Eger - hetilap, 1884
1884-05-29 / 22. szám
XXIII év-folyam. 22. szám. 1884. május 29-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 trt — kr. Félévre . . 2 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 ,, Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 .. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. EGER. Hirdetésekért miudeu 3 liasáhozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetésekor elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolosányi Gyula könyvkereskedése (alapitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előkés lületek az országgyűlési képviselő-választásra: Hevesmegyében, s az ehhez tartozó, de külön választókerületet kepezö Eger városában. Eger városa vasárnap, 3 hó 25-én, — Hevesmegye pedig hétfőn, e hó 26-án, — rendkívüli közgyűlést tartott. E rendkívüli közgyűlésen ki lettek hirdetve: egyrészről a királyi meghívó levél, melylyel a jövő országgyűlés a folyó évi szept. 25-ére van összehiva, — továbbá a belügyministernek rendeleté, melyben az általános képviselőválasztásokra a folyó évi június 13-ától 22-eig terjedő 10 napot jelöli ki: mely 10 nap közül mindegyik központi választmány tartozik a törvény szerint kitűzni egy napot a választókerület vagy kerületek képviselőválasztási napjául. Eger város központi választmánya, s Hevesmegye központi választmánya is, legott, a rendkívüli közgyűlés után. de ennek napján, ült össze: hogy megtegye a választásra szükséges intézkedéseket, különösen, hogy kitűzze a központi választmány alatt álló választókerületnek, illetőleg választókerületeknek részére a képviselőválasztás napját, a választás vezérletére pedig elnököt, jegyzőt s a szüksége* számmal helyetteseket válaszszon. A két említett központi választmány által ezúttal hozott határozatok lényege ez: Eger városban mint választókerületben az országgyűlési képviselőválasztás napja: folyó évi június 15-e. Választási elnök: Csiky Sándor; helyettes elnök : Petravich Bertalan ; jegyző : Dusárdy József. A He vés megye közpouti választmánya alatt álló választókerületekben, — melyek száma öt, — az országgyűlési k é p- viselőválasztás napja: folyó évi június 14. A királyi meghívó levél felolvasása s a központi választmány összeülése körül észlelt szabálytalanságok. I. Eger városa rendkívüli közgyűlésén, vasárnap, a királyi meghívólevél felolvastatása alatt, a szép számmal jelen volt közgyűlési tagok, — e sorok Írójának kivételével, ki állva hallgatta a felolvasást, — folytonosan ültek. Figyelmeztetjük az elnökséget, hogy máskor ily nagyfontosságú okmánynál, melyben a törvényes király beszél, az országszerte követett s Hevesmegye közgyűlése által is megtartott tiszteletteljes felállásról meg ne feledkezzenek, hanem a közgyűlés többi tagjainak felállással példát és Útmutatást nyújtsanak. II. Mind Eger városának, mind Hevesmegyének központi választmánya: legott a királyi meghivó levélnek a rendkívüli közgyűlésen történt kihirdetése után, — tehát a rendkívüli közgyűlés napján, — tilt össze, a képviselőválasztásra szükséges intézkedések megtétele végett. Ez elhamarkodás és szabálytalanság volt. Az 1874. évi 33-ik törvényczikk határozottan rendeli, hogy: az általános választásoknál 7- milyenek most vannak kérdésben, — a központi választmány a királyi meghivó levélnek az illető közgyűlésben történt kihirdetése után következő napon üljön össze. Ezen intézkedéssel a törvény kétségtelenül a központi választmány tagjainak minél nagyobb számmal lehető megjelenésére időt — bár rövidet, de időt — akar engedni, midőn általános választásokról van szó. Az időközi választásoknál van csak helye a törvény szerint bizonyos esetben a központi választmány azonnali összeillésének; mert ide vonatkozólag a törvény igy intézkedik : időközi választásoknál a képviselőház felhívásának vételétől számítva városokban 3, más törvényhatóságokban 8 nap alatt, a meghiúsult választás esetén pedig az arról szóló jelentés vétele után azonnal összeül — a központi választmány. A trónbeszéd : melylyel ö felsége az 1884. évi országgyűlést máj. 20-án berekesztette. Tisztelt urak, Főrendek és Képviselők. Kedvelt Híveink! Örömmel üdvözöltük Önöket, midőn 1881. évi szept. hó 28-án ezen országgyűlést megnyitottuk, egyúttal rámutatva azon fontos teendőkre, melyek ^megoldása Önökre vár. Sajnáljuk bár, hogy mindaz, minek elintézését, kívánatosnak jeleztük, el nem intéztetett, de elismerésünket fejezzük ki az iránt, ami azóta kedvelt Magyarországunk jólétének, felvirágozá- ának érdekében történt. A horvát-szlavon határőrvidéknek Horvát-Szlavon országokkal s ez által magyar koronánk országaival való egyesítése folytán tett intézkedéseknek azon része, melyre nézve ez szükséges volt. törvénybe igtattatott, és habár az azon országokban közbejött események nem engedték is, hogy ezen tény üdvös eredményei már ma érezhetők legyenek, közel levőnek hiszszük az időt, midőn a törvényes hatalomnak mérséklettel, de határozottsággal gyakorlása folytán helyre állott rendes viszonyok meg fognak szilárdulni és a törvény s az alkotmány határai között magyar szent koronánk igy egyesitett részei fokozott mérvben fogják élvezni az alkotmányos élet jótéteményeit A pénzügyi közigazgatás javitása és a pénzügyi bíráskodás helyes alapokra fektetése az ezekre vonatkozó törvények által eszKözöltetett. A járadék-kölcsön átváltoztatása oly előhaladást tett, hogy annak mielőbb teljes keresztülvitele, s az ország hitelének ezáltal újabb megerősödése biztosan remélhető. Az egyensúlynak bár csak a rendes kiadások és bevételek közötti helyreállítása, a nemzet azon komoly elhatározásának: hogy pénzügyeit teljesen egyensúlyba fogja hozni, egyfelől biztosítéka, másfelől jelentékeny eredménye. A esendőid intézménynek az egész országban életbeléptetése a személy- és vagyonbiztonság javulását máris eredményezte, s e javulás haladását biztosítja. A hivatalnokok és tisztviselők képesítésére vonatkozó törvény a közigazgatás gyökeres javulásának alapfeltételeit adta meg, mig a megyék háztartásának szabályozásáról szóló törvény egy régen érzett szükséget pótolt. A közoktatás terén a középiskolákról alkotott törvény a felekezeti jogok kímélése mellett az államhatalom kellő ellenőrzését biztosítja és az ezen tanintézetek irányában támasztható követeléseket szabályozza, mi által a nemzet közmivelődésének újabb biztosítékát nyújtja. Az ipartörvény módositása fontos lépés az ország ipara emelésének és iparosai jólétének előmozdítására. Az osztrák-magyar államvaspálya-társulattal létrejött egyezség nagy horderejű lépés volt a közgazdasági szempontból oly fontos közlekedési viszonyoknak helyes rendezésére, a mely tekintetben ezenkívül is elismerésre méltóan sok történt. A Tisza völgyének szabályozása terén és a Szeged újra felépülése tekintetében elért eredmények megelégedéssel kell, hogy eltöltsenek mindenkit: a tiszamenti ár-
