Eger - hetilap, 1884
1884-05-29 / 22. szám
199 párnákat, mi a sybaritáknál különösen nagy szokás volt. Cleopatra Antoniusnak rendezett mulatságnál az éttermet 4 lábnyira hinttette be rózsalevelekkel, s hálót feszíttetett ki fölé, hogy ru- gékonynyá tegye a járást fölötte. Az ünnepelt útja rózsával hintetett be. Legnagyobb fényűzés uralkodott Bayäban hol egy tengeri kéjutazásnál a vizi utat is rózsával hintették be. Korunkban a rózsán kívül még sok szép világ törekszik bájainak különböző nemeivel meghódítani s megtartani az emberek tetszését, hogy maguknak állandó helyet biztosítsanak kertjeinkben, s e czélból hatnak illatukkal érzékünkre; s mégis rövid időre tarthatják meg a győzelmet, mert az ember szeszélye szerint alá vannak vetve az Ízlés divatjának. Ki nem emlékszik a hortensia fuchsia pelargonia korára, hát még a romjaiban lie- lyenkint ma is vajúdó szönyegkertészetre, a mely divatszerü uralmával még a rózsa kedvességének állandóságát is megostromolta, s minden nemesebb s tökéletesebb alkotást, mit a virágkertészet évezredeken át az emberiség bölcsőjétől kezdve létre hozott, leszorította a térről, tengődésre kárhoztatta; költségességénél fogva óriási pénzt rabolva ki a nagy urak zsebeiből. S mi az a szőnyegkertészet ? . . Többé-kevésbbé színes pa- réjok s dudvák uralma a nemes virágok fölött. Ügyes összeállításaiban bizarr képét nyújtja az alakitó tehetségnek ; egy szép legyező. egy kagylóhéj, egy gonddal rendezett csillag mozaikszert! kinézésével leköti a figyelmet; . . de mi ritkaság ilyet látni! Leszámítva egy-két nagyúri kertet, provinciális productumai a hiú kísérleteknek, a divatnak oly nemű utánzatára emlékeztetnek, mint mikor a szegény az urat, a fösvény a pazarlót akarja játszani. Egy a jó ízlésnek, s a szónyegkertészet valódi felfogásának megfelelő alkotás pazarlónak tünteti fel a leggazdagabb embert is. Ez oka. hogy költségessége ejti ki a divatból. Egyes példányai elenyésző silányságok a valódi nemes virágok mellett. Hasonlítanak a coleusok az erkölcsi alapon berendezett társadalom nihilistáihoz, kik a szépet s tökéletest leszorítva, hitványok uralmát állapítják meg. A nemes virágok számos fajának nem volt bátorsága megostromolni ezen kóros áramlatot, csak a virágok királynéja a rózsa törhette keresztül szinpompájával s fenséges illatával a ködöt, mely őt társaival együtt évekre homályba borította. Azóta tűntek el a kertekből a czéklaszinű paréjok s váltak díszesekké a rózsa szépségétől. E virágfaj a hybridisatio által utóbbi években oly jelenségeket mutat fel, melyek előtt a jó Ízlésnek meg kellett hajolni s a helyesebb felfogástól méltóbb helyet követeltek, annyira, hogy nehány év alatt hegyeink déli lejtőjéről előnyösen kinálkozó vadrózsáink — rosa canina — kertjeinkbe ültettettek át, hol szemzés utján még gyöngéd kezek által is nemesítve, ma Eger városa egy nagy rózsakertté van átalakítva, melyben a művelt államok legújabb s legtökéletesebb rózsafajai rendkívüli változatosságban találhatók fel. Nagy mérvben tanúskodik a nép fogékonyabb érzékéről a szép iránt azon körülmény, hogy iparosaink. s földműveseink kertjeiben nem csekély számmal diszlenek a rózsák. A rózsatenyésztésnek városunkban legrégibb tanyái az érseki kertek voltak, mezekben a régi szép fajok több nemes uj fajjal gazdagítva szemlélhetők. Kiemelkedő góczát képezi e gyűjteménynek a belső kert nagy kiterjedésű, százakra menő alanyoktól diszitett rózsadombja, melyeknek szinpompája s illatos légköre Űrnapján annyiszor elbájolt bennünket. Az új rózsafajok meghonosítása iránt mintegy Í5 év előtt Kürthy Ferenczné ő nagysága mutatott nagyobb érdeklődést, melyek szépségének szemlélése ha fölöslegessé tette is rá nézve egy hű tükör használatát, mégis lelkének gyöngédségéből s szivének jóságából kellett merítenie az ösztönt e kedélyes foglalkozásra. Párhuzamban harczolt véle a szépért az újváros ősz rózsakirálya. Almássy Felix bátyánk, ki egyedül tudta eddig a rózsafákat szilvafa nagyságunkra nevelni, melyekről bűvös tekintetével az előtt s azóta nem látott óriási Marechal Nielek mosolyogtak le: de mint a virágnak, úgy az emberi életnek is van őszsze, s ha az élet rózsái hullanak, a virág is csendesebb ápolóra talál az emberben. Ma a legszebb s legdusabb rózsagyüjtemények egyikét találjuk a rózsatenyésztés fo Maecenásánál, Begovcsevics Róbert kanonok urnái, kinek laka előtti szép rózsakertecskéje, — mely minden áthaladó figyelmét a szórakozottságig leköti — csak szerény előjátéka azon nagy élvezetnek, mely belső kertjében kínálkozik. A százakra menő rózsafajok gazdagságáért azonban a legnagyobb elösmerés ifj. Sír Antal műkertész urat illeti meg, ki eltekintve az üzleti érdekek önző hajlamaitól, gavalléros áldozat- készséggel dobja ki pénzét a legújabb fajokért; részint hogy a dilettánsokkal szemben megérdemlett elsőségét megtartsa, részint hogy a már általa elkényeztetett közönséget újdonságok ingerlő változatosságaival gyönyörködtesse. Erős alanyokban megizmo- sult rózsáival becsületes kiszolgálata folytán hazánk több vidékeit ezrekre menő példányokkal látja el évenkint. Az „Egri Dalkör“ tagjai közt találhatók még fel nagy számban műkedvelők, kik a junius első félében rendezendő „Rózsaünnepély“ czimü érsekkerti mulatság alkalmával a nagyközönségnek Eger szép rózsáit fogják bemutatni. Ezen ünnepélyen adnak találkozót a természet szépségei, itt fognak mérkőzni a mi rózsáink, s Eger szépei. Előre látjuk, kié lesz a győzelem! Egy időig kihívó szépségeikkel kötik le egymás figyelmét . . . majd összemosolyognak, mígnem a gyöngébb engedni fog az erősebb vonzó erejének, . . . az óriási rózsacsokor megindúl, szétválik alkotó elemeire,, ezek szárnyat öltenek s hódolatuk jeléül repülnek a kecses női keblekre, melyeknek legméltóbb díszei, hol pompájuk legfenségeseb- ben hódit, s balzsamos illatú kebleiket kitárják, ünnepük a napot, a mely Egernek első rózsaünnepe. A művelt közönség részvétével elismerését nyujtandja a rózsatenyésztés vívmánya iránt, a mely részben szintén közművelődési eredmény, mint a dal, melynek hatalmával az „Egri Dalkör“ a miskolczi országos versenyre készül, ha édes testvére a virág, a Rózsaünnepélyen meghozza az útiköltséget. Basarózsa. HIRFÜZÉR. — Érsek ur ő Excellentiája kedden tért vissza a fővárosból Egerbe. — Áldozó csütörtökön a székesegyházban a 9 órai nagymisét nsgos és ftő Pánthy Endre kanonok úr ő nagysága teljes segédlettel mondotta. A kar Führer miséjét adta elő, graduate: basso és Flügelhorn szólóval, úgy az offertorium soprano szólóval Zsasskovszky Endrétől. *** Az egri dalkör által, a miskolczi országos dalversenyen megjelenhetése czéljából úti-költségeinek előállítása végett, az érseki kertben jövő junius-hóban rendezendő, — városunk közönsége előtt eddigelé teljesen ismeretlen, élvezetdús „rózsa-ünnepély“ biztos napját, valamint részletező programmját olvasóinkkal lapunk jövő számában tudatjuk; — e helyütt előzetesen csak annyit jelezvén, hogy a nagy választékú s minden eddig ismert fajt képviselő kiváló szépségű rózsák elárusitására Eger és vidékének szépei a hely színén fognak nagy számmal fölkéretni. — A hevesmegyei 1848— 49-iki honvédek egyletének határozata folytán felhívjuk a hazafias érzelmű közönséget, miszerint az egylet segélyző pénztára javára, a nyomor és ínségben szenvedő régi baj társaink felsegélyzésére folyó évi junius 2-án: pünkösd másod napján az egri érseki kertben tartandó mulatságban részt venni szíveskedjenek. Hiszszük és reméljük is, hogy a haza szabadságáért nemesen hevülni tudó nagyérdemű közönség a hazafias kötelességüket híven teljesítő régi honvédek és harczosok szenvedéseit csekély filléreikkel tömeges megjelenésük által enyhíteni fogják. A mulatság f, év junius 2-án d. u. 3 órakor veszi kezdetét, hol is az egri két jelesebb zenekar fog közreműködni; az ételek és frissítő italokról is gondoskodva van, melyek csekély ár mellett pontosan fognak kiszolgáltatni, mire a rendezőség szigorúan felügyelem!. Belépti dij személyenkint 20 kr. A rendezőség. — Hangverseny. A magyar sz. korona országai veres-kereszt- egyletének egri fiókja által 1884-iki jun. hó 2-ikán, a törzskaszinó dísztermében gr. Zichy Géza úr szives közreműködésével adandó nagy hangverseny műsora: I. Magyar nyitány. Gr. Zichy G-tól. Előadva általa. II. Szabadságdal. Dürnertől. Előadja az „Egri Dalkör.“ III. Tannhauser-ábránd. Wagner-Zichy-től. Előadva Zichy G. gr. által. IV. 7-me Air varié. Beriot-tól. Hegedűn előadja, t. Pokorny János úr zongorakisérete mellett, Reiter József úr, a lembergi zenede volt növendéke. V. Magyar rhapsodia. Gr. Zichy G-tól. Előadva általa. IV. Magyar dalegyveleg. Előadja az „Egri Dalkör.“ (A zongora Bösendorfer bécsi gyárából való). Hely- árak : Támlásszék 3 frt Körszék 2 frt. Állóhely 1 frt. Karzat 50 kr. — Jegyek és műsor (10 kr-jával) előre Szolcsányi Gy. úr könyvkereskedésében, s az előadás napján a pénztárnál válthatók. Kezdete: pont esti 8 órakor. — A veres-kereszt-egylet pünkösd-másnapi hangversenyére vonatkozó műsor és jegyek már közrebocsátvák. — E hangverseny valóban ritka műélvezetet igér, sőt, tekintve a rendezőség fáradozását, valóban biztosit. Fáradozásában a rendezósé*
