Eger - hetilap, 1884
1884-06-26 / 26. szám
239 alatt az alapított 100 frtot. kifizeté, mely összeg azonban a jövő évi jelentés és számadásban fog elszámoltatni. Befizették már e folyó évben az alapított összegeket, éspedig : Darvas Ágnes 50 frtot. Hellebronth Flóriánné 50 frtot. Yégli Mészáros Szidónia 50 frtot, ez utóbbi már ez évben lépett az egylet alapitói sorába. E befizetett összegek szintén a jövő évi jelentés és számadásban fognak elszámoltatni. A folyó 1884-ik évi álarczos bál bevétele 680 frt volt, kiadás 392 frt, tiszta jövedelem tehát 288 frt, mely szintén jövőre fog elszámoltatni, jelen alkalommal csakis tudomásra hozatal végett emlitettük fel ezeket. Midőn egyletünk ügyeiről eme jelentésünket megtennék, egyletünket s magunkat a t. közgyűlésnek s a n. közönségnek kegyeibe ajánljuk s maradtunk. Egerben, május 30. 1884. alázatos szolgái: az igazgató választmány. Az egervidéki jótékony nőegylet vagyoni állása 1883. de- czember 31-én. I. Készpénz és takarékpénztári könyvben . 9121 frt 52 % kr II. Rendes kötvények és váltóban 1009 „ 11 III. Alapítványi kötvényekben 3010 „ 11 V. Árvák nevén levő pénzek 291 „ 86 VI. Pártoló tagoktól....................................... 150 „ 11 VII. Kötvény nélküli összegek 1000 „ 11 Összesen: 14582 frt 38 % kr. Ezen felül van az egyletnek egy háza kelteikével. Eger, május 30. 1884. A választmány. @rszágos kiállítás. Szabályzat az elöbirálat gyakorlása tárgyában. (Megállapittatot az orsz. bizottság jun. 11-én tartott ülésében.) 1. §. Az előbirálatot gyakorolják a kerületi bizottságok, továbbá Budapestre nézve a budapesti helyi bizottság, valamint az országos szakbizottságok és háziipari csoportbiztosok a hozzájuk tartozó csoportokra nézve. (Kiállítási Közlemények 2. sz. VII.) 2. §. A kerületi bizottságok ezen elöbirálat gyakorlásával az általuk szervezett helyi bizottságokat, vagy külön kisebb körű, általuk kirendelendő bizottságokat bizhatják meg. A budapesti helyi bizottság és az országos szakbizottságok e végett szintén küldhetnek ki kisebb bizottságokat. 3. §. Minden bizottságnak legalább 7 személyből kell állnia; a bírálat alkalmával, valamint határozathozatalnál a választandó elnökkel együtt 5 tag jelenléte szükséges. 4. §. Az elöbirálati bizottság a hozzá utasított bejelentéseket jegyzékbe veszi a végett, hogy azokat a következő szempontokból megbírálja: 1. Hogy azok általában kiállításra bocsáthatók-e? 2. Az egyes csoportok számára kibocsátott külön utasitások- nak megfelelnek, és végre 3. hogy azok a magyar korona területén termeltettek, vagy lényeges részeikben előállittattak (általános szabályzat 3. §-a). 5. §. A bíráló bizottság a kiállító telepét előleges bejelentés nélkül bármikor megtekintheti és felvilágosításokat kívánhat. A mennyiben a bíráló bizottságnak a 4. §-ban felsoroltak tekintetében kételye merül fel, a munka folyama alatt a tárgynak előállítását, illetőleg termelését állandóan is ellenőrizheti és bírálatának kimondása előtt a kész czikket, illetőleg terményt alaposan megvizsgálhatja. 6. §. A bíráló bizottság az országos bizottság elnöksége részéről odautasitott bejelentésekre nézve a szükséges vizsgálatot megejteni s erről jelentést tenni köteles. 7. §. A bíráló bizottság határozatai jegyzőkönyvbe veendők, és a mennyiben a bejelentett tárgy visszautasításának esete forog fenn, ezen körülmény a bejelentővel közlendő. A bejelentőnek jogában áll az értesítés vételétől számítandó 8 nap alatt az országos kiállítási bizottsághoz felfolyamodni, ily esetekben az országos bizottság a felfolyamodások iránt véglegesen dönt. 8. §. Abban az esetben, ha valamely bejelentés iránt előbi- rálat nem tarttatott, vagy az elöbirálat alkalmával a tárgy elfogadhatónak nyilváníttatott, később azonban a kiállítási tárgy bebocsáthatósága iránt alapos kétely merül fel, az országos bizottság elnökségének, az illető csoportbiztosok, valamint az illető csoportba tartozó kiállítók felszólamlására újabb vizsgálat tartandó s annak eredményéhez képest az országos bizottság a bejelentett kiállítási tárgyat bármikor visszautasíthatja. 