. é. junius-hó 8-án az érseki-kertben tartott, „Rózsa-ünnepély“ bevétele és kiadá­sáról. Bélépti-dijakból bejött: 281 frt 38 kr. — fólülfizetések- bol: 52 frt 30 kr. — a rózsák elárusitásából és az egylet által kiszolgáltatott ételek és italokért bevétetett : 287 frt 61 kr. — vagyis az össz e s b ev éte 1: 621 frt 29 krt teszen. Kiada­tott a meghívók és étlapok nyomda-költsége fejében 6 frt, a meghívók kiragasztásaért: 1 frt, - az érseki-kertben működött két zenekarnak fizettetett 70 frt, — a rózsa kiállításhoz szüksé­ges állványért és egy köteg sodronyért kiadatott 7 frt 23 kr. — étel és italnemiiek beszerzésére, sátrak, asztalok és ülőhelyek föl­állítására, valamint az étkezésnél kiszolgáló pinezérek és több gyalog s taligás napszámos dijába, úgy étszerek és edényekért összesen: 262 frt 25 kr. — az éjjeli világításhoz szükséges pet­róleum mennyiség- és lámpák kijavításáért 10 frt 15 kr. — nyolez, őrtálló városi hajdú részére fizettetett 4 frt, taraczktöltőknek 2 frt 7 kr., vagyis az összes kiadás teszen: 362 frt 70 krt, — mit levonva a 621 frt. 29 kr. bevételből, tiszta jövedele­mül marad: 258 frt 59 kr. A kiadási-tételekre vonatkozó ki­fizetett számlák és elismervények alulírott pénztárnoknál bármi­kor megtekinthetők. Eger, 1884-ik évi junius-hó 28-án. Komáromi/ József, mint az egri dalkör pénztárnoka. Berzíj László, ellenőr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom