Eger - hetilap, 1884

1884-06-05 / 23. szám

213

fürdő, melyet régi fennállása folytán méltán nevezhetünk „hazai fürdőink öregapjának.“

— Megjelent: „Mi a legsürgősebb teendőnk?“ Irta Opitzky János volt honvédszázados. Szerző e füzetkében — melynek ára 40 kr, — a monarchia jövőjének biztosítása tekintetéből ajánlja, hogy a súlypont a magyar nemzetre fektettessék s hogy a fiúk már zsenge koruk óta hadgyakorlatok által képeztessenek ki kitűnő katonákká.

— Gazdasági kilátásaink. Régóta nem nyílt a tavasz oly kedvezően, mint az idén. Már február végén megenyhült az időjárás, a márczius pedig egészen tavasziasan köszöntött be, meleg napfénynyel, szelid levegővel s bár a hó közepe és vége ismét zorddá lett, az őszi vetemények megindult dús tenyészetének ez már nem ártott. Április hóban sok volt a nedvesség. Az egész hóban több mint fele sürü, nevelő esőt hullatott földjeinkre, mi a mezők vi- rányait gazdaggá, bujává növelte, úgy, hogy már-már attól kellett tartani, hogy a túlságos esőzés megrontja a felébresztett reményeket. Hála az égnek, nem úgy történt. — Májussal meleg napok köszöntöttek be. A dús tenyészetnek indult vetemények gyors fejlődésbe, izmosodásba mentek át. A fagyos szentek is elmúltak minden veszély nélkül, sőt épen a legszebb, a legderül- tebb napokat hozták határainkra. Mintegy másfél heti valódi nyárias időjárás után már ismét eső után kezdőnk áhítozni. Mintha csak rendeltük volna, az is megjött. Épen elégséges meleg eső üdité fel a természetet. (B—d.)

— Milyen lesz a királyi palota? A királyi várpalota kiépítésében döntő lépés történt a király külön kihallgatáson fogadta ■Ybl Miklós építészt, kinek alkalma volt a várpalota kiépítésére vonatkozó terveit előterjeszteni. A tervek kétfélék: az egyik a palota meghosszabbításából állana a Dunára néző homlokzattal egyrészt a miniszterelnöki palotáig, másrészt továbbépítéssel a Ráczváros felé; a második terv az uj épületrészt a budai várhegyek félé emelné, körülbelül úgy, hogy a jelenlegi palota megkettőződnék a hegyek felé. Miután Ybl kifejtette, hogy az első terv kivitele rendkívüli nehézségekbe ütközik, a király a második tervet, mely különben is megnyerte tetszését, fogadta el véglegesnek. Á királyi palota, mely most a budai hegyek felé tudvalevőleg kiépítve nincs, olyan lesz az elfogadott terv szerint, hogy az első homlokzatnak teljesen megfelelő épülettömb jő a budai oldalra, melynek homlokzata a Lógody-utczára néz, s talaja lenyúl egészen a nyulkertig. Ez épület magassága két földszintes rétegből és három emeletből fog állani, úgy, hogy — mivel az egyik oldalnak erős esése van, — tulajdonképen hét emeletből fog állani. A vár földszintjén alóli helyiségeket udvari hivatalok számára rendezik be, a földszintet fejedelmi vendégeknek tartják fönn, az első emeleten a trónörököspár lakosztálya lesz. A hátsó palotarész beépítése által az eddigi nyílt udvar zárttá lesz, melybe a miniszterelnökség felé álló nagy boltozatu kapun át juthatni; melynek két oldalán gyalogok számára lesz külön ut. Á miniszterelnökséggel szembe tervezett épületét az őrségnek és testőrségnek az istállók épületével külön nagy iv köti össze. A jelenleg különálló egy emeletes épület mindkét oldalról belejő az uj palotarészbe. A palota uj följárója a Lógodyutczából indul ki kanya- rulatosan, s a jelenlegi Mátyás-bástya alatt kanyarodik a palota elé.

— A belügyminiszter körrendeletileg felhívta a törvényhatóságok figyelmét, az 1868. évi Lili. t. ez. 9-dik §-ának azon rendelkezésére, hogy vasárnapokon minden nyilvános és elkerül- hetlenül szükséges munka felfüggesztendő, s hogy bármely feleke- zetnek ünnepén, a templom közelében s egyházi menetek alkalmával azon téreken és utczákon, melyeken a menet keresztvonul, mind az mellőzendő, a mi az egyházi szertartást gátolná.

— Am. kir. belügyminiszter körrendeletileg utasította a közig, bizottságokat, különösen pedig a községi elöljáróságokat, hogy a közbiztosság megzavarása esetén, ne csak felettes hatóságaiknak tegyenek jelentést, hanem a legközelebbi csendőrparancsnokságot is éspedig sürgősen értesítsék, nagyobb fontosságú esetekben lovas küldöncz által is; továbbá, hogy ily esetben a köz- biztonság helyreállítására s a nyomozás megindítására addig is, mig a csendőrség megérkezik, saját részükről is tegyenek meg mindent s általában a községi rendőri szolgálatot maguk teljesítsék : a csendőrséget csak is annak szolgálati utasítása korlátái között vegyék igénybe, valamint pedig a csendőrséget hivatásának teljesítésében gátolni ne igyekezzenek, hanem azt abban minden módon támogassák; e czélból úgy a városok mint községek és pusztákon az összes cselédség és a pásztorok a hatóságok által nyilvántartandók, a vendéglők, kávéházak és korcsmákra nézve a zárórák pontos megtartása ellenőrzendő s a mennyiben ily zárórák nem volnának, az iránt szabályrendeletileg intézkedés teendő: — városok, községek és pusztákban éjjeli őrök rendszeresitendők, s az úgynevezett „felelős őrök“ erkölcstelen alapon álló intézménye eltörlendő; végre a csavargók, különösen a vándorczigányokra nézve a toloncz-szabályok szigorúan alkalmazandók és megtar- tandók.

— Az uj ipartörvény életbeléptetése. A törvény kihirdetése után hat hó alatt valamennyi törvényhatóság és rendezett tanácsú város köteles a 10. §. a)—f) pontjai szerint engedély alá eső iparok tárgyában a 12—21. §§-ok figyelembevételével szabályrendeletet alkotni. A szabályrendeletet a földmivelés,- ipar- és kereskedelemügyi minister, a belügyi miniszterrel egyetértoleg hagyja jóvá. A szabályrendelet egyes községek számára külön viszonyaik szerint eltérő intézkedéseket tartalmazhat. (II. §.) Azon esetben ha a husmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek marhahússal való ellátása állandóan biztosítható nem volna, jogában áll a másodfokú iparhatóságnak ily községek kívánságára azokat illetőleg esetről-esetre a szerzett jogok épségben tartásával külön intézkedéseket tenni. (53. §.) A mennyiben a községek a tanoncz- iskolák költségeinek fedezésére nem képesek, e czélból a belügyminiszter és a pénzügyminiszter engedélye alapján a községben fizetendő egyenes adó 20/0-a erejéig külön adót vethetnek ki. (87. §.) Az iparosok és segédek közti viszony, nemkülönben a tanon- ezok ügyeinek rendezése végett a testületek általánosan kötelező szabályok létrehozatala czéljából javaslatot terjeszthetnek elő a törvényhatósághoz, a mely azokat az elsőfokú iparhatóság és illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatása után, úgy mint a törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalja, s hozzájárulás esetén jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez terjeszti. (140. §.)

— Assicurazioni Generali. Mult számunk hirdetési rovatában közöljük a trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) 1883-ik évi zárszámláját és vagyonkimutatását. Amint a jelentésből látjuk, ez a jó hírnevű biztosítási intézet fejlődése a lefolyt évben is jelentékeny előhaladást tett. Öszszes dij- és illetmény-bevételei 13,281. 391 frt 81 k. ra rúgnak. A még folyamatban levő koczkázatok tartaléka 955.016 frt 82 krral szaporodott. Az 1883-ik év végével folyamatban levő életosztályi tőke- biztositások összege 77.246.710 frt 04 krt teszen, tehát kerekszám 7 millió forinttal növekedett. Az életbiztositási osztály üzletének szaporodását különösen ki kell emelnünk és ezt az intézet, mint az a jelentésben joggal hangsulyoztatik, részben ama általános bizalomnak, melylyel a biztositó közönség irányában viseltetik, részben a kötvények feltételeiben pár év előtt behozott és a biztositó közönségre nézve nagyon előnyös újításoknak köszönheti. Az 1883-ik évben 27.780 kárért 9,611.024 frt 38 krt, s igy fennállása óta 516.028 kárért 169,785.742 frt 38 krt fizetett ki a trieszti általános biztosító-társaság, mely összegből hazánkra magára 74,286 kárért összesen 30,022,836 frt 15 kr esik. A jég- biztositási üzletnél szenvedett jelentékeny veszteségek daczára 551.419 frt 70 krnyi tiszta nyereség mutatkozik, és igy minden 315 írttal befizetett részvény után 220 frank =88 frtnyi osztalék adható. A tüzbiztositási osztálynak a későbbi években behajtandó dijai fedezetére adott dijkötelezők értékének összege 19,992.193.02 írtra emelkedett; az intézet kezességi alapja részvénytőkében és készpénztartalékokban 29,698.824.29 irtot teszen és mint a vagyonkimutatásból látható, a legnagyobb elővigyázattal, jó értékekben van elhelyezve.

— A vallásilag és politikailag üldözött lengyel nemzet köréből sokan Amerikában kezdenek uj hazát keresni. Az Egyesült- Államok területén élő lengyelek száma 600,000-re tehető. Detroit- ban lengyel papnevelő intézetet állítanak fel.

— Pót-ujonczozás. Az *1884. évi fősorozás teljesen befejeztetvén és a szabályszerű időköz is letelvén, a rendszeres utóálli- tások megindittatnak és azokra a következő határnapok füzetnek ki: Fóutóállitás: Junius 6-án Eger városa, a felső, közép, s alsó tárná és a mátrai járás. Junius 7-én Gyöngyös városa, a gyöngyöspásztói, gy. patai és a tiszai járás. Rendes utóállitások: Junius hó 26-án. Julius hó 18-án és 30-án. Augusztus hó 14-én és

28-án. Szeptember hó 16-án és 27-én. Oktober hó 13-án és 24-én. November hó 14-én és 29-én. Deczember hó 11-én és 30-án.

— 920 magyar népdal zongorára alkalmazva! A Magyar Dal-Album“ czimü egyetemes magyar népdalgyüjtemény V. kötetéből most jelent meg a 6 füzet a 901 -920. számú, következő dallamokkal: 1. Illik emlékeznünk régi ó törvényről. 2. Isten hozzád édes Lóra! 3. Isten tudja, hogyan lehet. 4. Jaj be búsan harangoznak Turjánba’. 5. Jaj de nagy hal terem a Balatonba’. 6.