9. §. Ily felszólamlás folytán történt visszautasítás esetében a tárgyak az orsz. kiáll, bizottság költségére visszaküldetnek. 10. §. Ezen szabályzat kihirdetésekor lép életbe. politikai heti szemle. Róma, jun. 21. Az angol kabinet arról értesité a hatalmakat, hogy a konferencziára való újabb meghívásokat csak akkor küldi szét, ha már megkapta a hatalmak nyilatkozatait az angol- franczia egyezség felöl. A suezi csatorna semlegesítése ügyében nem történt megállapodás Anglia és Francziaország közt, de megígérte az angol kormány, hogy mielőtt visszavonná csapatait Egyiptomból, meg fogja tenni a szükséges lépéseket, hogy e kérdésben megszerezze a hatalmak beleegyezését. Párig, jun. 21. A szenátus elvetette azt az indítványt, hogy a házassági elválás ne engedtessék meg, ha a házasságból származott gyermekek életben vannak. Azon indítvány, hogy az egyiptomi ügy tárgyalása hétfőre tűzessék ki, szintén elvettetett. Pár is, jun. 21. Ferry miniszterelnök ma a minisztertanácsban kijelenté, hogy az egyiptomi ügyben az értekezlet f. hó 28-án ül össze Londonban. A mi az angol-franczia egyezményt illeti, ez a legújabb s jól értesült részről vett tudósítás alapján lényegileg a következőket tartalmazza: Az egyiptomi államadósságot ellenőrző bizottságnak veto-joga van az egyiptomi kiadási költségvetés bármily emelése ellen; a bizottságnak továbbá jogában fog állni megjegyzéseket tenni az egyiptomi évi költségvetéshez s ezáltal és általában ellenőrzést gyakorolni a budget fölött. A bizottságban egy angol fog elnökölni döntő szavazattal. Az angol okkupáczió letelte után, mely 1887. decz. 31-ig terjed, az államadóssági bizottság a legtágabb körű ellenőrzést fogja gyakorolni. Az okkupáczió megszűntének napjától kezdve Egyiptom semlegesítése fog bekövetkezni. A suezi csatorna semlegesítését illetőleg külön egyezség fog köttetni. A kambodsai szerződésről, mely Kambodsát a f'ran- czia birodalomba keblezi be, elégült hangon nyilatkozik csaknem az egész párisi sajtó. A Paris igy szól: Az indo-kinai franczia birodalom tehát most meg van alapítva. A köztársaság azzá fogja tenni, a mivé Anglia Hindosztánt tenni nem tudta. Depleixuek egy ázsiai Francziaországról való nagy álma immár megvalósult. A „National“ ezt mondja: „Kambodsa bekeblezése az angolokat még jobban fogja ugratni.“ Egy belgrádi értesülés szerint a szerb-bolgár konfliktus kiegyenlítése, a három császári hatalom közbelépése következtében lényegileg már elértnek tekinthető. Még csak forma-kérdésekben kell némi differencziákat eloszlatni. A bolgár miniszter- elnök, Czankov által e hó 10-dikén a prefektekhez intézett körirat igy hangzik: „Szerbia diplomácziai ügynöke ma kormánya parancsára elutazott Szerbiába, mivel a bolgár kormány vonakodott Mihály szerb ex-metropolitát a fejedelemségből kiutasítani, a szerb politikai emigránsokat belebbezni és megengedni, hogy Vid- din-Bregova falvában a bolgár terület egy részét egy szerb előőrs szádja meg, mely hatóságaink felszólítására területünkről a Szerbia és Bulgária közt határt képező Timok folyón túlra vonult vissza. Hogy ez ügy félremagyarázásának eleje vétessék, hozza e köriratot nyilvánosságra.“ TÁR CZ A. Tanítási emlékül. A hit-, remény-, s szeretetne Tanítalak szép leányka; Figyelj tehát — nagyon nehéz Az erények iskolája. A hit, látod: egy rózsa-tő Lomb- s virágtól meghajolva; Ha fáradsz az élet-uton: Hvis árnyat vet homlokodra.
